(Birket el A. méztó vizének ragadósága miatt), tó, 11 km. átmérővel, 12° É-i sz. és 60° K-i hosszuság között, Keletafrikában a Tadsurraöböl közelében 174 méternyire fekszik a tenger szine alatt, vize nagyon sós; a só kijegecedik és az Adal és Szomali körül lakó népeket sóval látja el. L. Abisszinia.
Elő-India északi részében fekvő vidék. É-on Butan, ÉK-en Tibet, DK-en. Birma, D-en a közigazgatásilag tőle függő Manipur, Kacsar és Dsintiah, Ny-on pedig Bengália határolja; területe 27,800 km2. A. a Brahmaputrának siksággá kiszélesedett völgyéből áll, amelyet É-on a Himalája ágai, D-en kevésbbé magas és különböző részeiben különbözőképen nevezett hegyláncok, a Garro, Kasszia, Naga hegységek szegélyeznek, ezek legmagasabb csúcsai 3000 m.-ig emelkednek. A.-ot mintegy 60 folyó öntözi; a nagyobbak É-ról jönnek; ilyenek a Brahmaputra 3 ága: a Dihong, a tulajdonképeni B. és a Dibong; egyesülésök pontjáig sok rajtok a sellő: egyesülésök után rendkivül széles mederben folynak (Gohattinál 1509 m. széles). Az évi középhőmérsék e vidéken 23°; a hidegebb évszaké 16°. A földet bőven öntözik esők; az esős évszak márc.-tól okt.-ig tart; legsűrűbben esik máj.-tól aug.-ig. Átlag az esőmennyiség 2 m.; Cserrapundsiban, a Kasszia-hegységben 14 m. A föld gazdagon terem; főtermékek: a rizs, búza, rozs; kukorica sokkal kevesebb terem; termesztik még nagyban az indiai mákot, dohányt, cukornádat, pamutcserjét, beteldiót, indiai fügefát, szagópálmát; a rotang áthatolhatatlan sűrűségeket: alkot; a tea vadon is. terem, az angolok nagy gonddal művelik. A házi állatok száma csekély; ellenben az erdők a vadállatoktól hemzsegnek; sok az elefánt, a rinocerosz, a medve, a leopárd, a bivaly, a sakál; nagy számban vannak a vizekben a halak, de krokodilus is. A föld kincseit nem bányásszák. A lakosok száma (1891) 5.416 510 a benszülöttek 3 főtörzsre oszlanak; a thai-k vagy ahomok ÉNy-on; a mongol-tibetiek a Himalája ágainak völgyeiben és a hinduk a sikságon. A. ma Bengáliától elválasztott külön tartományt egy biztos (commissioner) kormányozza; 7 kerületre oszlik: 1. Kamrup (főhelye: Gohatti), 2. Kassziasz (főhelye: Cserrapundsi), 3. Darrang (főhelye: Tezpur), 4. Naogong (főhelye: Naogong), 5. Lakkimpur (főhelye: Lakkimpur), 6. Szibszagar (főhelye: Szibszagar), 7. Naga-hegység (főhely e: Szamaguting). Legnépesebb helysége (Gohatti. Ipara jelentéktelen; csak a szerény belső szükségleteknek dolgozik; a benszülötteket látja el ruházattal. A kereskedelem a lakosság szegénységénél fogva lassan emelkedik. Kivitelre kerül: pamut, lakk, nyers selyem, elefántcsont, tea és bors; bevitelre: só, angol szövött árúk, vas- és réztárgyak.
A.-ról Kamarupa néven egy III. századbeli felírat tesz először említést. A brahminok és utánuk Ptolemaios már a II. század elején is ismerték. Ujkori történelme a XIII. században kezdődik, mikor is az ahomok vagyis asszamiak elfoglalták és függetlenségöket a delhii mongol császár ellenében is föntartották. 1815-ben az Aveban székelő birmai fejedelem foglalta el. 1826-ban Alsó-Asszam. 1838. pedig Felső-Asszam is angol birtokká lett. V. ö. Bryan Neufville: On the Geogr. and pop. of A. (a Mem. of the Asiat. res.-ben 1828, XVI. köt.) Ritter: Erdkunde. W. Griffith: Journal of travels in A. (Calcutta 1847). Hermann Schlagintweit, Reisen in Indien und Hochasien (Jena 1869). Hunter, Statist. account of A. (London 1880, 2 köt.).
az indiai arja-nyelvek egyike. Közel rokona a bengálinak, de sok benne a tibeti és birmai elem. L. Asszam:»
a jeniszei-osztjákokhoz tartozó nép neve, l. Osztják.
