Jan, csonka keze miatt Crabbetje néven is ismeretes hollandi festő szül. Diepenben, Amsterdam mellett 1610. Megh. 1660. Van de Velde Ézsaiás tanítványa. Sokáig élt Rómában, hol az alakok festésében Pater van Laar, a tájképek megalkotásában Claude Lorrain voltak a mintaképei. Első sorban tájképfestő volt, de csata- és állatképek festeséhez is értett. Tájképei többnyire olaszországi motivumok, dus kompoziciójuk tiszta világításuk és kitünő staffage-ok által kitünőek. A. 1651-ben Amsterdamban telepedett meg.
szíriai Tripoliszból származó maronita tudós család, melynek több tagja a XVIII. századtól kezdve nevezetes érdemeket szerzett a keleti tudományoknak Európában való művelésében és meghonosításában. Különösen kitüntek: a József Simon (szül. 1687-ben Tripoliszban, megh. 1768-ban Rómában), ki mint egyik őre a vatikáni könyvtárnak, melynek keleti kincseit nagy részben ő gyüjtötte és nagy tanulmánnyal leirta (Bibliotheca orientalis Clementino-Vaticana, 4 köt. Róma 1719-28). Különösen a szirirodalomra, egy házjogra és egyháztörténetre terjednek ki vaskos művei. Unokaöccse, A. Stephanus Evodius (szül. 1707-ben, megh. 1782-ben), ugyancsak a vatikáni könyvtár őre, a Medicea-Laurentiana és Palatina (2 köt., Firenze 1742) úgymint a Vaticana kéziratainak katalogusai (3 köt., Róma 1756-1759), valamint a keleti egyháztörténetre vonatkozó művek által vált hiressé. Öccse, A. József Alajos (szül. 1710-ben, megh. 1782-ben) a «Codex liturgicus ecclesiae universae» címü 13 kötetes munka szerzője (Róma 1749-66), melyet mint a Sapienza tanára szerkesztett. Ugyane családból való a Simon, pádovai tanár (szül. 1752-ben, megh. 1821-ben), arab régiségekkel paleográfiával és éremtannal foglalkozott; több munkájával ez ismeretkört lényegesen gazdagította.
(franc., ejtsd: asszamblé), gyülekezet, társaság; továbbá országgyülés is különösen a francia forradalom idejében (A. nationale). A. dansante, táncmulatság különösen előkelő, fényes esti mulatság. A. galante-nak nevezték a XIV. Lajos alatt Richelieutől fölállított szerelem-akadémiát.
Drenthe németalföldi tartomány fővárosa a Drentsche-Hoofd csatorna mellett (1890) 9183 lak., kik főkép földmiveléssel és turfaszedéssel foglalkoznak; közelében hatalmas szikladarabok vannak, melyeket tetőkép épp oly nehéz kövek keresztben födnek; az itt végbevitt ásatásoknál hamuvedreket, kő-ékeket és buzogányokat találtak.
kis város és kikötő Fyen vagyis Fünen dán szigeten a Kis-Belt mellett; élénk kereskedéssel, (1890) 4026 lak. Közelében az Öxnebjerg mellett 1535 jun. 11-én III. Keresztély dán király és a trónjától megfosztott II. Keresztély érdekében harcoló dánok és lübeckiek egymással megütköztek.
(lat.) a. m. beleegyezés, tetszés.
(lat., karó, gerenda), a római hadi hajókon A.-nek neveztek faltörő kosokhoz hasonló gerendákat, amelyeket lánccal az árboc oldalára alkalmazott vaskarikára akasztottak s ingásba hozva a megközelített ellenséges hajó megrontására működtették.
Asserius Menevensiá János, Ingulf, Asker melléknévvel, angolszász történetiró a VIII. sz. végén. Születésére nézve brit volt Scotus Erigena tanítványa s a királyfiak nevelője Nagy Alfréd udvarában; utóbb sherbone-i püspök lett, ahol 910-ben meghalt. Alfréd A. tanácsára alapította az oxfordi tudós társulatot. Alfréd életét is megirta: Historia de rebus gestis Alfredi regis cím alatt. Először Parker adta ki Londonban 1574. Ujabban megjelent a Monum. histor. brit. 1848. (L. Stephen. Diction. of Nation. Biogr. II. 198. I.) Assermann (Vendrei) Ferenc, honvédezredes és hadtörténeti iró, szül. Sepsi-Szent-Györgyön 1821-ben. Az osztrák seregből a honvédekhez lépett át és eleinte Kiss Ernő mellett szolgált. Fokonkint emelkedett, mig Klapka 1849 máj. 25-én reábízta Komárom várának parancsnokságát. A győzelmes ácsi kirohanásnál a II. o. érdemrendet vívta ki magának. A vár feladása után Erdélyben élt, de a honvédség ujjászervezése után ismét szolgálatba lépett mint ezredes és a szegedi kerület parancsnoka. Irodalmi munkássága a szabadságharc több fontos részét világítja meg. Ő tört először lándzsát Görgey mellett (1867) és előadása a pákozdi csata előzményeiről (Budapesti Szemle), hol mint szemtanú beszél, megmagyarázza a magyar ügyet szolgáló császári tiszteknek, különösen Mógának magatartását.
(lat.) a. m. állítás, különösen biróság előtti állítás, a római jogban ivált még valakinek polgári állapotára (szabad v. szolga-e) vonatkozó biróság előtti állítás. Asserenti incumbit probatio a. m. az állítót terheli a bizonyítás.
(lat.) a. m. meg őrzendő, elteendő; oly ügyiratokra irják, amelyek csak késöbb, rendesen egyéb ügyiratok megérkezése után intéztetnek el.