bizanci Aristophanéstől és Aristarahostól alkalmazott kritikai jel; utóbbitól a kéziratokban azon ismétlődő verssoroknak feltüntetésére, melyeknek előfordulása egyik vagy másik helyen okadatolva nincsen s igy interpolator (l. o.) működésére vallanak.
(ásv.), l. Csillagosság.
l. Apró bolygók
A szemorvosok e névvel oly hibás látást jelölnek, mely nem engedi, hogy az ember valamely pontot tisztán lásson, hanem elhuzódott vonalat lát helyette; tehát a tárgyakat általában nem láthatja rendes formájukban, hanem hosszúra nyúlva, vagy széltében elterjeszkedve, vagy egészen eltorzulva. Az eltorzulás abból származik, hogy a szaruhártyának gyuladás folytán Vagy sérülés miatt megváltozott a rendes alkotása, a fénysugarak mintégy összekuszálódnak, mikor a szembe bejutnak, olyanformán, mint mikor az ablak üvege hibás, hólyagos. Ez a szabálytalan A., melyen szemüveggel segíteni nem lehet. Van azonban szabályos A. is, mely a szemnek veleszületett hibája. Ennek oka a szaruhártyának sajátszerü görbülete. Ugyanis már a rendes szabásu szemen is van némi különbség a szaruhártya függőleges és haránt déllőjének görbülete között, amabban az irányban valamivel jobban kidomborodik, mint emebben; tehát a rendes szabásu szemnek is van egy kis szabályos A.-a. Ez az oka, hogy az álló csillagokat nem látjuk fényes pontoknak, mint a teleszkópban, hanem sugarasaknak. Némely szemen a fejlődésnél fogva jelentékenyebb a különbség a szaruhártya függőleges és haránt déllője között. Az ilyen kétféle szabású szem nem lát tisztán mert ha pl. messze levő tárgyat néz azt egyik síkjában tisztán látja ugyan, de a másik síkban elmosódnak előtte a tárgy körvonalai; ha pedig közelre néz, akkor ellenkezően az előbbi tiszta látás síkjában zavarodik el a látása míg a másik síkban tisztábbak a körvonalak. A szaruhártya kétféle szabása igen változatos mértékű lehet, azért az A.-ban is igen sokféle lehet a különböző fényt törés kapcsolata. Ennek megállapítására a szem elé olyan takarólapot teszünk, melyen keskeny rés van vágva, úgy hogy a rést majd függőlegesen állíthatjuk, majd harántul fektethetjük a szem elé; aztán külön-külön mindegyiket vizsgálhatjuk, hogy milyen szemüveg javítja a látást az egyik s a másik sikban.
Lehetséges, hogy a függőleges déllőben rendes szabású a szem, nem kell neki szemüveg, ellenben a haránt déllőben messzelátó, tehát olyan domboru üveg kellene mint az öreg embereknek; avagy a függőleges déllőben a szem közellátó, tehát olyan kicsinyítő szemüveg kellene neki, mint általában a közellátóknak, ellenben harántúl rendes látásu a szem. Az ilyen kétféle szabásu szemeken egyszerü az A. A látás javítására nem alkalmas a közönséges domború vagy homorú szemüveg, hanem olyan szemüveg való, mely csak egy irányban van domborúan, illetőleg homorúan köszörülve, ú. n. cilinderes szemüveg. Van továbbá összetett A:, amikor a réssel való vizsgáláskor egyik déllőben kisebb, a másikban nagyobb fokú messzelátóságot vagy pedig az egyik déllőben kisebb, a másikban nagyobb fokú közellátóságot állapítunk meg. A látás javítására olyan domború, illetőleg homorú üveg való, melyet egyik átmérőjében erősebben köszörülnek, mint a másikban. Végűl olyan szemek is akadnak, melyek a függőleges déllőben közellátók, a haránt déllőben messzelátók; ez a vegyes A. A látás javítására való szemüveg egyik átmérőjében homorú, a másikában domború köszörülésű. Még bonyolódottabbá teszi a vizsgálást, ha a két szemen más-más-forma az A., vagy ha a két ellenkező fénytörés déllője nem a függőleges és a haránt síkban van, hanem két ferde síkban. Azért a vizsgálás megkezdése előtt célszerű sötét szobában valami fénylő pontot nézetni, melynek egy irányban való elhuzódása az egyik féle fénytörés déllőjét mutatja, a vele derékszögben keresztező irány lesz a másikféle fénytörés déllője. E két déllőt fődéllőnek szokás nevezni, mert e két déllő görbülete fokozatosan megy át egymásba, úgy hogy tulajdonképen mindig a fénytörés fokainak egész sorozata van meg a szemen; csakhogy ezeket a fokozatokat nem kell számba venni, mert ez a fokozatos átmenet a cilinderes köszörülésű szemüvegeken is megvan.
