Titus Quintius, római komédiairó, ki körülbelül 78-ban Kr. e. halt meg. Római szellemü és tárgyu darabjaiból csak töredékek maradtak fenn, l. Ribbeck: Comicorum Romanorum fragm. (Lipcse, 1873).
(ol.) zenei műszó azt jelzi, hogy valamely zenedarab után azonnal s félbeszakítás nélkül egy másik adandó elő. Ezt a műszót tehát mindig valamely nagyobb zenedarab egyik része után alkalmazzák, és pedig abból a célból, hogy az utána következő rész az előbbihez azonnal hozzá toldassék, p. attacca il sequente finale.
(fr., ejtsd: attasé), követ mellé rendelt egyén. Katonai A., a követség mellé a katonai érdekekre való tekintettel rendelt katonai személy.
Latr. (állat), a bunkós csápu fedeles szárnyu rovarokhoz tartozó bogárnem. L. Szalonnabogár.
(ejtsd: attényan) Péter, hires párisi nyomdász, szül. a XVI. század elején, s meghalt 1556-ban; Hautin Péterrel az elsők voltak, kik zenedarabokat nyomtattak.
A hun királyi család egyik tagja Mamával együtt, kiknek fiai a bizanci udvarban tartózkodtak. Attila rögtön trónra lépte után kiadatásukat követelte, mint szökevényekét: a bizanci udvar nem merészelvén ellenszegülni, a margusi béke megkötése után 435-ben azonnal kiszolgáltatta őket, kiket Attila a dunamenti Karsus várossal szemben a kelet-rómaiak szeme láttára keresztre feszíttetett. (Priskus Rh. Exc. Legat. 48. Thierry A. Attila és fiai, ford. Szabó K. 44. l.)
foszfát-ásvány, még pedig aluminium-mész-mangán-vas-hidrofoszfát. Svédország (Westana vasbánya).
grófság Észak-Amerikában. Missziszippi államban, területe 1814km2, 18,320 lak., székhelye Kosciusko.
kisközség Somogym. igali járásában, (1891) 1197 magyar lakossal. Jerney szerint ez az 1138. évben említett «Villa Attila» és itt véli keresendőnek Attila sírját. Csorba József, a megye monografusa ellenben azt írja, hogy vm. római előkelőnek nejétől vagy leányától vette nevezetét.
Humb. et Bonpl. (növ.), a pálmák génusza, középszerü v. alacsony termetü fák, vastag, szabálytalanul gyűrűzött törzzsel, nagy szárnyas levelekkel, sárga virágokkal. Tojás- v. ellipszoidalakú gyümölcsének kérge fásrostos s rendesen három ehető, mandolaféle olajtartalmu magvat zár. 23 faja van Dél-Amerikában a Laplatától Hondurasig, legbővebben az Amazon vidékén. A braziliai A. funifera Mart (piasszaba, p. -pálma, kötélpálma, chiquichiqui; Leopoldina Piassave Wall.), 6-9 m. magas, 6 m. hosszu levelekkel. Gyümölcse structojás nagyságu csonthéja lúdtojásnyi s hosszában hárombarázdás. Levélhüvelyének egy m.-nyi v. hosszabb sötétbarna, halcsont módjára rugalmas, szívós rostja, a kereskedelem piasszava v. piasszabe kendere v. monkeyfüve. Ez a levélhüvely egyéb szövetének a levegőn való elpusztulása után a fáról szabadon csüng le, kitünő rostanyag, a szárazság és nedvesség minden változásának jobban ellene áll, mint bármely más növényrost s könnyü, de nagyon tartós takaró, kötél, seprő és kefe lesz belőle, ágyúk, hajók és utcák tisztogatására. Nagyon kemény, 8-10 cm. hosszu, fekete, de világosbarna foltos magvát (koquillas, kis v. lisszaboni kókuszdió) gombnak, olvasó-szemnek (kux-rózsafüzér) s más apróságnak esztergályozzák. Az A. excelsa Mart. égő csonthéjának füstjében a kaucsukot szokás szárítani. Az A. Kohune Mart. (kohune pálma) e génusz fajai közül legfentebb terjed Észak felé, brit Honduraszban nagy erdőséget alkot, mintegy 12 m. magas; szárából pálmabor készül, levele fedésnek, virágvasárnap pedig az egyházi szertartás alkalmával használatos. A magvából sajtolt kohune-olaj állítólag jobb a kókuszdióénál, Más Á.-fajoknak a gyümölcse jó.