fizikai készülék az egyenletesen gyorsuló mozgás törvényeinek megállapítására. Mintegy 2. m. magasságu függélyes oszlop tetején könnyen forgó fémkerék van felállítva (l. ábra); a kerék bevágásán átvetett lehetőleg hajlékony selyem-zsinór végein két egyenlő p és q súly függ s egymást ellensúlyozza. Az egyik súlyra kis túlsúlyt helyezvén, a kerék megindul s a súlyok gyorsuló mozgásba jönnek. Az esés utját az oszlopon levő beosztás, az esés idejét pedig az oszlopon felfüggesztett inga méri, lengéseit csengéssel jelezvén. Az inga rendesen másodperces. A kisérlet kezdetén a túlsúllyal terhelt p súlyt s asztalka fölé hozzák s vele megtámasztják; az asz, falkát az alája tolható pálcika tartja vizszintes helyzetében. Ezt a pálcikát az inga első lengése közben -éppen az első csengés pillanatában félretolja, mire az asztalka lefordul s a súlyok gyorsuló mozgásba jönnek. Az oszlopon fel-alá csusztatható asztalkát ide-oda tologatván, megmérhető a különböző időknek megfelelő út hossza. A kisérletezésből kiderül, hogy a súlyok mozgása egyenletesen gyorsuló. azaz, hogy az egymásra következő egyenlő időközökben befutott útak úgy növekednek, mint a páratlan számok, s a bizonyos idő alatt befutott út az idő négyzetével arányos. Ezeket a törvényeket Galilei ismerte fel először a lejtőn. L. Galilei-féle lejtő.
[ÁBRA] Atwood-féle gép.
Az A.-gép lehetövé teszi Galilei ama törvényének megállapítását, mely szerint az esés közben szerzett sebesség az esés idejével arányos. E célra az oszlopon még egy kilyukasztott asztalka is van, melyen a súly áttér, de a túlsúly nem. a kisérlet mutatja hogy a túlsúly leszedése után a mozgás egyenletes, vagyis hogy egyenlő időközökben a befutott utak ugyanazok; továbbá azt, hogy egy másodpercig tartó esés után az egyenletes mozgás. sebességének számértéke kétszer akkora, mint az egyenletesen gyorsuló mozgással megtett út. Ha. lehat az első lengés alatt a megtett út a, s a túlsúly a lengés végén leszedetik a súlyok 2a sebességgel mozognak tovább. Ennek viszonya az időhöz a. gyorsulás. Az A. gép végül a mozgás alaptörvényeinek demonstrálására is alkalmas. Megmutatható, hogy ugyanaz a túlsúly a mozgásba hozott tömegekkel a tömegek összegével fordítva arányos gyorsulást közöl, s hogy az adott tömegekben létesített gyorsulás a túlsúllyal arányos.
1. kisközség Szatmárm. csengeri j.-ban, (1891) 616 magyar lakossal. 2. Atyha, kisközség Udvarhely. udvarhelyi j.-ban, (1891) 1537 magy. lakossal, erőteljes szép nép; jó s híres cseresznyét termeszt s fazékgyártással foglalkozik; a magas fekvésü község felett a Fiastető emelkedik. Közelében Arcsó puszta ásványos vízzel és fürdövel. 3. Vámos-A., kisközség Beregmegye mezőkászonyi j.-ban, (1891 ) 955 magyar lakossal.
