(aquae minerales) olyan forrásvizek, melyek bizonyos sókban v. gázokban olyannyira bővelkednek, hogy miattuk mindennapi ivóvizül való használatra nem alkalmasak, ellenben az emberi organizmusra gyakorolt módosító befolyásuk folytán gyógyító erejük van. Legfontosabb alkotórészeik közé valók a szénsavas alkáliák, a szabad szénsav, a konyhasó, a glaubersó és keserüsó, földfémek, a vasvegyületek (különösen kétszer szénsavas vas oxidul és vasgálic), a kénhidrogén, a szénoxiszulfid, stb. Amint ezen vagy azon alkotórész található bennük, különböző csoporttokra oszlanak. égvényes savanyúvizek: ezek főhatórésze az egyszer és kétszerszénsavas nátrium; azonkivül (különösen a hidegekben) a szabad szénsav. Ilyenek hazánkban a szolyvai, petánci, szullni, zajzoni, luhi (Margit), hársfalvi, taccsai vizek; külföldön a bilim (melyet a mi petánci vizünk teljesen pótolhat), a giesshübli és krondorfi viz (melyeknek a németkeresztúri és a taccsai Károlyforrás jó helyettesítői): továbbá a lipiki viz (64°-os viz, melyben kevés konyhasó s jódnátritum is van); a külföldön a vichyi és neuenahri hasonló hozzá. Minde vizeket leginkább gyomorbajoknál, epe- és hugykőbajnál, megrögzött vese és légcsőbajoknál szokták használni. Ha az ilyen vizekben a szabad szénsavtartalom nagyon bő, a szilárd alkotórészek mennyisége pedig igen kicsi, akkor egyszeri savanyuvizeknek neveztetnek; ekkor rendesen mint luxusitalok élveztetnek. Hazánk oly gazdag e vizekben, hogy miattuk egyátalán nem szorulunk a külföldre; ilyenek többek közt a balatonfüredi, szántói borszéki szinyelipóci (Szalvátor-forrás), mohai (Ágnes és Stefánia) források. Ha az égvényes savanyú vizekben a kétszerszénsavas nátrium és a szabad szénsav mellett a konyhasó mennyisége is tetemes, akkor azokat égvényes konyhasós savanyú vizeknek mondjuk; ilyen nálunk a lipiki (mely megfelel az emsi viznek), a hidegek közül pedig a rendkivül értékes bártfai Orvosforrás, a cigelkai Lajos-forrás, s a bikszádi, viz; külföldön a seltersi; gleichenbergi, scsavnicai, erasi, luhacsovici vizek. E vizek főkép a lélekzőszervek betegségei ellen, továbbá krónikus skrofulás izzadmányok felszívatása végett rendeltetnek.
Konyhasós vizek.
Egy külön fajta ásványvíz a konyhasós vizek; ezek hatása az előbbiekéhez hasonló, s ha konyhasótartamuk 1000 részben kevesebb 15-résznél, akkor gyöngéknek, ha pedig több, akkor erőseknek nevezzük. Az elsők közül való nálunk a mehádiai, alsó-sebest, csízi vizek; külföldön a kissingeni (mely helyett a mi cigelkai Lajos-forrásunk vize használható jó sikerrel), kreuznachi, dürkheimi, halli, krankenheili, cheltenhami, badenbadeni, wiesbadeni vizek. Erős konyhasós meleg vizek nálunk nincsenek. Németországban ilyenek a nauheimi és a rehme-oeynhausen: források. Hideg erős konyhasós viz már nálunk is (különösen Erdélyben) sok van, ilyen p. a vizaknai, szóvátai, f.- bajomi, sz.- udvarhelyi, polhorai, marosújvári stb. viz. Ausztriában Aussee, Gmunden, Ischl; Németországban Reichenhall (bajor), Suderode (porosz), Greifswald (Pommeránia) stb.
A glaubersós.
A glaubersós A. főalkotórésze a kénsavas nátrium, de legtöbben van keserüsó is; leginkább krónikus gyomor- és bélhurut, májbajok, cukorvizelés, köszvény, túlhizás ellen használatosak: legnevezetesebbek: Karlsbad, Marienbad, Franzensbad, Rohitsch, Tarasp; mi ilyen vizekben szüken vagyunk, de a baldóci fürdőforrás és a koritnicai viz erőre is vetélkedik a gyengébb külföldi glaubersós vizekkel, p. a rohitschival.
A keserüvizek.
A keserüvizekben a kénsavas magnézium (keserűsó) van túlsulyban; elpozsgásodásnál, elhizásnál, megrögzött székszorulásnál, aranyérnél használhatók sikerrel. A legkitünőbb és legolcsóbb keserüvizek hazánkban találhatók; ilyenek a budai Hunyadi János, Rákóczy, Ferenc József, Viktória, Árpád, Király-keserüvizek stb., az igmándi és az ivándai viz.
Meszes (földes).
Meszes (földes) Á. azok, melyekben főképen szénsavas kalcium, szénsavas magnézium és gipsz is van, rendesen szabad szénsav is. Ilyenek a budapesti Sáros-, Rudas- és Rácfürdő, nemkülönben a Salvator Szklenó, Jegenye, Gánóc, Baldóc; külföldön Barth (angol), Lippspringe, Wildungen.
