folyó Venezuela délnyugati részében. San Fernando de A. mellett ömlik az Orinokoba; hossza 225 kilométer.
(tör.) a. m. Bég atya, eredetileg a szeldsuk fejedelmek gyermekeinek nevelői, kik idővel az állami ügyekre is nagy befolyást nyertek; a szeldsuk hatalom elgyengülése folytán befolyásuk egyre növekedett, úgy hogy a XII. században déli Persiában önálló hatalomra vergődtek.
1. Magyar-A., kisközség Somogym. igali járásában, (1891) 844 magyar lak. 2. Nagy-A., kisközség Somogym.-nek nagy-atádi jár., (1891) 3192 magyarajku lak.; vasúti állomás, posta és táviróhivatal. Szt. Ferenc szeretetház, szolgabirói székhely, takarékpénztár, kisdedóvó, kaszinó, számos egylet és ipartársulat; áll. ménteleposztály, szép kastéllyal és hires baromvásárokkal. Régente a királynak hírnökei birták 1284-ig, midőn Erzsébet királyné, IV. László, neje, apródjának, Főnévi Lukácsnak adományozta a kunok megvereteséről hozott örömhírért.
(traditio), a tulajdonnak származtatott szerzésmódja. A római jognak a modernjogokban még mindig érvényes jogszabálya az. hogy tulajdont mástól csak A. által lehet szerezni. A kölcsönös beleegyezés (szerződés) önmagában még nem ruházza át a tnlajdont egyik személyről a másikra, hanem csak kötelmi viszonyt, a szerző részére u. n. dologhozi jogot (jus ad rem) állapít meg, melynél fogva a szerző jogosítva van a dolog átadását követelni; a tulajdon mint dologbeli harmadik személyek ellen is érvényesíthető jognak (jus in re) szerzéséhez szükséges a kölcsönös akaratot mintegy megtestesítő tény, az átadás (dominia rerum non pactis, sed traditionibus acquiruntur). Ha tehát p. K. vm. dolgot először a-nak, azután b-nek elad, de b-nek át is adja, a tulajdont nem a, hanem b szerzi meg, dacára annak, hogy b-vel a vétel később jött létre. Az Á. jogérvényéhez szükséges: a) hogy az átadó tulajdonátruházási. az átvevő tulajdonszerzési képességgel birjon; b) tulajdonszerzésre alkalmas jogcim (titulus) helyesebben «justa causa», pl. ajándékozás, vétel, kölcsön, de nem pl. a haszonkölcsön vagy bérlet. Az ujabb jogfejlődésben azonban mindinkább utat tör magának az a helyes nézet, hogy a jogcim üres, a mai kor forgalmi igényeinek többé meg nem felelő alakszerűség, formalizmus; c) maga az átadás ténye, melynek többféle nemei vannak milyenek: a kézről-kézre való valóságos átadás (t. realis); hosszú kézbeli Á. (trad. longa manu), midőn az átadó a tárgyat csak megmutatja; jelképi á. (t. symbolica) épületeknél az épület kulcsainak, telkeknél egy földdarabnak, fekvőségeknél általában a vonatkozó irományoknak átadásai; rövid kézzel történt A. (t. brevi manu), melynek akkor lehet helye, midőn a tulajdont szerző más alapon már birtokban volt, s igy nem a birtok átadása, hanem csak a birtoknak a birtokosnál változott alapon való meghagyása szükséges. A telekkönyvi intézmény behozatalával ingatlan vagyonnak átadása a tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzése által történik, s jogérvénnyel csak a telekkönyvi átadás bir.
Kizárja az Á. érvényét a) a dolog azonosságában, b) a személyben való tévedés (az átadó az átadandó dolog helyett tévedésből más dolgot ad át, melyet átadni nem akart; v. a dolgot a helyett b-nek adja át, mert ezt amannak tartja); c) a jogalapban (jogcim) való tévedés ellenben az átadás jogérvényét csak akkor zárja ki, ha az átadó oly jogügyletet szándékolt, mely nem tulajdonátruházásra irányul, p. az átadó haszonkölcsönkép akar adni, az átvevő tulajdont vél venni. Hogy végül az Á. képviselők közbenjöttével is történhetik, az kétségtelen, sőt ilyenkor ha az átvevő képviselője hűtlenül önmagának akarna szerezni, holott az átadó a képviseltnek akar átadni nem magának hanem képviseltjének szerez. Az Á. rendszerint csak akkor tekinthető megtörténtnek, ha az átvétel tényleg megtörtént. A felek természetesen ellenkezően rendelkezhetnek, ami a dolog időközi veszélyeit (periculum rei) illetőleg fontossággal bit. Az Á. helyét illetőleg a felek kijelentett akarata, ilyennek hiányában a jogügylet természete v. célja irányadó, amennyiben mint pl. ingatlanoknál az átadandó dolognak minnősége az átadás helyét szükségszerüen meg nem határozza.
