vagy atlantidok (gör. Atlás-ból). Az építészetben A.-nak nevezik azon erős, izmos férfialakokat, melyek pillérek v. oszlopok helyett erős párkánykiugrásokat hordanak, p. erkélyek alatt, főbejáró kapuk mellett stb. Minthogy rendesen kettő, v. több van egymás mellett alkalmazva, az A. elnevezés majdnem kizárólag csak többes számban van használva. Az A. lehetnek egész v. félalakok, teljesen szabadon állók vagy a fal szinéhez építettek. Helyesen csak erőteljes, nehéz arkitekturával kapcsolatosan alkalmazhatók. Az A.-at a klasszikus görög és római építészet is alkalmazta már, de ritkán s csak a komoly dór stilusu épületekben. A renaissance ujra föleleveníti, de legkiterjedtebben - ha sokszor nem éppen a legszerencsésebben is - használja azokat a barokk stilus. A modern építeszet néha egész karikaturákat csinál belőlük. L. Kariatisz, Telamón és Guene.
(atlaszpát, ásv.), a rostos mészkövet nevezik így, melyet, ha szép és finom rostokból áll, csekély keménysége és egyéb hátrányos tulajdonságai (savak megtámadják stb.) dacára, függőkbe, nyakra való füzéreknek és egyéb apróságoknak munkálnak meg; különösen Angolországban. Gyöngy v: dombos formára köszörülik, a mikor gyöngyházra emlékeztet, selymesen, atlaszosan fényes, innen a név. Egy időben igen keresett cikk volt s jó áron fizették. Lágysága miatt a viselésben igen megkopik, megvakul. Rendesen hófehér, de vannak vörösesfehér v. néha vörös-, kék-, vagy zöldszinüek is. A legszebb atlaszos kövek Angolországból erednek. Sokszor a rostos gipszet is atlaszos kőnek mondják, mely név azonban azt meg nem illeti. Thüringiából Mansfeld vidékérol hoznak ilyen hamis atlaszos követ kereskedésbe.
selyemfényü tarka papiros, mely fényét a sikkőportól nyeri.
a testeknek azon tulajdonsága, melynél fogva a fénysugarak rajtok áthaladhatnak. Ellenkezője az átlátszatlanság. Teljes átlátszóság nem létezik, éppen ugy teljes átlátszatlanság sem; elég vékony rétegben minden anyag átlátszó, viszont elég vastag rétegü legátlátszóbb anyagon sem hat át a fény teljes erejében. Az átlátszóságot a fény rezgéselmélete ugy magyarázza, hogy az anyag molekulái közötti közök a fényrezgések hipotetikus közegével - az éterrel - vannak kitöltve, mely a fénysugarak áthaladását léhetségessé teszi. A fény rezgéseinek egy része a molekulákat érheti és azoknak mozgás-erélyét növelheti, ez a fénynek a test által abszorbeált része. A fénysugarak egy másik része a test felszinén és annak belsejében is visszaverődést szenvedhet, ez utóbbinak egy része megint molekuláris mozgássá válhatik s i. t. Mindez által a testen áthaladó fénymennyiség annál jobban csökken, minél vastagabb a réteg, amelyen áthaladnia kell. Az A. mérésére szolgál a diafanometer (l. o.). Az általa mérhető átlátszósági tényező azt mutatja, hogy valamely anyag egységnyi vastagságu rétegén átbocsátott fénymennyiség, hányadrésze az anyaghoz érkező összes fénynek. Oly csekély mértékben átlátszó testeket, melyeken át a tárgyak körvonalait már nem ismerhetjük meg, de a kisebb-nagyobb világosságot még észrevehetjük, áttetszők-nek nevezzük.
hittani műszó, l. Átváltozás.
és atléták. A régi Görögországban a testi ügyesség fejlesztése minden polgárra nézve hazafiúi kötelesség volt. A nagy nemzeti ünnepek versenyein Olympiában s más városokban a győztes jutalomban és kitüntetésben részesült. A.-nak csak azokat nevezték, kiknek állandó keresetét képezte az, hogy az ökölvívásban s a pankrationban a díjért szállottak porondra. Mint minden mesterség, természetesen ez is a műveltek szemében megvetés tárgya volt. Legfölebb a köznép lelkesült értük. Különben csak a nép söpredékéből való emberek vállalkoztak erre az életpályára. Rómában az első görög A. Kr. e. 186. léptek fel, anélkül, hogy küzdelmeik tetszést arattak volna.