Vasas.
Vasas Á. azok, melyekben kétszer szénsavas vasoxidul van legalább 0.03.% mennyiségben; e mellett azonban egyéb alkotó részek is előfordulhatnak bennük, s ezek szerint felosztatnak: meleg vasas savanyuvizekre (Vihnye; Szliács, Lucski; Barbotan, Rennes); hideg vasas savanyúvizekre (Koritnica, Borszék; Ceméte, Gyertyánliget, Buziás, paydi Clarisse; Königswart, Pyrawarth, Spaa, Schwalbach, Pyrmont); égvényes vasas savanyúvizekre (Tusnád, Bártta, RánkHerlány, Szulin, Előpatak; Homburg, Royat); vannak még glaubersós vasas savanyúvizek is, p. Franzensbad, Elster, és égvényes, sós; vasas savanyuvizek is, amilyenűl Tusnádot tekinthetjük; vasgálicos vizekre (Parád, Erdőbénye; Levico, Roncegno kevés arzéntartalommal). A vasas vizeket vérszegénység, női bajok és különféle senyvek ellen adjuk sikerrel.
A kénes vizek.
A kénes vizek hathatós része a kénhidrogén és szénoxiszulfid; némelyekben szabad szénsav is van, másokban sok mészsó (meszes kénes vizek). Leginkább krónikus fémmérgezések, reumatizmus, köszvény és bénulások ellen használtatnak. Egyszerü kénesmelegvizek: Harkány, Alsókéked; Bareges, Eaux chaudes (a Pirenéusokban); Herkulesfürdő és Aachen melegek, bennük sok konyhasó is van; hidegek: a parádi Csevice; továbbá Szobránc, torjai Büdös; Harrowgate. Meszes-kénes hévvizek: a budapesti Császár-, Lukács-fürdő, Margitsziget, Városliget; Trencsén-Teplic, Pöstyén, VarasdToplica; külfőldön: Viterbo, Aix, Schinznach.
Élettani hatásai.
Az Á. élettani hatása, habár miatta sok tudós vitának és kicsinylésnek volt tárgya, kétségtelenül tudományosan meg van állapítva. Már ősrégi tapasztalatok is támogatják ezt, még pedig nem csupán az emberen, hanem a beteg állati organizmnson is. Sok vita folyt a fölött, hogy az ivókorát folytatók szembetünő javulása, erősödése nem csupán annak a körülménynek tulajdonítandó-e, hogy az illetők kimerítő rendes foglalkozásuk köréből kivonattak és a testi-szellemi pihenésnek, a jó levegőnek, több mozgásnak, szóval a rendestől elütő viszonyoknak jól tevő hatása alá kerültek. Az kétségtelen, hogy az ivókurával járó több viznek ivása kiváló hatásu az anyagforgalomra (amint ezt a vizeletben megszaporodó hugyanyag és megfogyó hugysav is elárulja), de arra is megvan a mindennapi tapasztalásunk, hogy az ásványvizekben foglaltató gázoknak és sóknak elsőrangu rész jut a gyógyitó hatásban. A magasabb hőmérsékü források sóinak hatását még a-melegviznek hatásával is párositják; t. i. a légvételek és szivlökések szaporítása által a testnek összes el- és kiválasztásait (első sorban a vizelet, veríték és szénsavkiválasztást) gyarapítván, az anyagforgalom emelkedése mellett a test sulyának fogyását okozzák. A kiválasztások szaporítását azonban bizonyos sók is képesek eszközölni, igy a beleken át velő kiválasztást a nátrium és magnéziumszulfát s a konyhasó; a veséken át való kiválasztást pedig a szénsavas nátrium a konyhasó és mészsók is fokozzák. Az Á.-ban oldott némely alkotorészeknek ingerlő hatása bizonyos szervek működésének fokozódását eredményezi: úgy az alkálisók, a kénhidrogén, az arzén a bőr funkcióit emelik; a vassók (különösen ha meleg forrásokban oldvák) a szivműködésre hatnak izgatótag; a gyomorműködésekre a szénsavas nátrium és konyhasó stb. A vastartalmu ásványvizek a vérképződésre kiváló hatásuak. Vannak végül a mirigyekre specifikus hatásu alkotorészek is; ilyenek a jód, a bróm és az alkáliák kloridjai. Fürdőgyógymódról l. Fürdők és Hidegvizgyógymód, egyszerü hévvizekről pedig Akratoterma.
Az ásványvizekre vonatkozó, jogszabályok szempontjából megkülönböztethetjük: a) a sótartalmú A.-et, melyek a sóegyedárusági szabályok alá tartoznak; b) a bányatörvényben megjelölt Á.-t, melyek iránt a bányajog tartalmaz szabályokat és c) egyéb Á.-t, melyek használata, készítése, forgalomba hozása különösen közegészségi szempontok szerint van szabályozva. A közegészségügyről szóló 1876. XIV. t: c. értelmében az ásványvizek töltése, tartása, a mesterséges ásványvizek készítésének módja, megjelölése stb. belügyminiszteri rendelettel szabályoztatott. Mesterséges ásványviz csak hatósági engedély mellett, vizsgázott vegyész vagy gyógy szerész felügyelete alatt készithető. A vizjogi törvény 1885. XXIII. törvénycikk alapján az ásványviz-források védterület-megállapítása által a közhatóság különös védelmében részesülnek.