atyaság, atyasági kereset. A. az a férfiszemély, aki vmely gyermeknek nemzője, v. aki egy más személyt örökbe fogadott. Az atyaság ehhez képest v. házasságban való v. házasságon kivüli nemzésen, avagy az örökbefogadás tényén alapszik. A magyar joggyakorlat szerint az a vélelem áll fenn, hogy a házasság tartama alatt v. a házasság megszünése után legfölebb fiz hónap. mulva született gyermek a férjtől származik (pater est, quem nuptiae demonstrant). Ez a vélelem csak per utján dönthető meg (l. Törvényes születés). Amig ez meg nem történik, a gyermek mindazokat a jogokat élvezi, melyeket a fennálló jog n törvényes születés folyományaként az atyával szemben megállapít; s a törvényes atyaság bitói megállapítása végett a szükséghez képest, külön keresetet is indíthat. Szükebb körre szorítkoznak a házasságon kivüli nemzésből eredő atyaság (természetes atyaság) jogi következményei. A házasságon kivüli nemzésből törvényes kötelem származik, mely a gyermek tartására és. neveltetésére terjed ki. Az erre vonatkozó perben (tulajdonképem atyasági kereset) be kell bizonyítani, hogy a férfi a gyermek anyjával oly időszakbán közösült, melytől számítva a szülésig hatnál nem kevesebb és tiznél nem több hónap mult el. Ez azonban csak vélelmet állapít meg az atyaság kérdésében és nem zárja ki annak az ellenbizonyítását, hogy a nő a fogamzási időszak alatt más férfival nem közösült(exceptio plurium concubentium).
Ujabban ennek a kifogásnak bizonyítását csak akkor engedik meg, ha egyuttal az is bizonyírta: tik, hogy a nő tisztességtelen v. kicsapongó életmódot folytatott. A gyermektartási kötelem tartalma az illetők vagyoni viszonyaihoz mérten meghatározandó pénzbeli járadék fizetésében áll, s a fizetési kötelezettség időtartamát rendszerint a gyermek 12-14. évéig szokták megállapítani, amidőn a gyermek a rendes körülmények szerint már maga tarthatja el magát. A tartási kötelezettség első sorban a törvénytelen gyermek érdekére szolgál, s ezért az anyának gyámhatósági jóváhagyás nélkül történt lemondása a gyermeket nem kötelezi: Ha azonban az anya a gyermeket egy ideig sajátjából tartotta, anélkül, hogy a gyermek nemzőjétől tartásdijat követelt volna: a később indított keresetben a multra nézve követelt tartásdíjat nem szokták megitélni (l. Tartás). Az atyasági keresettel összekapcsolható a házasságon kivül teherbe ejtett nőnek a szülési és gyermekágyi költség megtérítése iránti követelése (l. Házasságon. kivüli teherbe ejtés), melynek azonban csak akkor van helye, ha a férfi a nőt elcsábította. A házasságon kivüli nemzésen alapuló atyasági keresetnek erkölcsi létjogosultságát sokan kétségbe vonják. A francia code civil egyenesen kizárja a házasságon kivüli nemző elleni keresetet és megtiltja az atyaság szóban forgó kérdésének birói uton való kutatását (toute recherche de la paternité est interdite. L. Dumas Sándor művét az atyasági keresetről, mely magyar fordításban is megjelent). A többi törvényhozások túlnyomó része azonban megengedi az atyasági keresetet több-kevesebb korlátozással.
1. (hajdanában) testvér: 2. rokon: 3. felebarát (hitsorsos stb.).
azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek összege, melyek az atyát törvényes, törvényesített (l. Törvényesítés) és teljes hatállyal örökbefogadott (l. Örökbefogadás) gyermekeivel szemben megilletik, ill. terhelik. A régi római jogban az atyai hatalom a személyegység eszméjén alapult melynél fogva az atya gyermekének úgy személyével, mint vagyonával feltétlenül rendelkezhetett. A családapa (paterfamilias) gyermekét eladhatta, megházasíthatta másnak örökbe adhatta, sőt életétől is megfoszthatta (jus v itae el nacis). Az A. alatt álló gyermeknek nem lehetett saját vagyona, amit szerzett: azt atyja számára szerezte; kivévén az ú. n. pekuliumokat, melyekre nézve a későbbi törvények biztosították a külön vagyonszerzés lehetőségét. Az A. a római jog szerint csak a formaszerü felszabadítás (l. Emancipáció) tényével szünt meg. A régibb német és a magyar jogban is sokkal szélesebb alapja volt az atyát megillető hatalomkörnek, mint ma; mindazáltal kétségtelen, hogy az A. körvonalozásánál eleitől fogva az a felfogás volt irányadó, hogy a gyermek az A. alatt is a személyiség jogát élvezi s hogy az atyát gyermekének személye és vagyonára nézve csupán a gyámsági hatalom egy szélesebb körü neme illeti meg.
