(gör.). Kásadaganat a köztakarón; leggyakrabban az arcon, de főleg a hajzatos fejbőrön előforduló, alma-, sőt gyakran kis ökölnyi nagyságot elérő, tömött, fájdalmatlan, tömlős daganat, mely kötőszövetes burokból (tokból) és főtt kásaszerü, szürkésfehér vagy sárgás, szétkenhető, zsiros tapintatu tartalomból áll. A burok tartalma több rétegü hámmal borított, melynek közvetetlenűl a burkon ülő, legfiatalabb sejtjei köbösek; ezekre beljebb az ürtér felé még magtartalmú, lelapított hámsejtek következnek, mig a legrégibb u. i. legfelületesebb fekvésű hámsejték leválnak és a tömlő bennéket zsircseppekkel és cholesterin táblákkal keverve tulnyomóan éppen ezek képezik. A kásadaganat Virchow szerint oly módon származik, hogy a bőr faggyúmirigyeinek kivezető csöve a váladék (bőrfaggyú.) által eltömeszeltetvén, a mirigy tovább is váladékot termel, mely utóbb a mirigyet nagyobb tömlővé tágítja. Ezen magyarázat azonban a bőr alatt fekvő kásadaganatokra nehezen alkalmazható, melyek létesítésénél hihetőleg bizonyos ébrényi lefűződések is szerepelnek. A daganat növekedését a folytonos hámtermelés a burok belszinén okozza; így a bőr a daganat felett mindinkább megfeszül, vérkeringési zavarok miatt megpirosodik, meggyuladhat és átfúródhatik; különben magában véve egészen jóindulatú e daganat; elhanyagolt esetekben azonban hámrákos elfajulását már többször észlelték. Alapos gyógyulást csak az egész toknak eltávolítása, véres uton való kifejtése biztosít. A vérerek aterómáját lásd Artérioszklérózis cím alatt.
város Közép-Olaszországban, Chieti tartományban, szép székesegyházzal, gyapjú- és szalámi-iparral, (1881) 10111 lak.
(gör.) orv. műszó alatt a kézujjakon, karokon, ritkábban a fejen és törzsön mutatkozó meglehetősen lassú és akaratlan mozgásokat értjük, miközben a nevezett testrészek erősen feszülnek, meghajolnak, közeledő v. távolodó moz gásban vannak. E sajátságos mozgások leginkább bizonyos idegbajokkal kapcsolatosan mutatkoznak, mint gutaütés, agyi gyermekhűdés stb., de előfordulnak önálló kórkép alakjában is, melyek Atétozis Hammoneai névvel jelöltetnek.
Web. (állat), a lemezcsápu fedeles szárnyúakhoz tartozó bogárnem. L. Galacsinhajtók.
Hazánkban a Dunán és Tiszán részint kábelek, részint átfeszítések által van leküzdve a távirdai forgalmi akadály. A Dunán Pozsony-Somorja, Komárom-Újszőny, Párkány-Esztergom, Lacháza-Ráckeve, a Tiszán Titel és Perlasz közt magas, megfelelő szerkezetű fa- és vasoszlopú és szerkezetű Á.-ek vannak a távírásra használt vezetékdrótok számához és a folyók szélességéhez képest.
l. Derékszögű háromszög.
l. Átalakulás.
város és egykor vár Hennegau belga tartományban, a hajózható Dender folyó mellett, vasúti csomópont, jelentékeny vászoniparral, kartonfestő- és csipkegyárakkal, ékszerei egykor híresek voltak, kiterjedt kereskedést is üt, (1883) 9600 lak. A város legrégibb épülete egy torony 1150-ből. A. eredete ismeretlen; 1540-ben V. Károly császár megerősítette; 1667-ben Vauban az erődítményeket kibővítette; 1830-ban azonban ezen erődítményeket végleg lerombolták.
1. Árpádkori magyar név, mely valószinüleg a kún (török-tatár) «ata», «atta» a. m. atya! szóval azonos s így megfelel a hasonló értelmü Aba, apa, Opus, Etei (tatár: Atej a. m. Atyus) személyneveinknek (Turul. 1891 114. l.) ámbár az sem lehetetlen, hogy a német Ottó, Atho, Hatto névnek az átvétele. (V. ö. Anonym. Athonis regis, Athonem regem Theothonicorm. Cap. 56.).
folyó és tó, l. Athapaszka.