Heer Uswald a «Die Urwelt der Schweiz» cimü kitünő munkájában a Darwin-elmélet helyességének bizonyítására igen sok pozitiv adatot hoz fel, de egyben-másban altérő következtetésekre jul. Igy egyebek között Darwin a fajok egymásból való keletkesését lassunak mondja, Heer ellenben célszerübbnek tartja feltenni azt, hogy az átalakulás, a fokozatos fejlődés nem lassan, hanem inkább gyorsan ment végbe, s ezt a gyors átalakulási processzust az átverődés (Umprägung) névvel nevezi.
helység Svédországban Osthergothlandlän-ben, nevezetes rézbanyákkal és hámorokkal a bersboi rézaknákhoz vezető vasuttal.
l. Költségvetés.
a nyelvtanban az, hogy egy-egy szót vagyis elnevezést átruházunk egy fogalomról a másikra. Az átvitel vagy hasonlításon alapszik s akkor metaforának nevezik, pl. galambom e. h, kedvesem (mert a szelid galambhoz hasonlítom), oszlopfő (mint az emberi testen a fő); vagy pedig az az oka, hogy a két fogalom együtt jár s szoros kapcsolatban van egymással, p. ha azt mondjuk, hogy széptollú ember, aki szépen ir. Az utóbbi a metonimia vagy kapcsolati átvitel. Mind a kettőnek többféle faja van; l. bővebben Metafora, Metonimia. V. ö. Jelentéstan.
(Translator). l. A távirdánál. Hosszú távirda vezetékeknél a többé-kevésbbé hiányos és a légköri viszonyok által is lényegesen befolyásolt szigetelés folytán beálló áramveszteség, valamint az elektromosságnak a vezeték kapacitásából kifolyólag az áram megszünése után észlelhető utó: áramlása következtében, egyrészt a beérkező áram. nem elég erős arra, hogy a jel láthatóvá tételére szolgáló készüléket működésbe hozza, másrészt pedig a jelek összefolynak. Ily esetekben a vezetéket lehetőleg a középen két részre szokták osztani s a jeléknek az egyik vezetékrészről a másikra való átvitelét átvivőkkel eszközlik. Birjon az átvivő bármily szerkezettel, működésének elve mindig az, hogy az egyik vezetékrészen beérkező áramok érzékeny készülékek segélyével az átvivő állomáson felállított telepből velük teljesen egyenlő időtartammal bitó áramokat okoznak a másik vezetékrészben.
[ÁBRA] Átvivő.
Az átvivő szerkezete függ a táviratozásra használt gépek rendszerétől. Morse táviratozásnál átvivőnek legalkalmasabb a Siemens-féle sarkított jelfogó (Palarisirtes Relais). (L. ábra.) Egy ily átvivő állomás bekapcsolása a következő: V1 V2= a két részre osztott vezeték két ága A1 A2 = Siemens-féle sarkított jelfogók, T = telep. A V1 vezetéken beérkező áram A2 jelfogó emeltyüjén, k2 kontakt csavaron és A1 jelfogó elektromágnesein keresztül a földbe megy. Ez által A1 jelfogó működésbe lesz hozva, annak emeltyüje átcsapódik l1 kontakt csavarhoz és m l1 a1-n keresztül a telepet a tovább menő (V2) vezeték résszel összeköti, illetve abba áramot bocsát be. Ha a táviratokat az átvivő állomáson is kivánják olvasni, B-nél egy jelfogót kapcsolnak be. Ezen a jelfogón annak elhelyezésénél fogva, bármelyik oldalról is távíratozzanak, a beérkező áram keresztülmegy, annak emeltyüjét mozgásba hozza, mely utóbbi helyi telep segélyével a jelek láthatóvá tételére szolgáló írógép is működésbe hozható. Átvivőnek szoktak közvetlenül írógépet (l. ott) is használni, mely esetben annak emeltyüje eszközli az átvitelt: Azonban az emeltyü mozgatására annak nagyobb tömegénél fogva erősebb áram szükséges s az nagyobb tömegéből eredő tétlenségénél fogva nem képes gyors és biztos mozgást végezni, miért is az átvitel csak kisebb távolság s lassu játék mellett biztos.
Ha a táviratozásra a betünyomós Hughes-gépek használtatnak, az átvitel Hughes vagy D'Arlincourt jelfogóval történik. Mindkét jelfogó a sarkított jelfogók közé tartozik. a Hughes jelfogó elve ugyanaz, mint a Siemens sarkított jelfogóé és egy átvivő állomásnak Hughes jelfogóval való bekapcsolása teljesen oly módon történik, mint a Morse átvivő állomásé. Bonyodalmasabb az átvivő állomás bekapcsolása a D'Arlincourt jelfogóval, mert a teljes bekapcsoláshoz 4 D'Arlincourt és 2 közönséges, tehát összesen 6 jelfogó és két telep szükséges. A Hughes táviratozásnál is használnak az átvitelre közvetlenül Hughes-gépeket, mely esetben az átvivő állomás a táviratokat szintén olvashatja. Ily berendezéseket terveztek Jaite és maga Hughes, mely utóbbi berendezés mondható a legegyszerübb Hughes átvivőnek.