Nálunk az A. jelenleg az 1877: XX. t.-c.-ben van szabályozva. E szerint az atya kiskoru gyermekeinek törvényes képviselője, gyermekei részére gyámot nevezhet v. valakit a gyámságból kizárhat, gyermekeinek neveltetéséről a közoktatásra vonatkozó törvények korlátai közt, s a mennyiben a gyermek törzsvagyonát nem veszi igénybe szabadon intézkedik. A gyermek életpályáját az atya jelöli ki, a 16. évét meghaladott kiskoru azonban ha az életpálya választására nézve atyjával egyet nem ért a gyámhatósághoz fordulhat, mely a kiskoru társadalmi, vagyoni és egyéb viszonyai figyelembe vételével határoz. Az atya a hatalma alatt álló kiskorunak vagyonát rendszerint számadás kötelezettsége nélkül kezeli. úgy azonban, hogy a vagyon jövedelme első sorban a folyó terhek viselésére és a kiskoru tartásának és neveltetésének költségeire fordítandó. A felesleg az atyát illeti, kivévén, ha a kiskoru vagyonát adósság terheli, mely esetben a jövedelem feleslegének kétharmad része az adósság törlesztésére fordítandó. Mindazokra a cselekményekre nézve, melyek a törvényben foglalt részletes felsorolás szerint a kiskoru vagyonának állagára és személyi állapotára nézve lényeges befolyással lehetnek az atya a gyámhatóság jóváhagyását tartozik kikérni. Egyebekben az A.-ban foglalt jogok összeesnek a gyám- és gondnoki hatalom tartalmával. A rendes megszünési eseteken kivül (halál v. a gyermek teljeskorusítása) az A. véget ér, ha azt a gyámhatóság, s amennyiben az atya a gyámhatóság határozatában meg nem nyugszik: a biróság megszünteti. Az A. megszüntetésének helye van: ha az atya gyermeke tartását és nevelését teljesen elhanyagolja, ha gyermeke erkölcsiségét, testi jóllétét v. vagyonának állagát veszélyezteti. Az atyai hatalom ideiglenesen felfüggesztendő: ha az atya gondnokság alá kerül v. ha bűntettért v. vétségért 1 évnél hosszabb szabadságvesztés büntetésre itéltetett. Az atya csőd alá jutása esetén az A. gyakorlása a csőd tartama alatt annyiban módosul, hogy az atya a vagyon kezelése tekintetében számadás tételére kötelezhető, vagy a körülményekhez képest a vagyonkezelés jogától megfosztható.
A nevelésnél az A. befolyása akkor szünik meg, amidőn a növendék saját akaratát, belátásán alapuló elhatározása következtében érvényre emeli. A nevelés sikerét igen sokszor kétessé teszi a már bátran mellőzhető atyai gyámkodás, mely nem elégszik meg pusztán a tanácsadással hanem még az érettebb gyermekeknél is feltétlen engedelmsségre számít.
a céhrendszerben az a mester, kinek felügyelete alá tartoznak az illető céh-beliek.
l. Atya.
l. Atya.
(község), l. Atya.
1. Kybelé kedvese, l. Attis. 2. Kroisos, lid királynak a fia. Atyja távol tartott tőle minden fegyvert mert álomfejtői egy álmából azt olvasták ki, hogy fia halálának hegyes vas lesz az oka. De egy vadkanra való vadászaton melyen A. atyja engedelmével részt vett állandó kisérője Adrastosnak egy céljatévesztett lándzsájától halálosan megsebesült. Adrastos, bár Kroisos neki megbocsátott, bánatában A. sirján megölte magát.