Aszimptotikus vonalak

l. Főérintő vonalak.

Aszinartetikus

(gör., egybe nem függő) versek az olyan összetett periodusok, melyeknek alkotó rendjei nem forrnak össze egységes sorrá, v. azért, mert az első rend csonka (p, a pentametérben), v. mert a két rend más ritmusfajhoz tartozik. Főleg az utóbbit értik az A. vers néven. Példa Virágból: Vedd le soká heverő citerádat, vedd le szögéről (hexam.) S pengesd, hogy élni tudjalak (jamb.). az ilyen versek közepén tehát az első rend végén megengedhetők azok a prozodiai szabadságok, melyekkel csak a sor végén szabad élni. Az A. kompoziciót Archilochos kezdte, a rómaiaknál is követték (Horatius epódoszai), nálunk csak néhányan ú. m. Virág, Verseghy és Vályi; Berzsenyi nem használja őket.

Aszindeton

(gör.), a grammatikában és retorikában annak a formának a neve. melyben mondatok vagy mondatrészek kötőszók nélkül állíttatnak egymás mellé, p. Arany, Petőfi, Tompa nagy költők voltak: Mint retorikai figura az A. gyors menetű beszédben fordul elő; ilyen p. a Caesar ismert jelentése az ő ázsiai hadjáratáról: Veni. vidi, vici. Az A. ellentéte a Poliszindeton (l. o.).

Aszinezia

(gör.), a belátás hiánya.

Aszir

az ugyanoly nevű harcias bátor néptörzs hazája Arábia Ny-i részén; magában foglalja a Hedsasz kicsiny D-i és a Jemen É-i részét; körülbelül az É.-i sz. 18° 20' és 14° 15' közt fekszik. A Vörös-tengermelléki hegység vonul rajta keresztül. (L. Arábia.) Apróbb önálló részekre oszlik, amelyeket sejkek kormányoznak s amelyek a törökök ellenében is megóvták függetlenségöket. E részek közül a legjelentékenyebbnek mondják Lahran-t és Somrán-t. A legjelentékenyebb hely: Gunfadé. A leghatalmasabb törzsek a Beni-Katan és Beni-Muteir.

Ászkafélék

Isopoda (állat), a gyűrüsrákok egyik rendje, fölülről lapított testtel, melynek gyűrüi meglehetős egyformák, de a potroh hat gyűrüje néha egy nagy lemezzé nő össze. A toron 7 lábpár van s ezek meglehetős egyformák, leggyakrabban karomban, ritkábban ollóban végződnek. A potrohlábak uszásra és lélekzésre is alkalmasak, amennyiben a lábakat alkotó két lemez közül az egyik vékonybőrü és kopoltyúként működik. Az első csáppáron csak egy ostor emelkedik s a másodiknál rendesen rövidebb. A második csáppárnak nincs mirigye. Az élősködők szájszervei szivó- és tapadószervekké módosultak. A hasducláncolat ducai a potrohban rendesen eggyé olvadtak. Májuk 4-6, hátrafelé tekintő tömlő. Hátedényük nagyrésze a potrohban fekszik. Női ivarszervük az ötödik torgyűrün nyílik, mig a him ivarszerv az utolsó torgyűrün szájadzik a külvilágba. A himeknél néha közösülőszerveket is találunk (Quiscidae, Asellidae). A nőstényeket a torlemezekről ismerhetjük fel, amelyek a peték befogadására szolgáló petetartót és költőüreget alkotják. Az élősködők nőstényei visszás átalakuláson mennek át, A lárvák csak akkor hagyják el a peteburkot, mikor utolsó torlábaik is kifejlődtek. Aránylag kis állatkák, 5-40 mm. hosszúra nőnek; meglehetős egyszerü. szinüek; legnagyobb részük tengerekben él, de vannak az édes vizekben, a szárazföldön élők és élősködők. Két csoportra osztatnak: 1. Egyforma lábú Á. (Euisopoda), 7 egyforma torlábbal, ide tartoznak az édesvizi és szárazföldön élő fajok, amelyek hazánkban is közönségesek. E csoportba több család tartozik melyek közül a Quiscidoe családnak fajai a szárazföldön az Asellidoe családnak fajai ellenben az édesvízben tenyésznek. A többi családok fajai tengeriek és részben élősködők. 2. Különféle lábú Á. (Anisopoda), a melyeknél csupán 6 torlábpár van, miután az első pár állkapcsilábbá módosult és ollókban végződik; mindannyi faja tengeri vagy tengeri halakon élősködő.