Az A. sajátszerü formája a szaruhártya kúpos kicsucsosodása, a keratokonusz. Az ilyen szemek látásának javítására úgynevezett hiperbolás köszörülésü szemüvegek valók.
(gör.), hirtelen fellépő és aránylag rövid ideig tartó nehéz légzési roham. Az A. bronchiale oka a tüdőben, illetőleg a hörgökben van és a rekeszizom, vagy a hörgök sima izomzatának görcsös összehúzódásából mások szerint a finomabb hörgöknek a nyákhártya megvastagodása és sűrű nyáknak az elválasztása következtében történő elzáródásából származik. Kifejlődésénél öröklés, előrehaladt hörgkatarrusok, vöröshimlő szamárhurut orrpolipusok köszvény idült bőrbajok szerepelnek. Alkalmi okok: meghülés a légzőutak nyálkahártyáját izgató anyagok beszivása, bizonyos szagok (idioszinkrázia), ijedtség stb. szerepelnek. A roham szorongás érzetével, köhögéssel kezdődik; a lélekzés rendkívűl nehéz lesz, a beteg felül, kezeire támaszkodik, a lélekző mozgások létrehozásában az összes segédizmok résztvesznek, a bőrt hideg veríték borítja el az arc elsápad majd kékes (cianotikus) lesz. Különböző idő (1-3 óra) mulva a lélekzés könnyebbedésévél a roham megszünik. A roham legbiztosabban rövidíthető morfium,. klorálhidrát, kloroform, metilen biklorid, amilnitrit, jodetil stb. segítségével. Gyakran jó hatásuak még az úgynevezett asztma-cigaretták is melyek strammonium, cannabis, lobelia leveleket tartalmaznak. A roham néha hányás előidézése által szüntethető meg. Asztmatikus rohamokban szenvedő betegeknél különös gond fordítandó a jó higienikus viszonyokra. Télen enyhe éghajlat alatt való tartózkodás, meghülés kikerülése tengeri levegő, edzés, a rohamot kiváltó okok (pl. orrpolipusok) eltávolítása, gyógyszerek közől jódkáli, arzén alkalikus ásványvizek; pneumatikus gyógymód jól hathatnak Az A. cardiale különböző vérkeringési zavarok következménye lehet. A rohamokat a gyengült bal szivgyomor leszállott működése következtében beálló kis vérköri pangás, a légcsere alászállása, a katarrus fokozódása, a hörgi nyákhártya duzzadása okozzák. A gyógykezelésnél legmegbizhatóbb szer a digitalis. A. dyspepticum a beteg gyomor felől reflex úton kiváltott nehéz légzési roham, szivdobogás, az angina pectorishoz hasonlító állapot. Az idegrendszer rendellenes működésén alapszik a hiszteriánál a bulbaerparalysisnél, a nyúltagyban székelő daganatoknál, myelitisnél fellépő.
(gör.), idétlen magzatok, melyeknek szájnyilása nem képződött ki (atrézia). Igen ritka torzképződés. és többnyire egyéb rendellenességek miatt még operációval sem tehető életképessé. Ellentéte, ha a szájnyilás a kelleténél nagyobb, a prosoposchisis, midőn a száj egy a szemhez vagy fülhöz húzódó nyilásba folytatódik.
(Aszterabad, Asztarbad) tartomány persa területen, a Kaspi-tenger déli partján. Határai: É-on az A: i tengeröböl s a turkomán-sivatag, délen az Elburz-hegység, nyugaton Mazenderan kiterjedése 14500 km2, lakóinak száma 80,000, hat járásra oszlik, 189 faluval, melyek közül egy sem tünik ki jólét vagy ipar által. A kerület különben bővelkedik erdőségekben; a Parrotia persica, Pterocarya caucasia, Quercus castaneafolia óriási példányai borítják a hegyek lejtőit s a szőllőtő vadon tenyészik. Az égalj nedves és egészségtelen; számos patak ömlik. a tengerbe. A lakosok részint szuniták, részint siiták, kevéssé tetterősek a gudarok kivételével, mely néptörzset a persák gyülölnek s mely a földet műveli, állattenyésztést, selyemtermelést folytat, és sok gyümölcsöt is szárít. A tartomány az útak hiánya miatt nehezen hozzáférhető; nyáron a homokos folyómedrek szolgálnak útakul; a XVII. században Abbasz sahtól épített nagyszerü országút föl van dúlva négyszögletes köveit épületekhez hurcolták el. A turkomanok betörései, mióta az orosz hatalom az Atrekig ér, csaknem egészen megszüntek. A. város a Kaspi-tengerhez közel a tenger szine fölött 116 méter magasságban fekszik, sűrü erdővel takart hegyhátnak alján. A jelenleg Persiában uralkodó Kadsar királyi családnak törzshelye, 1350 háza, 395 áruhelye és 47 mecsetje van; egykori megerősítései romokban hevernek. Két nagy kereskedelmi útnak eredő pontján feküdvén, A. hajdan élénk kereskedelmet folytatott és még 1808-ban 15,000 család lakott benne; lakóinak száma ma 10,000, némelyek szerint csak 5000. A kereskedelem csupán a kerület termelvényeinek eladására szorítkozik; a tartomány fő kiviteli helye Gesz, egy 1200 lak. számláló falu, A.-tól nyugatra, a Kaspi-tengertől 4 km. távolságra, hol az oroszok 1844-ben alapítottak piacot. L. Melgunov: A Kaspi-tengernek déli partja (Pétervár, 1862).
