Brogn. (növ.,«csillaglevél»), a zsurlók ősvilági fája ágainak ízein számos, csillagos helyzetü, keskeny levelek voltak. Ezek mostani zsurlóinkéi módjára hüvellyé nem nőttek v. csak a tövön függöttek össze. Gyümölcsfüzérjük vékony, hosszú. A Calamites-ekkel együtt a mészhegyekben sok faját találják.
l. Adinamia.
l. Hangrésgörcs.
Olaszország Alessandria tartományában az ugyanily nevű járás fővárosa, a Borborénak a Tanaróba ömlésénél fekvő püspöki székhely, gót székesegyházzal, 22 egyéb templommal, régi várral, több palotával, rokkantak házával, szinházzal, szőllőműveléssel (vino d'Asti), selyemiparral, pamutárú-gyárakkal, (1881) 20,916 lakossal, Alfieri költőnek születéshelye, kinek 1862-ben itt emlékoszlopot állítottak. A. (a rómaiak idejében Asta Pompeja) kedvező fekvésénél fogva az alpesi utak mellett korán indult virágzásnak. A középkorban e város Felső-Olaszország leghatalmasabb köztársaságainak egyike volt; 1155-ben Frigyes német császár elpusztította; az osztrák örökösödési háborúban majd szavojai, majd francia kezekben volt; 1745-ben a franciák elfoglalták. Erődítési művei romokban hevernek. Több herceg a szavojai grófi házból az astii grófi cimet viselte. V. ö. Grassi S., Storia della cittá di Asti. (2. köt. 1891).
János Frigyes, francia protestáns teologus, szül. Nérac-ban (Lot-et Garonne) 1822., filozofiát és teologiát tanult Genfben, Halleban és Berlinben. 1848-53-ig New-Yorkban tartotta fen magát mint egy francia-svájci község előljárója. Majd filozofiai és teol. tanár lett Lausanneban a Waadt kantonban. A. művei: Esprit d'Alexandre Vinet (Par. 1861, 2 köt.); L'explication de l'évangile selon saint Jean (Genf 1862-64, 3 köt.); Histoire de la république des États-Unis (Par. 1865, 2 köt.); La theologie allemande contemporaine (Genf 1874); Mélanges de théologie et dé philosophie» (Laus. 1878); «Le Vinet de la légende et celui de l'histoire (Par. 1882). 1868-tól kezdve Vuhleumier-vel a Revue de Théologie et de Philosophie-t adta ki.
Ham. (növ.), a Saxifragafélék génusza; 6 faja él a Himalayán, Jáván, Japánban és Észak-Amerikában. Az Astilbe Trev., l. Aruncus és Tündérfürt. Egyik fáját az Astilbe rivularist Hamilt (l. ábra) gyönyörü, 1 m. riagyságú levelei s nagy buzavirágzata miatt kedvelik s egyike a legszebben ható bokroknak. Nem nagyon érzékeny, friss tőzeges talajban jól tenyészik; télen át tanácsos betakarni. Szaporítják gyöktörzs-elosztás által.
[ÁBRA] Astilbe.
(gör., «szájatlan», növ.), a mohok szisztematikájában használatos szó. Némelyek gyümölcse t. i. megérve sem nyilik fel, hanem zárva (tehát szájatlan) marad. Ezek a szétkorhadó mohok (Phascaceae).
Luiza, német irónő, szül. 1815 nov. 26., megh. Vangenben a Bodentó m. 1871 dec. 21. A nők egyenjogúsításának egyik leglelkesebb védője, kit e téren kifejtett izgatásai miatt több helyütt ismételve kiutasítottak. Egy ideig az angol Aston neje volt, kitől elvált; 1850. Bremában Meier orvoshoz ment nőül. Főművei, melyek mind a nők emancipációját sürgetik: Meine Emancipation (1846), Aus dem Leben einer Frau (1840), Revolution und Contrerevolution (1849.)
Birminghamtől 1/2 km.-re, ennek mintegy külvárosa és iparát tekintve is függeléke; (1891) 68.639 lak.
János Jakab, amerikai humanista, szül. Heidelberg mellett Walldorfban 1763 jul. 17-én, megh. New-Yorkban 1848 márc. 29-én. 1783-ban Amerikába költözve, kereskedésbe fogott s 1800-ban már 1/4 millió dollárja volt. Szőrme-árúkkal, teával és selyemmel folytatott kereskedésével s egyéb üzleteivel igen gyorsan roppant vagyonra tett szert, úgy hogy halálakor unokájára több mint 100 millió dollárt hagyott. Ő alapította New-Yorkban az Astor-könyvtárt, mely pompás bizanci palotában van elhelyezve, s több mint 600 ezer dollárba került s jelenleg 250,000 kötetből áll, tehát egyike a legnagyobb könyvtáraknak. (V. ö. Partow: Life of J. J. A., New-York, 1865.)