működő tűzhányó hegy Nipon japán szigetnek közepén; 1783-ban borzasztó mó don dühöngött és ez alkalommal 37 falut borított el.
l. Asjén.
(undorkóró, növ.), a Ferula (pálcakóró) Asa foetida L., F. scorodosma Benth. el Hook. vagyis Scorodosma (foghagymaszag) foetidum Bge nevű ernyős kóró. Leginkább Persaország (Khorasszán) steppéin, az Aral-tó és Persaöböl közt honos s egész sűrüségeket alkot; Heratban termesztik is. 1-1.5-2. m. magas, kevés levelü, sátorozón elágazó; ernyője nagy és halványsárga. Szára csak ötödévre, de ekkor nagyon gyorsan fejlődik. 40-50 nap mulva, gyümölcsét megérlelvén, gyökerével együtt elpusztul. Ennek, valamint hihetőleg a Ferula narthex -nek Boiss. (Narthex asa foetida Falconner) legalább is négyesztendős. répaalakú, karvastagságú nagyon húsos gyökerét a földben hagyják, csak a felső részéről takarítják el a levélrost részeket. Ezután időről-időre vékony szeletet vágnak le róla, mire a bőven kibugyogó tejnemü mézgagyanta a napon megkeményedik, azután megszáradva barnássárga kellemetlen szagu, de hathatós orvosság lesz belőle (ördögszar v. bűzaszat, bűzaszand, gummuresina asae foetidae), s mint alaktalan, különböző nagyságu, kivül pirosassárga, belül fehér, mandula-alaku foltokkal tarkázott darabok jutnak a kereskedésbe. Az aszandfüvet már Hippokratés és Dioskoridés ismerte (silphiora medican) gyökere nedvét oposz-nak lat. lasár- vagy láser-nak (ördögszar) nevezték (persa, méd és sziriai laser, de a kyrenei Laser a Thapsia Asclepium-ból való). A régiek ételüket fűszerezték vele, de görcs ellen orvosságnak is használták, sőt pilulaalakban ritkábban vízben vagy tinturában, mint görcscsillapító, feloldó, féregellenes, savenyésztő és szélhajtó orvosság ma is használatos, s a vele élő ember vizeleten és izzadságán is megérzik az aszandszag (asa a. m. undor).
[ÁBRA] Aszandkóró.
A persáknak ma is fűszere. A beteg nálunk is hamarosan annyira megszokja, hogy végre egész csemegének tekinti. Franciaországban az A. mint fűszer eleinte annyira divatba jött, hogy vendégségkor a leveses tányérokat előbb A.-darabbal bedörzsölték, hogy a leves jobb ízü legyen. Az Asa foetidának külön fajtáját a F. alliacea Boiss is szolgáltatná Persiában.
kisközség Komárommegyének gesztesi j.-ban, (1891) 1342 magyarajku lak.
(gör.) a. m. hústalanság, soványság.
(görög: söpretlen). Olyan mozaik padló, melyen az asztalról lehullott ételmaradékok voltak ábrázolva, mintha lakoma után a szobát nem söpörték volna ki. Plinius a Nagy Sándor utódai korából való egy ilyen padlót következőképen ir le: «Leghíresebb a művészet ez ágában a pergamoszi Sósos, ki az oikosz aszarótoszt, azaz söpretlen lakást készítette, mely azért neveztetik így, mivel rajta az ételmaradékokat, melyeket kisöpörni szokás, többféle szinü apró kockából úgy ábrázolta, mintha szétszórva ott hagyták volna. Bámulatos itt az ivó galamb, amint fejének árnyékával elhomályosítja a vizet, más galambok az edény szélén sütkérezve tollászkodnak». Sósos művének e részlete az ó-korban igen kedvelt lehetett és sokszor lemásolták. Tivoli mellett Hadrianus villájában került napvilágra a tollászkodó galambok legszebb példánya, melyek Rómában a capitoliumi muzeumban vannak és ezért capitoliumi galamboknak neveztetnek. ételmaradékokat ábrázoló mozaik padlók maradtak fönn Észak-Afrikában és Rómában és az Aventinus hegyen. Az utóbbit készítője Hérakleitos nevével is megjelölte. Ennek töredékei Rómában a lateráni muzeumban vannak. A padló fehér alapján szétszórt hulladékok: kagylók, csigaházak, halak gerince, csontok, tengeri rákok ollója, levelek, cseresznyeszemek, szőllőfürtök szára, osztrigák, és a kedélyesen lakmározó egér, mind együtt megkapóan természetes hatásuak.
[ÁBRA] Aszarótosz.
-nak mondják az oly vetést, mely telve van gyim-gyommal, gazzal.
(ásv.), kobaltmangánérc, kobaltércek mállási terménye, kobaltérctelérekben mint fekete földes vagy cseppköves anyag. Fekete kobaltföldnek is mondják. Kobaltoxidot tartalmaz. Aszbolé gör. a. m. korom. Breithaupt megnevezése.
(Aszkabad), Köz.-Ázsiában, az 1881-ben alakított orosz Transkaspia kerületnek főhelye.
l. Abkházok.