II A. telefonnál. Ha a kettős azaz tisztán fém vezetőből képezett áramkörről egyes vagyis oly áramkörre kell átbeszélni, melynél visszatérő vezetéknek a föld lesz használva, a két áramkör közé átvivőt kell kapcsolni. Ezen átvivő elve azon alapszik, hogy ha szigetelt huzalból készült két tekercset egy puha vasmag fölé tolva s a tekercsek mindenikét külön áramkörbe kapcsolva az egyik áramkörbe áramot bocsátunk be, akkor ezen áram felléptekor és annak megszünésekor a másik áramkörben is rövid ideig tartó áram lesz indukálva. Ha az indukáló áramhullámok gyors egymásutánban követik egymást, mint p. az a távbeszélőnél történik s azt kivánjuk, hogy az indukált áramok egymástól tisztán elkülönítve legyenek, szükséges, hogy a vasmag mágnességét lehetőleg az indukáló áram felléptével, illetve annak megszüntével egyidejüleg felvegye, illetve elveszítse s lehetőleg csekély remanens mágnességgel birjon. E célból a tömör vasmag helyett egymástól szigetelt, vékony vashuzalokból álló vasmagot használnak. Erősebb lesz az indukció, ha a vasmag nem egyenes rúd, hanem önmagába visszatérő zárt alakban lesz használva, mert ekkor a magnetikus indukció intenzitása a vasmag bármelyik pontján egyenlő. Ez utóbbi alakaz, mely a távbeszélőnél legcélszerübben használható. Ily átvivőt, mely tulajdonképen 1:1-hez áttétellel bitó transzformátor, legelőször Ed. Landrath német postatanácsos szerkesztett és hozott alkalmazásba. Az átvivő bekapcsolása oly módon történik, hogy egyik tekercsének két vége a kettős vezeték két ágával, másik tekercsének egyik: vége az egyes vezetékkel, másik vége pedig a földdel lesz összekötve.
az asztronómiában két alsó bolygó, a Merkur és Vénus elhaladása a napkorong előtt. Ha a két bolygó valamelyike alsó együttállásában a Nappal egyszersmind közel esik pályájának csomópontjához, akkor Nap, bolygó és Föld közel ugyanazon egyenesben áll, úgy hogy a Földről nézve a bolygó a Nap fényes korongjára vetitve mint fekete körlap mutatkozik. A távcső fölfedezése óta 1639 dec. l-én történt az első Vénus-átvonulás, melyet csak Horrox és Crabtree észlelt Angolországban. A következő két átmenet 1761 jun. 9-én és 1769 jun. 2-án volt és ált. figyelmetkeltett, mivel Halley kimutatta, hogy e tünemény megfigyelése a legjobb módot nyujtja a Nap parallaxisának, tehát a Napnak a Földtől való távolságának meghatározására. További Vénus-átvonúlások voltak: 1874 dec. 9, 1882 dec. 6, és lesznek 2004 jun. 8, 2012 jun. 6, 2117 dec. 11, 2125 dec. 8. s i. t., ugy hogy általában egy évezredre 16 ily átvonulás esik. Á. alkalmával a Vénus körülbelül percnyi látszólagos átmérővel bir, úgy hogy jól védett éles szem távcső nélkül is észreveheti. Az első megfigyelt Merkur-átvonulást 1631 nov. 6-án észlelte Gassendi; későbbi átvonulások voltak és lesznek: 1861 nov. 11, 1868 nov. 4, 1878 máj. 6, 1881 nov 7., 1891 május 9, 1894 nov. 10, 1901 nov. 4. Minden évszázadban van átlag 13, tehát 8-szor több Ilyen átvonulás, mint a Vénusnál. Közepes tartamuk 5 óra. A Vénus-átvonulás megfigyelésében elkövetett hiba a nap-parallaxisban 1/5-re redukálódik, mig a Merkurénál a pontosság 3-6-szor kisebb, úgy hogy az utóbbi átvonulások, bár sokkal sűrübben volnának megfigyelhetők mint tényleg történik, a naptávolság levezetésére nem alkalmasok. L. Nap.
Á, a katonaságnál. 1. csapatnak vagy katonai egyéneknek menetközben valamely helységben való ideiglenes tartózkodása; 2. harcfelállításban vm. csapatnak hátullevő harcrendből, az előtte álló csapatok közein való előnyomulása.
katonai egyéneknek menet v. utazás közben rövid időre a polgárságnál való beszállásolása; az ezért járó, aránylag csekély díjt a községnek fizetik meg, amely ezt v. a polgárságnak átadja, vagy adótartozásuk lerovására fordítja.
az államnak szerződésileg biztositott joga, melynél fogva hadai más államnak területen átvonulhatnak. Az engedély nélküli átvonulás, mint az idegen állam területének megsértése casus belli-t képez.
oly vidék, melyen seregrészek az élet s az egészség fantartására szükséges segélyforrások csekély mennyisége v. teljes hiánya miatt tartósan nem állhatnak meg, hanem azon csak áthaladnak.
György. angol fizikus, szül. 1745 körül, megh. Londonban 1807 jul. 11-én; Cambridgeben a Trinity College-ben tanította a fizikát. 1784-ben On the rectilinear motion and rotation of bodies c. értekezésében a tőle feltalált ejtőgépet irja le, melynek segítségével a szabad esést lassítani, s ekként törvényeit kisérletileg bebizonyítani lehet. ezenkívül az órákról, a hajók biztos egyensúlyáról és egyéb tárgyakról irt értekezéseket.