névvel ama tudományt illetik, mely az égi testek (a Napot kivéve igen problematikus) befolyását vizsgálja Földünk időjárási viszonyaira.
l. Csillagászat.
l. Földrajz.
falu Görögországban Arkádia tartományban, a Naupliai-öbölbe kinyúló hegyfokon, 800 lak. 1823-ban a második görög nemzeti gyűlést itt tartották meg.
(gör:), a csillagvizsgálás, csillagjóslás tudománya.
a régi alánok khinai neve, l. Alán.
erős és édes bor, sok cukor- és szesztartalommal. Az A. készítése céljából kedvező időjárás mellett a szőllőt csak október végén kezdik szüretelni, midőn a szőllőszemek egy része megráncosodik, megaszik. Ezen aszuszemeket nagy gonddal kiválogatván egy kádba teszik, melynek fenekébe egy ludtoll van illesztve. Az aszuszemek saját nyomása folytán a toll végén mézédes szörp csepeg le, mely az ugynevezett esszenciát adja. Az aszuszemeket most annyira összetiporják, hogy az barnás színü lekvárrá lesz s azután j óféle mustot öntenek reá. Aszerint amint egy gönci hordó (137-140 lit.) mustra 1-5 puttony (30-35 lit.) aszuból készült pépet kevertek, készül az 1-5 puttonyos aszu. A must 8-24 óráig áll az aszupépen, miközben többször felkeverik azután leszürik a törkölyről és erjedni hagyják. Az aszutörkölyre ujból mustot öntve, a forditásnak v. máslásnak nevezett aszuszerü bort nyerik. A must ily módon az aszuszőllőben levő cukortartalommal gazdagulván, kierjedni nem bir s benne legfelebb 17 1 % szesz képződhetik, ennyi szesz pedig 29% cukorból keletkezik, s ha a must ennél több cukrot tartalmazott, az a borban is feltalálható s ennek édes izét kölcsönzi. Az esszen-. ciában annyi a cukor, hogy benne több mint:0-8% szesz nem képződhetik. A madeira, malaga, port, sherry borok gyakran 25% szeszt is tartalmaznak, mert ezeket szeszezni szokták. A világhirü tokaji szőllők a filloxera pusztításai folytán jórészt teljesen elpusztultak s így tokaji aszu alig terem többé.
a. m. gonosz szellem (démon), az ind hitregében ellentéte a Szurának. Eleinte igy hivták az isteneket, a Rigvedában még előfordul ebben az értelemben mint Varuna jelzője. Etimologiája még nem egészen biztos, legvalószinübb, hogy a szánszkrit aszu élet, lélekzés, lélek szóból származik. Teljesen azonos eredetü vele a zend ahura (úr, főnök) kifejezés, mert rendszerint a szánszkrit sz-nek h felel meg az Aveszta ny elvében. Indra és a több istenek harca a gonosz A.-k ellen nagy helyet foglal el az ind mitologiában.
Ha az érett szőllő, száraz meleg időjárást feltételezve a tőkén marad, a szemek vizet párologtatván el megráncosodnak és aszuszőllő lesz belőlük. Az utóérésnek ezen neme megkülönböztetendő az úgynevezett nemes rothadástól (Edelfäule), amelynél a szőllőszem felreped s különösen a botrytis cinerea nevü penész által ellepetik. A nemes rothadásnál a szőllő cukortartalmának egy része veszendőbe megy, míg az aszuszőllő csak vizet veszített. A kereskedésben előforduló mazsolaszőllő, malagaszőllő nem más, mint aszuszőllő.
a reggeli virradat két együttjáró istene az indeknél. Kora reggel ők hozzák elő az első világosságot. Parancsukra fogják be a lovakat a nap kocsijába. Nevük szánszkrit nyelven lovast, lóval birót (aszva a. m. ló és in képzőből összetéve) jelent. Mint mennyei orvosok minden betegséget kigyógyítanak. A veszedelemben forgókat, különösen a szerencsétlenül járt hajósokat kimentik a habok közül. L. Myriantheus: Die Açvins oder arischen Dioskuren (Münch. 1876). Későbbi elnevezésük Daszra és Nászatja. Hasonmásai a görög Dioszkuroknak.