l. Sorvadás. A., selyemhernyóé, l. Selyemhernyó-betegségek.
görög edény, félgömb alaku csészéhez hasonlít, két szélét félkörü fül köti össze, melynek egyik tövénél szűk száj nyilik.
a Wetzlar melletti aszlari hutában előállított angolvörös.
Abu Sza'id Abdalmalik ibn Kureib al, hires arab filologus, szül. 740-ben, megh. 828-ban Baszrában; egyike volt azon tudósoknak kiket a tudományokat kedvelő Hárun al-Rasid kalifa gyüjtött maga köré. A. különösen a klasszikus arab nyelv adatai, az arab ó-korra vonatkozó történelmi hagyományok költemények gyűjtése körül szerzett nagy érdemeket. Az arabok filologiájában korszakot alkotott, az elődeit jellemző könnyelmüséggel ellentétbe helyezkedő kritikai szellem által, melyet a régi versek gyüjtésében és megőrzésében érvényesített. Nagyszámu arab versek fentartását és filologiai magyarázatát neki köszöni az irodalom. Számos munkát is irt az arab filologia köréből, melyek közül nehány apró monografia ki is van adva (Müller D. H., és Geyer-től a bécsi cs. akadémia iratokban 1876. 1888). V. ö. Flügel, Die grammatischen Schulen der Araber (Lipcse 1862) Goldziher, A pogány arabok költészetének hagyománya, Budapest (akad.) 1893.
helység Abisszinia keleti lejtőjén, halmos fensikon, a délnyugatnak folyó Mareb forrásai közelében. Midőn az olaszok Masszauát megszállották, kedvező sztrategiai fekvésénél fogva, az abissziniai hadvezér Rasz Alulah fő hadi szállásává tette; az olaszok 1888-ban szállották meg.
Póti Fera leánya; József felesége. A rabbinikus legenda szerint Dinának, Jákob leányának leánya volt. A róla szóló legendák történetét megirta Perles J. Revue des Études juives, XXII. 87.
t. A. (Hosszu-, Langenthal, Hosszu-Zeu). kisközség Kisküküllőmegyének hosszuaszói jár.-ban, (1891) 1377 szász, oláh, és magyarajku lak.. közel Nagyküküllőhöz; szolgabirói hivatal, vasúti és postaállom.; határában jelentékeny erdők vannak. 2. A. árpádkori oklevelekben a. m. völgy. Keveháza is tkp. Keve-aszója volt. 3. A: nak hívják a székelyek a tavaszi olvadáskor támadt kisebb patakot.
nagy község; Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegyének váci alsó jár., a Galga vize mellett, (1891) 2551 magyar, tót és német lak., vasúti állomással. posta-és táviróhivatallal s váralaku szép kastéllyal; van tűgyára, továbbá szesz- és serfőző háza. Takarékpénztár, evang. algimnázium, alsófokú ipari és kereskedelmi iskola, ipartestület, tűzoltóegylet. A vasúti állomás közelében levő nagy épület egykor cukorgyár volt mely 1874-ben megszünt; ma javító-intézet, mely 1884 óta áll fenn és közigazgatásilag Baghoz tartozik (l. o.).
(gör.), bölcsesség hiánya, esztelenség.
kisközség Zalamegyének tapolcai járásában, (1891) 394 magyarajku lakossal, postahivatal; e helység a legrégibb időktől fogva a tihanyi apátsághoz tartozott, utóbb elpusztult s mint pusztát Lodomár esztergomi érsek 1197-diki okmányában említi.