Kóios titán és Phoibé leánya, Létó húga, ki a szerelmével őt üldöző Zeus elől menekülve fürjjé (gör. ortyx) változott s magát a tengerbe vetette, hol belőle a később Délosznak nevezett Ortigia szigete keletkezett. A mitosz a tengerbe bukó hullócsillag gyakori látományát allegorizálja.
L. (állat), Asteracanthion M et Fr. a Tengeri csillagok egyik neme. L. Asteracanthion.
(ásv.), l. Asztéria.
Nardo (állat), a tengeri csillagok (Asteroidea) osztályának Asterinidae családjába tartozó állatnem, melynek karjai rövidek, alapjukon szélesek, minek következtében teste ötszögletü lapnak látszik. Mintegy 30 faja ismeretes, ezek közül azonban csupán az A. gibbosa ForL. él az európai tengerekben 30-35 fonál mélységig.
Kréta királya, ki a Zeustól tengeren hozzávitt Európát nőül vette s Zeustól való fiait utódjainak fogadta. Neve és mitosza a Zeus Asterios-tiszteletböl eredt.
Tourn. (növ.), Odontospermum Neck., Nauplius Cass.), a sugaras fészkesek füvei v. félcserjéi, csillagszerű sárga virágfészekkel. 9 faja terem a mediterrán vidéken és Keleten. A horvát tengerpartról az A. aquaticus-t (L.) említik, de tévedésnek kell fennforognia, mert a botanikusok itt mostanában nem lelik. Dalmátországban terem. Az A gmaeus Coss. et Dur. (Saulcya Hierochontica Michon) a Szahara északi tájain, Egyiptomban, a Szinai félszigeten, Köves-Arábiában, Palesztinában; főleg Jerikó környékén és Beludsisztánban terem. Törpeszárú növényke; száraz, virágfészke nagyon nedvszívó, s e szerint ismét majd szétnyilik, majd összehuzódik, hasonlókép, de gyorsabban, mint az Anastatica Hierochantica L.; melyet közönségesen jerikói rózsának neveznek. Michon állftása után hihetőbb, hogy ez a középkor zarándokainak igazi jerikói rózsája, s nem az Anastatica L. Ezt bizonyítja több francia nemes család címere is, melyen ez a virág, nem pedig az Anastatica van mint jerikói rózsa ábrázolva.
Horvátországban az Árnika általános neve.
Göpp. (nav.), ősvilági harasztféle.
(állat), tengeri csillagok; a Tüskebőrü állatok (Echinodermata) körének egyik osztálya. L. Tengeri csillagok.
Link et Hoffms. (növ.), a kankalinfélék génusza, 3-4 faja él a mediterrán vidéken, Abissziniában, a Kanári-szigeteken, valamint Dél-Amerikában. Némelyek a Lysimachia L. algénuszának tartják. Nálunk Fiume körül apró füvű helyeken, Martinčica felé az A. stellatum Link et Hoffm., vagyis a Lysimachia Linum stellatum L. ritka. Az A. (csillagos len) a csillag módjára szétterülő kehelysallangokra vonatkozik.