(lat.), egészségessé tétel a káros anyagok eltávolításával, p. a talaj A.-a alagcsövezés, fertőtlenítés által.
az iszmáiliták neve alatt ismeretes tulzó siita felekezet kebeléből elágazott mohammedán szekta, melynek alapítója, a XI. században a persa származásu Haszan ibn Szabáh. Az iszmá'ilita hitvallás alapján keletkezett fátimidák dinasztiájában 1078-80. években kitört egyenetlenségek idejében Egyiptomban tartózkodván, az udvari párt ellen kifejtett törekvésekben való részvétele miatt Egyiptomból száműzték. Hazájába, Persiába tért vissza, ahol sikerült neki hitvallása számára, melynek tanait irásban is összefoglalta, számos hivőt toborzani és az 1086-ban hatalmába kerített Alamut nevü várban Kazvin közelében propagandája számára központot alkotni. Dacolva az akkortájt hatalmas szeldsukokkal, korának összes hatalmi tényezőit rettegésbe ejtette különféle beavatottsági fokokra oszló hivőinek orgyilkos tőre előtt. Mesterséges eszközökkel, nevezetesen kábító italokkal (hasis) felcsigázván hivőinek képzeletét, ezek «a hegy véneinek» (sejkh al dsebel) nevezett és a rend élén álló nagymesterek parancsára a legkegyetlenebb gyilkosságokat hajtottá kvégre. A hasis szótól ered az A. elnevezése és az assasine szónak e jelentése: orgyilkos. Lassanlassan Alamuton túl terjesztve hatalmát, Persiában Khorászánban és a Libanonban számoserős várat kerített birtokába, melyekből az A. névleg az egyiptomi fatimidák fenhatósága alatt mindinkább függetlenebb uralmat fejtettek ki. 1124-ben Haszánra egyik helytartója, Buzurg Ummid következett az uralkodásban, utána 1138. fia, Mohammed. Ennek fia, II. Haszan (1162-1166), ki atyját megtagadva, magát a fátimida család egyik ágából származtatta és így Ali ivadékának mondta, az A. teologiai alapját tovább fejlesztve nyiltan ellentétbe helyezkedett az iszlám alaptörvényeivel, melyeket az iszmá'iliták magasabb fokain amugy is alaposan megingattak. Utána még csak fia, II. Mohammed (1166-1210) tartotta fen elődje vallásos álláspontját, mig ennek utódal ismét Haszan ibn Szabbáh rendszeréhez tértek vissza. A mongoloknak Persiába való betörésével az A. hatalma egyre gyengült. Alamut utolsó fejedelmét, Rukn-aldint, a mongolok khánja 1256-ban kivégezteté; de Sziriában tovább is fentartották hatalmukat, és a mongolok kiüzetése után Baibarsz egyiptomi szultánnak hódoltak meg, ki 1273-ban utolsó várukat, Kahfot is elragadta tőlük: Az egyiptomi szultánoknak még rendelkezésükre állottak orgyilkos mesterségükkel, de gazdáikkal együtt minden befolyásuk megszünt és azontúl minden-politikai jelentőség nélkül csakis mint homályos vallásos szekta tengődtek. Maradékaik még most is találhatók az apró szektákban bővelkedő Libanonban; hitük, miként a siita felekezetből elágazó egyéb szektáké is, Ali istenítése, a lélekvándorlás stb. körül forog. Dogmáikat szigoruan titkolják az idegenek előtt. A persa A.-tól származik a keleti Indiában, ugymint Ománban is csekély számmal található Chodsák szektája, melynek emberfölötti tiszteletben részesített főnöke Haszántól származtatja eredetét. Fénykorukban az A. nem csekély befolyást gyakoroltak koruk nagy eseményeire, a keresztes hadjáratokkal kapcsolatos harcokra és politikai változásokra. II. Mohammed alatt egyik hadvezérük, Szinán alakja magaslik ki, ki az ala muti fejedelemtől csaknem teljesen független hatalomra vergődött a sziriai A. egy nagy része fölött. Ügyes körültekintesénél fogva hívei mindentudó prófétának tartották. I. Amalrik alkudozásokba bocsátkozott vele, Núr ed-din hasztalan harcolt ellene, Szaladdin pedig kénytelen volt vele békeszerződést kötni. Vakon engedelmeskedő híveit Montferrati Konrád meggyilkolására használta fel.
(lat.) a. m. beleegyezés,. valamire, p. katonai szolgálatra való alkalmasnak találás, azért hadi szolgálatra való besorozás is; l. Állítás.
(lat.) a. m. állító, kijelentő, A. itélet: midőn valamit tény gyanánt kijelentünk, p. a föld bolygó, a nap nem az; míg a problematikus itéletben a tényt lehetségesnek, az apodiktikusban pedig szükségesnek mondjuk.
(latin), vm. hatósági testületnek, tanácsnak tagja, ülnök, ki a testület gyűlésében üléssel; szólási és rendszerint szavazati joggal is bir. Igy nevezték nálunk régebben a törvényszék bíráit is. Igy nevezik ma a róm. kat. szentszéki biróság tagjait (szentszéki ülnök), az 1877. XX. t.-c. értelmében az árvaszék mint hatósági testület tagjait stb. Külföldön, különösen a német államokban, birói és közigazgatási hivatalnokokat neveznek A: oknak, kik a hatóságnak gyakran csak segédszemélyei.
1. szibilans vagyis sziszegő hang közbeszúrása, miszerint pl. a régi német kant alakból (du) kannst lett, vagy Kunst e h. Kunnt; 2. a. m. zétacizmus; l. o.