(gör.), a párolgásról szóló tan.- Atmosz, gőz.
(atmidometer, evaporometer, párolgásmérő). A földre eső csapadék egy része beszivárog a földbe, táplálja a növények gyökereit és a földből fakadó forrásokat, egy másik része pedig a levegővel érintkezve párák alakjában száll el. Nagy jelentőséggel birna pontosan meghatározni azon vizmennyiséget, mely szabad vizfelületből v. a talajból elpárolog. E feladat megoldása sok nehézségbe ütközik. Egyrészt a talaj minősége, a növényzet neme a párolgást sokféleképen befolyásolja, másrészt a szabad természetben a párolgás más körülmények mellett megy végbe mint észlelésre szánt kis műszernél. Az A.-knél mindig szabad vizfelület elpárolgása határoztatik meg; szerkezetök kétféle elven alapul, a szerint, amint az A.-ben foglalt vizmennyiség térfogatának vagy sulyának a veszteségéből következtetünk az elpárolgás nagyságára. Az elsőknek hátránya, hogy télen nem alkalmazhatók és a jégfelület elpárolgásáról nem szolgáltatnak adatokat. Az A.-k közül felemlítjük a Wild-félét (l. ábra), mely levélmérleghez hasonlóan működik. A c csészébe vizet öntenek, mely sulyánál fogva D mutatót a G skálának bizonyos pontjáig emeli. Két leolvasás közötti különbség milliméterekben adja az elpárolgott vizréteg vastagságát ezen időközre vonatkozólag. Franciaországban nagyobb arányu párolgási méréseket eszközöltek nagyobb, a földbe vájt medencékben, melyeket, a viz beszivárgását megakadályozandó horgannyal vontak be. Az elpárolgásról így nyert adatok sokkal kisebbek azoknál, melyeket az A.-k szolgáltatnak, amirészben arra vezethető vissza, hogy a kis műszer a Nap sugaraitól jobban fölmelegszik és a párolgási folyamatot megélénkíti. Az A.-k adatai tehát csak viszonylagos értéküek.
[ÁBRA] Atmométer
l. Légkör.
olyan hőgép (gőzgép, gázmótor), melyben a gőznek vagy felrobbantott gázkeveréknek nyomása (a régi gőzgépeknél egy alkalmas ellensúllyal kapcsolatban) a gépet mozgató dugattyunak csak előre-mozgását okozza; e mozgás bevégeztével a gőz v. pedig a felrobbantott gázkeverék nyomásától hűtés révén megfosztatván, légritkított tér támad a dugattyu mögött, ugy hogy a dugattyunak vissza-mozgását a légköri levegő nyomása okozza. Az első gőzgépek mind atmoszférásak voltak; a jelenlegiekben azonban a Watt által feltalált kettős hatás elve van alkalmazva. L. Gőzgép.
a légkör alkatrészei (nevezetesen oxigén, ozon, szénsav, ammoniak, salétromsav. Viz), különös tekintettel az általuk előidézett vegyi folyamatokra, amilyen az égés, elmállás, a szerves anyagok lélekzése, a növények táplálkozása stb.
a légkörre vonatkozó ismereteink összessége, melyben a szorosabb értelemben vett meteorologia és a klimatologia is benfoglaltatik.
általnőtt levél (folium perfoliatum, növ.), olyan magánosan álló, tehát váltakozó helyzetü nyeletlen levél, amelynek különben szivesforma alja a szár v. az ágak körül összenő, tehát őket körülfogja. Legismeretesebb a buvákfű v. általbúvófű (Bupleurum perfoliatum, mely közönséges szemmel tekintve úgy tetszik, mintha a szár v. az ág átbujt volna a levélen. Ilyen a B. protractum középső és felső levele is. Perfoliatus-t nem ritkán még Linné s mások aszárölelővel is összecserélték, p. Thlaspi perfolia-tum L. Arabis perfoliata Lam., melynek szivesalju levelei a szárat körülölelik, de körül nem növik. A buvákfű s más átnövés rendes szokott lenni vagyis organologiai. Hasonló átnövés azonban rendellenesen is támadhat, p. a mogyorófa v. a hársfa stb. sarjuvesszőin gyakran találni levelet, melynek alja egymással összenő, s a víz benne meg is állhat, Ilyenkor a levelet; nem egészen helyesen, cucullatus-nak is nevezik, a kerti fáknak gyakran van ilyen alakja, p. Tilia. cucullata Jacq. Acer cucullatum. Hort. llyenkor az igazi cucullatus és e perfoliatus levelek közt az a különbség, hogy a csuklya (cucullus) a növényszervek tetején van, s bekerített üressége lefelé néz, a kerti fák «csuklyás» vagyis átnőtt levele pedig lent van átnőve, az üressége pedig felfelé néz. Az átnőtt levelet az összenőtt levéllel (folia connata) is összecserélik, p. Chlora perfoliata L. (Linnének egyáltalában nem volt szabatos fogalma a perfoliatusról); ez a képződés azonban két átellenes levél összeforradásából támad.
[ÁBRA] Átnőtt levél.
l. Kőnyomás.
támadnak a zenében, midőn valamelyik szólamban egy akkordhangot azontúl is kitartunk, amidőn a többi szólamok már más akkordba mentek át; az így kitartott hang úgyszólván át lesz nyujtva a másik akkordba, s innen az Á. elnevezés. Az átnyujtott hang tehát mindig elő van készítve (l. Előkészítés): ezen előkészítésnek mindig hangsúly nélküli ütemrészeken kell történnie; az átnyujtás maga pedig hangsúlyozott ütemrészen lép be s fokonként oldódik fel hangsúly nélküli ütemrészen. Az Á.-k rendesen lefelé oldatnak fel; vannak azonban esetek, ahol azok felfelé haladnak. Á.-k több szólamban egyidejüleg is fordulnak elő. Az Á.-k előkészítés nélkül is beléphetnek, s ekkor nevük: szabad Á. Példák:
Az 1. példában található a) alatt az átnyujtás előkészítése; b) alatt belépése - c) feloldása. A 2. példa egy kettős átnyujtás; a 3. p. átnyujtás felfelé; a 4. p. szabad átnyujtás.
-nak nevezik azt a nemesítést, amelynél vm. már idősebb rosszgyümölcsü fába, jobb gyümölcsöt termő ágat ojtanak be. A rossz fa több ágát szokás egyszerre beojtani - de nem valamennyit -; a vékonyabb ágakat rendesen hasítékba a vastagokét héj alá. Ha a nemes rügyek hajtásai már megfásodtak akkor a be nem nemesített ágakat el lehet teljesen távolítani. Az Á. után a fák már a 3-ik évben teremnek.