Igazán népszerüek csak a császár-korban lettek. Domitianus Kr. u. 86. számukra a Mars mezőn külön épületet, a stadiont emeltette. Vannak jelek, melyek azt bizonyíták, hogy az A. birkozásait a nép még a legtávolabb fekvő provinciákban is nemcsak ismerte, hanem kedvelte. Aquincum romjai között egy mozaik került napfényre (l. ábra) mely két, egymással birkozó A. alakját tünteti föl: A harmadik, félig guggoló alak, a felügyelő.. Az A. ugyanis a római időben szigorú fegyelem alatt élő csapatokat képeztek, melyek városról-városra vándoroltak s ünnepek alkalmával előadásokat rendeztek. Párosával küzdöttek, az ellenfeleket a sors állapította meg. Mielőtt összekaptak volna, testüket beolajozták s homokkal hintették be. Midőn a birkozásnak vége volt, testüket az ú. n. strigilisszel tisztították meg. Három ily vakaró-kés látható az aquincumi mozaikképen felül jobbra, balra az olajoskorsó függ, alább egyfelől egy konzolon a csésze áll, másfelől pedig egy pálmaág ötlik szembe, a győztes fél jutalma. A modern atlétika, melynek hazája Angolország, egyenes leszármazója a görög A.-nak, amennyiben szintén a verseny-ben (l. o.) látja az ember testi képességeinek teljes kifejtésére a leghatalmasabb eszközt. Az angol faj bámulatos testi és lelki erejét jórészt az A.-nak köszöni, amit Angolországban a közvélemény elismer és teljes mértékben méltányol. Az A. valósággal összeforrott az angol nemzeti jellemmel, olyannyira, hogy az angolok mindenüvé magukkal viszjk A.-jukat, és ahol angol gyarmatot találunk, a világ bármely részén, ott megtaláljuk az A.-t is. A német tornarendszer az izomzat rendszeres kifejlesztésére és megedzésére törekszik. Az angol A. az egész ember testi, lelki tulajdonságainak szolgálatképességét igyekezik a lehető legmagasabb fokra emelni. A két rendszer között éles ellentét fejlődött ki; v. talán helyesebben mondjuk akképen, hogy a német rendszer hivei és zászlóvivői kizárólagosságot kivánnak a maguk tornázása részére és az angolos A.-t, főképen pedig a verseny bevitelét a testgyakorlás rendszerébe tőlük telhetőleg népszerütlenné igyekeznek tenni. Érdekes, hogy a merev ragaszkodás a tornázás régi, kizárólagos rendszeréhez most már sokkal föltünőbb Németországon kivül, mint magában Németországban. Jelentékeny károkat okoz ez a makacskodás ott, ahova bevitték a tornázás német rendszerét, és ortodoxabbak maguknál a németeknél, mert alig akarják követni őket a haladás útján. Az az ellentét, amely például Magyarországon észlelhető a testgyakorlás angol és német rendszerének hivei között; valóban csak a testgyakorlás szellemének téves fölfogásából eredhet. Papiros ellentétek ezek, amelyek a gyakorlatban tarthatatlanok. Németországban régen túl vannak már azokon az ellenvetéseken, amelyekkel nálunk még mindig divatos támadni az A.-t és a versenyt. Az evezőversenyek, korcsolyaversenyek, uszóversenyek, velocipédversenyek, labdaversenyek Németországban évről-évre népszerübbekké válnak, s mind magasabb szinvonalra emelkednek. Ellenben az angolok nem rekesztik ki a tornázást a maguk testgyakorló rendszeréből, sőt inkább mind nagyobb méltánylásban részesítik. Igy olvad össze a két rendszer, amelyekről sokan nagyon tévesen azt hiszik, hogy egymással ellentétesek. Az A. felöleli az embersport minden ágát; ide tartozik tehát az evezés, uszás, korcsolyázás, velocipédezés, járás, futás, birkózás, ökölvivás, súlyemelés, vivás, labdázás stb. Mindezt azzal a törekvéssel gyakorolva, hogy a versenyben az emberi képességek a legmagasabb fokra fejlesztessenek. Az A. és az embersport ilyenformán egyértelmü fogalmak. Az atlétikai gyakorlatok klasszikus hazájukban Angolországban annyira kifejlődtek, hogy mindegyik egészen önálló sportnak tekinthető, külön törvényekkel, külön klubokkal, az előkészítés külön rendszerével, külön szakközlönyökkel és gazdag szakirodalommal.
[ÁBRA] Birkózó atléták aquincumi mozaikképen
Az A.-t, a testgyakorlás angolos rendszerét, Magyarországon Eszterházy Miksa gróf honosította meg, körülbelül tizennyolc éwel ezelőtt (1874-ben) megalapítva Budapesten a Magyar Atlélikai Klub-ot. Azóta több atlétikai klub keletkezett hazánkban, mindannyian buzgóan gyakorolva a sport különböző ágait.
(pertusio, növ.), a levélfejlődésnek az a különössége, midőn a levél természetszerüen már átlikadva fakad ki a rügyből. Az Á. a konty virágfélék némely génuszának természetes karaktere (Monstera Adans. = Tornelia Gut.), más növényeken csak rendellenes módon történik meg (kajszin barack). Az Á. nem a levél szövetének szétrombolódásából eredt, hanem a megfelelő helyeken a növekedés elé akadály gördült. Az Á. később a szomszéd részek interkaláris növekedésének megfelelőleg nagyobbodhatik.
[ÁBRA] A Tornelia feagans (Aroieae) átlikgatott levele.
Átlikgatott levél (folium pertusum v. fenestratum), olyan levél, amelynek lemeze természetszerüen átlikgatva fejlődik, p. a. Philodendron (Monstera v Tornelia) pertusumé. V. ö.: Ouvirandra.
l. Diagonális.
oly lövés, amelynél a lövedék a céltárgy fölött elrepülve, a mögött csap le v. pattan szét a levegőben; ellentétje az alálövésnek.
szanszkrit szó, tulajdonképi jelentése maga. A Vedantákban a világszellem neve.