Aszkania

1. (Ascharia), régi német grófság, az anhalti fejedelmek törzsországa, nevét az ugyanolyan nevű vártól kapta, melyet állítólag a VI. században a szászok építettek, Nagy Károly a vendek ellen viselt harcokban elpusztított; anhalti Gazdag Ottó a XI. század vége felé ismét felépített. 1252 óta az 1315-ben kihalt A.-i grófnak volt székhely e. Ekkor a grófság a halberstadti püspökségé lett; a vár a halberstadti püspökök alatt romlásnak indult s 1444-ben Asnhetsleben városnak adták el, mely azt tökéletesen lerontotta. A püspökség szekularizációjával az egykori A.-i grófságot Brandenburgba kebelezték. 2. A. (ma: Isznik-göl) tó a régi Frigiában; vizeit az Aszkaniosz folyó vezeti le a Gemliköbölbe. Keleti végében állott Nicaea, ma Isznik.

Aszker

(arab) a. m. hadsereg; innét szeraszker (a hadsereg feje), a török hadügyminiszter címe.

Aszkézis

(Aszkétika gör.), szó szerint a. m. edzés, A görögöknél az atléták életrendjét jelentette, kik testgyakorlás és mértékletes élettel erősíték magukat a tornajátékokra. Az A. fogalma s gyakorlata azután az erény céljából felfogva, átment a görög filozofiai iskolákba is. Minél magasabbra emelték a gondolkodás és ész méltóságát, annál csekélyebb értékűnek vették az érzéki örömöket. Különösen a pythagoreusok s stoikusok iskolájában divott az A. A pythagoreusok az aszkéta élet követelményeinek a szüzességet szegénységet, bőjtöt, álmatlanságot, a társaságtól való elfordulást tekintették. A stoikusoknál az élet megvetése is az A. folyománya volt. A görög aszkéta-filozofusokkal szembe tehető a szabadlelkű Sókrates példája, ki épp úgy tudta élvezni az élet örömeit s lelke mégis uralkodott fölöttük (v. ö. Platón «Symposionát»), mint ahogy a szenvedések, nélkülözések eltürésében túl tett társain. Az A. régi időktől divott, különösen a keleti világban. A buddhizmus szentjei a legtökéletesebb aszkéták. Az aszketizmus dívott a zsidók között is; Krisztus idejében az eszénusok s terapeuták zsidó felekezetei nagyon elterjedték. A kereszténység történetében az aszketák a második században lépnek fel. Az A. fejlesztette azután a remete s a szerzetesi életet. A keresztény A. azon gondolatból indul ki, hogy a lélek annál inkább szabadul a test békóiból, minél jobban sanyargatjuk a testet. A test és lélek között ellentétes dualizmust állít fel s a lélek szentségét csak a test lenyügözésével hiszi biztosítottnak. Az aszketizmus története különben gazdag példákban, hogy a túlhajtott sanyargatás azután az ellenkező végletbe csapott át.

Aszkold

orosz fejedelem (Kr. u. 865 körül), a kijevi fejedelemség megalapítója s az oroszok közt a kereszténység egyik apostola; apostoloskodása miatt halállal lakolt. Sirját («Aszkoldov amogila») Kijevben nagy tiszteletben tartják.


Kezdőlap

˙