(gör.). Az építészetben A.-nak hivják azt a tagozatot, mely az oszloptörzset az oszlopfőtől elválasztja. Az ó-görögöknél és rómaiaknál az oszloptörzzsel egy testet képezett, míg a középkorban, a XII. századtól kezdve az oszlopfő testéhez tartozott. Tagozata a klasszikus építészetben és az abból származó renaissanceban legtöbbnyire egy felső domború gyűrű (kisebbfajta torus) alul függélyes oldalú koronggal szegélyezve, mely azután gyenge ereszkedő hajlással (apotézis) az oszlop törzséhez simul. Keresztmetszetben az 1. ábra mutatja.
[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra. 3. ábra.
Néha a torus fölött is van egy egyenes szegélyző tag és a torus maga gyöngysorral van diszítve. A román és csúcsíves építészetben az A. komplikáltabb formákat vesz föl (l. 2. és 3. ábrát), míg a renaissance és modern építészet újból visszatér a római A.-hoz. -A. (lat. talus). Igy nevezték a régi görögök a bárányok bokájából készült csontocskát, mely a gyermekeknek játékkövül, vagy a felnőtteknek kockául szolgált. Egy mesterséges, gránátkőből való A.-t 4. ábránk mutat. V. ö. Pentelitizein.
[ÁBRA] 4. ábra.
1. nagy kiterjedésű kormányzóság európai Oroszország délkeleti szélén, a Kaspi-tenger és az Alsó-Volga körül. Területét 208,158 km2-re becsülik. Ez az óriási terület azonban nagyobbára műveletlen pusztákból áll, melyeket a Volga két részre oszt; a nyugatiak a tulajdonképi asztrakháni steppék, a keletiek pedig az asztrakháni kirgiz-steppék. A talajt mindenfelé sóstartalmu agyag és tengeri iszap alkotja, ami megművelését csaknem lehetetlenné teszi; a felületen számos olyan kagyló maradéka van, aminő kagylók a Kaspi-tengerben maig is élnek; hozzá számítva ehhez ama sok sós tavat, amelyeket mindenfelé elszórva találni, kétségtelen, hogy e steppék nagy része egykoron tengerfenék volt. A sós tavak közt az Elton és a Baszkuncsak annyi sót szolgáltat, amennyivel az egész orosz birodalmat el lehet latni. Főfolyó a Volga, 500 km. hosszuságban, Caricintől kezdve, annak egyik ága, az Aktuba halad vele egyközűen; mindketten valami 72 ágra oszlanak és óriási deltát alkotnak, melynek alapja 128 km.; a delta szigeteit áradáskor a folyó rendesen elönti. A deltában négy főágat különböztetnek meg: a Buzán-t, a Boldá-t, a Kutum-ot és a Carevá-t. Az éghajlat mérsékelt, de egészen kontinentális. A téli hideg kemény (36°-ra is leszáll a hőmérő), de rövid tartamú; nyáron 35° is van az árnyékban; a forgó szelek és sáskák valódi csapásai e vidéknek; az éghajlat egyébként nem egészségtelen. A talaj terméketlenségénél fogva a buzát és rozsot A.-nak részben a szomszéd kormányzóságok szolgáltatják; e helyett bőven teremnek a gyümölcsfélék: narancs, barack, füge és dinnye; az A: i szőllőt Oroszország minden részébe elviszik. A lovak nagy számmal vannak és kitünő fajúak; tenyésztenek azonkivűl kétpúpú tevét, szarvasmarhát, juhokat is; a vadállatok közül farkasok, rókák, vaddisznók s kigyók élnek itt nagy számmal. A halászat a Volgában jövedelmező, a tokhal tojásaiból készítik a kaviárt. A lakosok [(1889) 856,460] oroszokon kivül kozákok, tatárok, kalmükok, kirgizek; csekélyebb számban örmények, csuvaszok, cseremiszek, bokharaiak, turkománok. Az A.