Vilmos, hirlapiró, szül. Tót-Gyugyon (Somogym.) 1821 máj. 27., megh. Kecskeméten 1863 febr. 23-án. 1847-ben ügyvéddé esküdött fel. Ekkortájt kezdte irói munkásságát az Életképekben, majd segédszerkesztője lett a Pesti Divatlapnak, azután munkatársa a Jelenkornak, a forradalom alatt pedig a Népbarátnak irt szépirodalmi közleményeket, birálatokat és politikai cikkeket; 1861-ben Vas Gereben társaságában szerkesztette a Falu könyvét, melyben több népies dolgozata jelent meg s folytatta hirlapirói működését többféle lapokban 1854-ig, amikor a fővárosból Kecskemétre költözött ügyvédnek, s itt is halt meg.
Peru utolsó inkája, Huaina Kapak ifjabbik fia. Gondos nevelésben részesült. Apja halála után (1525) Huaskar bátyja Peru inkája, maga pedig Quito kormányzója lett. De A. dicsvágyó. ember volt, Peruba tört, bátyját fogságba ejtette és a királyi háznak számos tagját és hivét kivégeztette (1532). E pártokra szakadt országot a spanyol Pizarro könnyü szerrel foglalta el. A. megölette Huaskar bátyját, a spanyolok pedig őt magát itélték tűzhalálra (1533 aug. 29.); miután félelemből fölvette a kereszténységet, a máglyától ugyan megmenekült, e helyett azonban a spanyolok lefejezték (l. Pizarro és Peru).
(v. Altair, a Aquilae), elsőrendü fehérfényü csillag a sas-ban. Optikai kettős csillag jellemző la. tipuszi spektrummal.
(török), l. Nevi-Záde.
1. Chile északi tartománya; határai: É-on Antofagasta département, D-en Koquimbo, K-en az Andok gerince, Ny-on az oceán. Terül.: 73,500 km2, (1882) 7.6,340 l. Főhelye: Kopiapo. A. csak akkor lett tartománnyá, midőn gazdag banyáit felfedezték és lakossága megszaporodott. A föld ugyanis Kopiapotól Északra nagyobbára köves puszta és az egész tartomány két harmadában kopár és víztelen. A természet azonban ezért gazdag ásványkincsekkel kárpótolta, s különösen sok az ezüstérc. 1853-ban 509 ezüst-, 116 réz- és 17 aranybanya állott művelés alatt; ezek középpontjai Kopiapo, Chanarciilo és Tres Puntas. A lakosság a legsürübb a déli öntözöttebb vidéken. A benszülött lakosság a csango-indus törzshöz tartozik. A forgalom ujabban vasutak építése folytán élénkült. Négy kerületre van osztva: Kopiapo, Chanara, Freirina és Vallenar. 2. A Bolivia köztársaság egykori departementja: határai: É-on Peru Ny-on az Óceán, D-en Chile és K-en Argentina. Terül.: 88,200 km2. Túlnyomólag puszta, terméketlen hegyes vidék, nagy sós tavakkal, többi közt a hosszu Salina de A.-val; ezüst- és rézbanyákkal, nagy mennyiségü salétrommal (Las Salinas) és Mejillones mellett guanoteleppel. 1884 ápr. 4-én Chile és Bolívia közt kötött szerződésnél fogva az Andoktól nyugatra fekvő része Chile birtokába jutott, amely állam Antofagasta néven külön départementvá tette.
klorid ásvány, s pedig rézoxidhidrát és rézklorid vegyülete (Cu3H6O6+CuCl2). Rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban, veséded, vaskos, szálas, szemcsés halmazokban mint bekérgezés. Zöld szinü, üvegfényü, átlátszóáttetsző; K. 3-3,5; fs. = 3,7-4,0; jól hasad. Savak könnyen oldják. Nagy, szép kristályok különösen Ausztráliában (New-Sud-Wales, Burra Burra), apróbbak és vaskosan Boliviában (Algodonöböl), Chileben (Remolinos, Bopiapo, Santa Rosa). Mesterségesen is előállították. Bogoszlavszk vidékéről szép malachit pszeudomorfózisok ismeretesek A. után. Rezet olvasztanak ki belőle, v. porrá törik és mint zöld porzót hozzák kereskedésbe arenilla v. arzenillo néven. Legelőször Peruban, az Atakama pusztaságon találták, innen a Blumenbach adta név.