(gör.), azaz illetéktelen, méltatlan iratok cezareai Eusébios szerint (hist. eccl. III, 25,7) azok a hamisított evangéliumok és akták, melyek a kánoni iratoktól minden tekintetben annyira elütnek, hogy azokra az igazhivő egyházi tanítók még csak nem is hivatkoztak.
(gör.), helytelenség, ami nincs a helyén, illetlenség, ellenmondás; atopikus, helytelen, badar.
(ásv.), mész és nátrium antimonát; ritka, még kevéssé tanulmányozott ásvány.
(franc., ejtsd: atur), pipere, disz; innen dame d'atour, a fejedelemnő feldiszítésével megbizott udvarhölgy.
(franc., ejtsd:atu), kártyajátékokban egy kiválasztott szin, mely a másszinü kártyákat leüti, még ha azok nagyobb értéküek is. A német után tromf-nak is mondják. Hogy melyik szin legyen A., v. licitálás utján állapítják meg (préférance). v. felütnek egy kártyát s ez a szin az A. (tartli: kalabriászban az eredeti felvétel), v. csak a játék folyamán mondanak tromfot (máriás). A tarokban a megszámozott kártya; a tarok helyettesíti a tromfot s az üt minden szint.
l. Öröklés.
(lat., fekete epe). Galénos orvostanában nagy szerepet játszott folyadék, amely azon idők felfogása szerint számos betegségnek okozója lett volna, nevezetesen a melankoliának (atrabilitas); innen származik a népies kifejezés: epés hangulat, elöntötte az epe. Ma tudjuk, hogy nagyobb kedélyi izgalmak hányást s epés-hányást okozhatnak, de megfordítva a dolog nem áll.
(növ.), Melius szerint eredetileg a Cynoglossum L., vagyis ebnyelv, ebnyelvüfű; e szinonimával idézgetik később Melius követői is, de nagyon hihető hogy ők a Cynoglossumot meg az Anchusát a természetben meg nem különböztették, hanem egymás munkáiból lemásolták. Benkő az Anchusát Buglossum algénuszáról már ökörnyelvfűnek és atracélnak, a Cynoglossumot ebnyelvnek és atracélnak nevezi. Minthogy tehát ebben az esetben két rokon és officinális növénynek három neve is van, megmaradunk Diószegiék eljárása mellett, akik az Anchusát atracélnak nevezik. Az A. (Anchusa L.) az érdeslevelüek génusza, szirma tölcséralaku, egyenes, a torkát 5 tompa v. ecsetszerü színes pikkelyke («boltpikkely», v. ö. mellékpárta) zárja el. Hímszála egész, nem kéthasábú. Gyümölcsszeme felemelkedő vonalakkal redőscsíkolt. Az Óvilágban 30. hazánkban 5 faja terem. Az orvosi A. (Anchusa officinalis L.) keményszőrü fű. Virága kinyitáskor piros, azután azurkék vagy lila, ritkán fehér. Mezőkön közönséges, alkalmatlan; füve és gyökere (herba et radix Buglossi v. ligulae bovis) régebben officinális volt. Az A. Italica Retz. déleurópai növény, nálunk helyről-helyre kóborol. Az A. tinctoria L. l. Báránypirosító Szép az A. Barrelieri DC. (Myosotis obtusa W. et Kit.) a haza déli részén, az Alföld vetéseiben s Vác hegyein. Az A.-fajok, mint közönségesebb virág, szép kék és tartós virágjuk miatt kertben is láthatók (A. Italica), az A. sempervirens L. árnyékkedvelő volta miatt a facsoportok közt maradt kitöltésére célszerü.
(lat.), fekete festek, ténta: így A. pictorium, a festők fekete festéke: A. scriptorium, fekete ténta; A.-sympatheticum, oly ténta, a mellyel írt vonások bizonyos titkon tartott szerek által kerülnek napvilágra: ez különösen a középkorban a tudósok titkos feljegyzéseinél és kéziratoknál volt használatban,. újabban pedig a diplomaták értesítéseinél stb. játszik nagy szerepet. A. sutorium (csizmadia-ténta), a vasgálic elnevezése. A középkorban gyakran a bölcsek kövének nevezték.
folyó a dél-amerikai Kolumbia köztársaságban; az é. sz. 5° 12' a. ama parti hegységben ered, amely az Andesek végső kiágazása; a Darien-öböl déli nyúlványába, a Csoko-öbölbe delta-alakban torkol. D-ről É-ra folyik; hossza 665 km., amelynek 2/3-a hajózható: több, ugyancsak hajózható, mellékfolyója van. Mivel forrása közel fekszik a Csendes-oceánba szakadó San-Juan folyó forrásához, már Humboldt S. megpenditette az eszmét, hogy e két folyó összeköttetésével az Atlanti és Csendes-oceán közt vizi összeköttetést lehetne teremteni; ez eszme megvalósíthatatlannak bizonyult.