(gör. lat.) a. m. menhely; jogi szempontból l. Menedékjog.
(As); 1. egy özbég törzs neve; 2. az alánok neve az araboknál. L. Alán; 3. a legerősebb ütő a kártyajátékban.
Judaország királya (900 körül), Abijjá utódja, a kiről a biblia történeti könyvei dicsérettel emlékeznek meg. Midőn Bá'sa, Izrael királya szorongatta, kincseit elküldötte Benhadad szir királyhoz, hogy háboruba bocsátkozzék Izraelországgal. Benhadad meg is felelt óhajtásának, úgy hogy Á. Izrael királyainak zaklatásaitól megszabadult.
a legrégibb persa költők közé tartozik. A hites Firduszinak mestere. Mahmudnak, a hatalmas gaznevidának udvari poétája. Sajátságos végzete úgy hozta azt magával, hogy ő neki mint öregnek kellett befejezni fiatalabb (80 éves) tanitványának mesterművét, a «Királyok Könyvét». Kortársai által csodált költői műveiből alig egy pár mutatvány jutott az utókorra. Kevéssel Firduszinak halála után az 1020-as években hunyt el.
levita Gersón nemzetségéből, Dávidnak karmestere. Nevét az ó-szövetség tizenkét zsoltára (50. 73-83) viseli. «Á. fiairól», mint templomi énekesekről Ezra és Nehemiás könyvei is megemlékeznek.
szemetet, aszott gyimgyomot, trágyát ágyát jelent.
helyesebben zagaj; a római pilumhoz hasonló, hajításra való, de döfésre is alkalmas, a dél-afrikai benszülöttek, különösen a zuluk, hottantották és becsuan népek által használt kelevéz. Az 1.5-2 m. hosszú, aránylag igen vékony nyelet, a Curtusia faginea (haszagaj) igen kemény fájából készítik. Az 1-2 arasz hosszú, 4-6 cm. széles vas pengéjét a nyéltől levéve tőrnek és késnek is használják. A kofferek zagajaikat néha növénymérgekkel kenik be. Dél-Afrika belsejében a zagaj-pengéket pénz gyanánt is elfogadják.
1. István. a XVII. száz. derekán nádorispáni itélőmester és országbirói helytartó, jeles törvénytudó és országgyülési szónok; egy betürendes törvénygyüjteményt adott ki e cim alatt: Index seu compendium operis Tripartiti el generalis decreti constitutionumque inclyti regni Hungariae decretorum. (Nagyszombat, 1650 és megbővítve 1694.) Magyar nyelven irt naplója 1624-1631-ig terjed. (Megj. a Magy. Történeti Emlékek XXIII. k.-ében.).
2. A. (Szabó) János, iró a mult század végén. « Szabó» családi nevét Kazinczy Ferenc tanácsára változtatta születése helyéről «Aszalai»-re. Sáros; pataki tanuló korában 1786-ban a Kazinczy-háznál volt házi tanító Kassán, később tanító a pataki elemi iskolában; 1794-ben őt is elfogták. Hivatalát vesztvén, nevelő lett. Meghalt 1796 okt. 12-én Grácban. Lessing meséit fordította s adta ki (néhányat Kazinczy Orpheus-ában 1790., az egészet Bécsben 1793). Néhány fordított vigjátéka kéziratban maradt fönn, melyek a magyar szinészet éledése korában, főleg 1793-1814 közt többször szinre is kerültek (Politikus csizmadia, Prókátor és paraszt, Minden lépés egy botlás, Minden lében kanál).
(koh.). Az ezüsttartalmu réznek ezüsttelenitésére szolgáló módok közül legrégibb a csurgatás, melyet a XVI. század elején Thurzó János, az urvölgyi rézbanyák bérlője, honosított meg hazánkban. A csurgatás abból állott, hogy a tisztátalan u. n. fekete rezet ólommal összeolvasztották lecsapolták és korongok vagy ci pók alakjában egy külön e célra épített csurgató tűz-, helyen lassan hevítették. Hevítés alatt a könnyen olvadó ólom kicsurgott a rézből és magával vitte a rézben volt ezüst legnagyobb részét. A visszamaradt rézdarabokat aszalék-nak nevezték és ujra összeolvasztván ólommal, ismét csurgatták, a megmaradt aszalék-ot pedig az aszaló kemencében oly módon bevitették, hogy a benne maradt kevés ólom oxidáltassék. Ez volt az aszalás. Az aszalás maradványa (aszalékréz) a rézkészeléshez adatott. Ujabb időben már nem alkalmazzák ezt a sok tüzeléket fogyasztó eljárást. A gazdasági szempontból l. Gyümölcsaszalás. Fa-technologiai szempontból, l. Fa-aszalás.