1. Két ily nevü filózofus élt, mindkettő stoikus. Az egyik, Tarzusból kinek mellékneve Kordylion, kartársa s barátja volt ifj. Catónak. Igazgatója volt a hites pergamoszi könyvtárnak, s azt mondják róla, hogy egy izben önkényesen próbálta a, stoikusok műveit javítgatni csakhogy rajt érték s az eredeti szöveget visszaállították. A másik Athénodóros későbbi, mellékneve Kananités (Kanából szárm.); ez tanítójá volt Augustusnak, kire jótékony hatást gyakorolt. 2. A. egyike ama három rodusi művésznek, akik a Laokoón-csoportot készttették. L. Laookoón.
(ejtsd: etszensz), hét városnak és egy grófságnak neve az Egyesült Államokban; a grófság és ennek ugyanily nevü főhelye Ohio államban van; a grófság tar. 1138 km2, főhelyén van az állam főiskolája. A többi A. Alabama, Georgia, Kentucky, New-York, Pennsylvania és Texas államokban kisebb helységek.
(gör.) a. m. a hősugarakat át nem bocsátó l. Hősugárzás.
angol város Lancaster grófságban; pamutgyárakkal, ércolvasztókkal, szénbányákkal, (1891) 28,724 lak.
l. Átjáró.
Athénnék ujgörög elnevezése.
(Acsinai) Simon deák, Szapolyay Jánosnak hű követője, Szlavoniában Athina (Acsina, Ocsina) nevü helyből származott, mely től vezetéknevét vette. Elkisérte Szapolyayt lengyelországi számkivetésébe 1528-ban é. u. a. esztendőben őt küldte vissza Szapolyay Magyarországba 500 gyalogossal s mintegy 200 lovassal, hogy itt Ferdinánd embereiveL szerencsét próbaljon. Amint az országba lépett, mások is, nevezetesen Kun Kocsárd, segítségére mentek és Sárospatakhoz, mások szerint Kassához közel, szept. 25-én ütközött meg Ferdinánd embereivel, kik közül 500 gyalogost levágott s 1500 lovast megszalasztott; azonban nem szolgált igy a szerencse a következő esztendőben; ugyanis Katzianer Szapolyay János ujhelyi várát ötheti őstrom után tőle elvette, ő maga azonban ötvenedmagával a várból kiszökött. Budán volt, midőn azt Fels Lénárd, Ferdinánd fővezére 1530-ban megszállotta. A. egyike volt azon főembereknek, kik 1531-ben elleneztek, hogy Gritti Lajos magyarorsz. kormányzóvá tétessék, amiért Gritti A.-ra annyira megharagudott, hogy őt nemsokára, a sóaknák körül való lopással vádolván, felakasztatta.
1. Miklós. Az Aba nemzetségből származó Athinay család jeles tagja. élt a XIV. század eléjén. Híven harcolt Róbert (l.) Károly király mellett; Ezért őt Kőszegi (III.) Henrik fiai Péter nevü testvérével együtt elfogták; Athina várában (ma Vucsin Verőcemegyében) három évig fogságban tartották s egy ízben lófarkon meghurcoltatták, úgy, hogy majd belehalt. De még sem tántorodott el királya hűségétől s kiszabadulásá után Athinát a királytól ő kapta meg 1317-ben. Előbb a család Sopronmegyében Nyéken lakott. (Aujou kori okm. l. 427. Wenzel: Árp. okm. IK. 429.) 2. A. Miklós. Az előbbinek János nevü testvérétől származó unokaöccse. 1361-2-ben Olaszország- ban a «A nagy magyar társaság» nevü zsoldos-seregnek volt fővezére s mint ilyen Melfiben 1361-ben Nápolyi (l.) Johanna szolgálatába szegődött: (Anjoukori Dipl. Eml. II. 571 és 585.)
felekezet a X.- században; mely a kereszténységet a zsidósággal egybekapcsolva, az utóbbitól mindent átvett a kereszténységbe, kivévén a körülmetélést, Főszékhelye: Amorion Felső-Frigiában.
falu Seine-et-Oise francia départementban, a Szajna közelében; acélgyárakkal, régi kastéllyal, amely ben Szt. Lajos és Szt. Fülöp laktak; ez a kastély ma a jezsuitáké, 910 lak.