(gör.), elavult csillagászati műszer, melyet Hipparchos használt először a csillagok hosszúságának és szélességének meghatározására. Lényegileg megegyező az armilláris szférával; ha ugyanis az a gyűrűt a szolszticiumok kolurjába, b-t az ekliptika síkjába hozzuk, akkor a c kettős gyűrűt dioptrájával valamely csillagra állítván, nyerjük Ptolemaios eljárása szerint a csillag hosszát és szélességét. Az első az a és c gyűrű képezte szög, mely b osztályzatán olvasandó le, a második a dioptrás vonal szöglete b sikjával, mely c osztályzatán megfigyelhető. A későbbi idők tengerészeinél az A. fokokra és annak részeire osztott teljes-, fél, negyed-, hatod- vagy nyolcadkör (teljes, fél A., quadráns, szextáns, oktáns) volt, melynek középpontja körül dioptrás vonalzó vagy később alhidádos távcső volt forgatható. Gyűrű segítségével függélyesen felfüggesztve a Nap magasságának meghatározására szolgált.
[ÁBRA] Astrolabium.
Bár a Jakabpálca neve alatt ismeretes szögmérő az A.-t már Astrolablum. korán kiszorította ez mégis egészen a mult századig használatban maradt. Az A. továbbá oly készülék, mely nagyobb távolságokra a közönséges vizmérlegnél nagyobb pontossággal eszközlendő lejtmérésekhez használható. Részei egy vizszintes, fonalkereszttel és libellával ellátott távcső, mely négy csavar segítségével pontosan beállítható.
l. Csillagimádás.
(ejtsd: asztrük) János (1684-1766) XIV. Lajos udvari orvosa. Arra a felfedezésre jutott, hogy a Genezisben némely fejezet az istent Elohim. más fejezet pedig Jehova (Jahve) néven emlegeti s ebből azt következtette, hogy Mózes a Genezis összeállításánál különféle adományokat és forrásokat használt, s ezt meg is írta: Conjectures sur les mémoires originaux dont il paraft que Moise s'est servi pour composer le livre de la Genese (Brüsszel 1753). Ez adott alkalmat a Pentateuch kritikájának megindítására.
(lat.), csillag, csillagzat. Sic itur ad astra, így jutni a csillagokhoz, azaz dicsőségre s hirnévre.
Bechst. (állat), a nappali ragadozó madarakhoz tartozó sastélék egyik neme. L. Héja.
1. folyócska Közép-Olaszországban: az Alban hegységben ered s Rómától délkeletre ömlik a Tirhéni-tengerbe; 37 km hosszu. 2. Torkolatánál van a Frangipánok várának romja, egy torony. E hely a történelemben úgy lett ismeretessé, hogy itt. gyilkolták meg Cicerót, kinek A.-ban nyaralója volt; itt betegedett meg halálosan Tiberius s ide menekült a sváb Konradin a Tagliacozzo mellett vívott csata után (1268), hol Frangipán árulása folytán az ellenség kezébe került. A.-t nemsokára rá (1286) a szicillaiak bevették s leégették.
(spany. Asturias), Spanyolország egykori tartománya; határai É-on a Biscayai öböl, K-en Santander, D-en Leon és Ny-on Gallóia területe 10,595 km2, (1887) 595,420 lak. A. egykor mint fejedelemség két főrészből állott melyek fővárosaik után A. d'Oviedo és A. de Santillana névvel birtak.: Mióta az utóbbi várost (1833) a santanderi kerülethez csatolták, a kerületnk hivatalos neve Oviedo. A. hegyes vidék az asturiai hegység (Sierra de Asturias), a cantabriai hegységnek egy ága vonul rajta végig. Magas csúcsok (köztük a Torre de Ceredo 2678 m.) különösen a keleti vidékeken emelkednek ki, melyek között mély, regényes, jól mivelt völgyek vonulnak, melyeket számos hegyi folyó (Navia, Nalon, Sella, Deva stb.) öntözi s ezek a rendkivül szaggatott partokon ömlenek az Atlanti-óceánba. A part jobbára a tenger felett 100 m: ig emelkedő fensikság, mely meredek s szakadozott sziklákban végződik. Az éghajlat mérsékelt, habár a leghidegebb az egész félszigeten. Termékei: gabona (nem elegendő, bár a hegylejtők és völgyek gondosan vannak művelve), hüvelyes vetemények (különösen bab), répa, gyümölcs (alma, melyből almabor készül), burgonya, gesztenye, dió és mogyoró; a mélyebben fekvő meleg völgyekben szőllő és citrom is terem. A legelők kitünőek s a jó takarmány elősegíti az állattenyésztést, melyet a hegyes vidékeken svájci módon üznek. A.-ban számos és jó, kitartó lovat is tenyésztenek. A halászat nagyon jövedelmező. A hegyekben kitünő márvány, vas, réz, kőszén bőven van, melyeket nagyobbára angol társaságok aknáznak ki. A. kereskedése nem jelentéktelen, azonban, minthogy az ipar még parlagon hever, csak nyers terményeket szállít a külföldre. A tengeri kereskedés nagyobb a szárazföldinél; a parton számos kikötőhely van, azonban nagy, biztos kikötői nincsenek. Az asturiai nép erős, bátor, merész, igazságszerető, munkás és nyugodt kedélyű. Eredetét a gótoktól származtatja s valóban ezeknek az ős lakókkal való egyesüléséből eredt. Az A.-iak, miként a leoniak, baszkok stb. «régi keresztényeknek» (Christianos viejos) nevezik magukat s minden arab vegyüléktől ment tájszólással élnek, mely a mai kasztiliai nyelv anyjának tekinthető. Mivel azonban valamennyien hegyeik közt nem élhetnek meg, a gótok büszke sarjai kenyerüket a külföldön mint kocsisok és szolgák keresik s mint ilyenek nagyon megbízhatók. A. lakossága nagyrészt szétszórt tanyákon s házcsoportokban lakik; iskolák, faluk s templomok gyakran egy napi járásra vannak egymástól s még a kolostorok sem tarthatták fenn magukat a lakosok szegénysége és a talaj terméketlensége miatt. A. a karthagói és római hóditók ellenében is megtartotta függetlenségét. Midőn a Pireneusi félszigetet a mórok ellepték, Pelajo az Ansenai barlang köré gyüjté a félsziget keresztényeit, akiknek élén a mórok minden támadását visszaverte. Pelajo 3. utóda, Froila 761-ben Oviedot alapította. Oviedo királyság magában foglalta A.-n kivül Navarrát, Galiciát és a Dueroig terjedő földet. 913-ban II. Ordono a székhelyt Leon-ba tette át és országa a Leon királyság nevét vette föl. 1388 óta a spanyol trónörökös A. hercegi címét viseli.
(lat.) a. m. ravasz, fortélyos, furfangos.
I. Kyaxarés fia, méd király 595-560-ig. K. e. Hérodotos szerint A. leányát Mandanet a persa Kambysésnek adta nőül s egy álom folytán meghagyta, hogy ennek fiát megöljék. Szolgája Harpagus azonban a fiut egy pásztornak adta nevelés végett. Ennek feltalálása után A. Harpagos fiát megölette, s atyjának eledelképen feltálaltatta; ki ennélfogva Cyrust lázadásra inditotta A. ellen, legyőzte s 560-ban trónjától megfosztotta.
Hektor és Andromachének sajátlag Skamandriosnak nevezett fia, kit Trója bevételekor Neoptolemos megölt. Egy későbbi monda szerint életben marad, s alapitójává lőn az új Trójának.