-i kozákok (l. o.) a Volga mindkét partján laknak, hetvenkét kerületben. A kalmukok nomád népsége, mintegy 120,000 lélek a nyugati Volga-steppén él. Az asztrakáni tatárok jobbara sátrakban laknak s nomád életet folytatnak. Csak kevesen, mintegy nyolcezer család lakik városokban s falvakban. Az asztrakáni kirgizek száma mintegy 169 000, kik 60,000 km2 területen élnek. A lakosok fele a görög-katolikus egyházhoz a másik fele különböző keresztény egyházakhoz s a mohammedánokhoz tartozik sőt vannak közöttük tűzimádók, Brama és Buddha követői. Lakóhelyüknek csupán husz száztólija termékeny, a többi terméketlen. Földművelés kevéssé fejlődött de annál virágzóbb az állattenyésztés. A partlakók halászatból élnek, s roppant mennyiségü halat szállítanak a nizsni-novgorodi piacra. Évenként körülbelül ötven millió kilogramm halat, nyolc millió rubel értékben hoznak a kereskedésbe. Az ipar még fejletlen, csupán pamut- és bőr-, csekélyebb mértékben selyemáruk készítésére szortíkozik. A kormányzóság öt kerületre oszlik; ezek: A. Krasznoijárszk, Jenotajevszk, Csernojárszk és Carv. A. nagy része 1554-ben került orosz uralom alá.
2. A. város, az ugyanily nevü kormányzóság főhelye; a Volga deltájának felső részében, a főág balpartján, részben hegyes, részben sik és mocsáros szigeten, a Dolgoj Osztrovon (hosszú sziget) épült; Ny-ról K felé terjed; csatorna szeli keresztül: három főrészből áll; ezek: a Kreml, amelyet most romban heverő falak környékeznek, a Bjelojgorod, felső város és a Szloboda, a külvárosok. A Kremlben vannak: a Nagy Péter kora. ból való székesegyház, a püspöki palota és a kaszárnya; a Bjelojgrodban a bazárok és egyéb kormányzósági épületek; a külvárosok nagyobbára I alacsony, rozoga fakunyhókból állanak. A. általában szabalytalanúl épült, csak részben van kövezve és ennek következtében időnként nagyon sáros; A. város és környéke állandó kolera-fészek, Innen látogatta meg a kolera 1892-ben is Európát, A Volgának nincs ott esése, kiárad jobbra-balra. mindenütt bűz és szemét-lerakodások. Ehhez hozzájárul a sok rothadásnak indult hal. Ivóvíz nincs, csatornázás sincs. Kikötőjébe mélyebb járatú hajók csak akkor juthatnak be, ha a déli szelek a vizet megdagasztják, ennek dacára a Volga alsó mentén fekvő vidékekre, Persiára, Turkesztánra nézve rendkivül fontos kereskedelmi hely; a hajói úgy a Volga mentén, valamint a Kaspi-tenger mellett fekvő kikötőket sűrün látogatják. Vásárain és bazárjaiban mindenfelől sok ember fordul meg. A lakosság (1888) 73,710, rendkivűl tarka: oroszokból, örményekből, tatárokból, persákból áll. Az ipar hajóépítéssel, faggyu- és szappankészítéssel és az állati bőrök kikészítésével foglalkozik. Rendkivül fontos még a halászat. Fekvésénél fogva A. az orosz Kaspi-tengeri hajóhad admiralitásának székhelye. A.-t már a XIII. és XIV. században Torgikán név alatt említik az arab irók mint az indiai áruk rakodó helyét. Timur 1395-ben földulta; 1475-ben már ujra fontos kereskedelmi hely; 1554-ben IV. Vaszilyevics Iván cár foglalta el.
Asztrakán, finom birkabőrök, vagy plüs-szerü szövetek, birkabőr utánzatként készülnek. Asztrakáni kozákok, a Volga alsó részén szét szórt gyarmatokban lakó kozákok; katonailag a kazáni hadparancsnoksághoz tartoznak, közigazgatási tekintetben pedig az asztrakáni kormányzó és saját atamanjaik hatósága alá. Mintegy 30,000-en vannak. Háboru idején 3 lovas ezredet adnak.
l. Fürtös lúd.