(ol., ejtsd: audácse), zenei műszó, a. m. bátran, erővel.
vagy Audius, szir nevén Udo, eretnek felekezetet alapító kegyes világi ember, a IV. század elején Mezopotámiában élt. Mint a szigoru élet barátja, megtámadta az akkori papság világias szellemét, anyagi vagyonhajhászását, sőt erkölcstelenségét. Maga példás életet folytatván, a nép közt befolyásra tett szert. A papság magaviseletével elégedetlen elemek, papok és püspökök is, csatlakozván hozzá, követői Audiánusok neve alatt külön felekezetet képeztek s a közegyházból kirekesztettek. A felekezet első püspökéül Audaeus ismertetett el. Az üldöző egyház elleni gyűlöletök annyira ment, hogy a katolikus egyház hiveivel együtt az imádkozást is megtagadták. A nicaeai zsinat döntése ellenére a husvét megünneplésének régi módjához ragaszkodtak, s vádolták a zsinatot, hogy a császár iránti hizelgésből szabta úgy meg a husvét ünnepét, hogy az a császár születésnapjára essék. Az állam hatalmát is igénybe vették elnyomatásuk végett. Audaeus idős korában a Fekete tenger mellett lakó gótok közé számüzetett; az itteni keresztények közt is hódított követőket, a pogány gótok között mint térítő működött és a szigoru (aszketikus) életre buzdította őket. Ellenfelei azzal vádolták, mintha istennek emberi alkatot tulajdonított volna, s azon tanítással,. hogy a tüzet és sötétséget nem isten teremtette, mert öröktől fogva léteztek. A felekezet a IV. század végén elenyészett. Források: Epiphanios, szir Efrem, Theodortéos.
(lat.), bátor, merész; audacem (audentem) fortuna juvat. latin közmondás: aki mer, az nyer; audacter calumniare, semper aliquid haeret, Verulami Bacon közmondása: csak bátran rágalmazz. valami mindig megragad.
(ejtsd: ód). 1. Dél-Franciaország folyója, a K. Pireneusokban, az A.-szikla aljában ered; felső völgye szűk hegyszorosokból áll: ez a Pierre-Lisszoros; Carcassone közeléig D-ről É-nak folyik; e város közelében a Fresquel fölvétele után hirtelen keletnek fordul; kevéssel alább pedig sik vidékre ér és lassu folyóvá lesz; a Cesse fölvétele előtt két ágra oszlik; az egyik la Robine vagy narbonnei csatorna néven a La Nouvelle-öbölbe, a másik, a főág pedig egyenesen a Földközi-tengerbe szakad. Hossza 208 km., tutajozható része 143 km. Ó-kori neve Atax.
2. Département Franciaország DK-i részében. Területe 6313 km2. Határai délen a Pyrenées Orientales, nyugaton Ariege, ÉNy-on Haute-Garonne, Északon Tarn és Hérault departementok, keleten pedig a Földközitenger. A. főképen az A. folyó medencéjéből áll, amelyet délen, nyugaton és Északon hegyek környékeznek. DK-i részén a Pireneusok egy ága nyulik belé, itt van a département legmagasabb hegycsúcsa: a Géant (2471 m.); Északon a Cevennes ágai, a Montagnes Noires takarják; az A. felső völgye mentén a département belsejében van a Corbieres-hegylánc, amely kis csoportokból és fensíkokból áll; ennek legmagasabb csucsa a Bougarach (1231 m.). A Mont. Noires magva gránit; ehhez az A. folyó felé palarétegek csatlakoznak; abban vannak a részben már művelés alatt nem álló banyák; a palásrétegeket mészkőzóna követi, amelyből szép, kemény márványt és gipszet bányásznak. A. déli részén réz- és ezüstbanyák és ásványforrások vannak. Az Aude és mellékfolyói alig tesznek nagy szolgálatot a forgalomnak, annál nagyobb hasznot hajt e tekintetben az 1861. befejezett Canal du Midi, amely KNy-i irányban szeli keresztül és melynek legmagasabb pontjáig, a Pierres de Naurouse-ig terjedő része A. départementba esik. A département partjain sok a laguna. Éghajlata meleg: a cers ÉNy-i szél hüvös, a DK-i autan meleg és tikkasztó, néha a mistral is fuj. Termékei a gabona, főképen buza és kukorica, azután szőllő, csekélyebb mértékben déli gyümölcsök és olajfa. Házi állatokul legtöbb juhot, kevesebb szarvasmarhát, lovat és öszvért tartanak. Erdők csak a magaslatokon vannak: a róna meglehetősen fátlan. Az ipar jelentékeny; különösen virágzó a posztókészítés, a gyapjufonás, a bőrcserzés, kalapkészítés, szappanfőzés és kémiai szerek gyártása, a malomipar; vannak ezenkivül szeszgyárai, papir- és kötélgyára is. A kereskedelem ehhez képest élénk, különösen Algériával, Spanyolországgal és Olaszhonnal. A. département 4 arrondissementre és 31 kantonra oszlik. A 4 arrondissement: Carcassone, Castelnaudary, Limoux és Narbonne. A lakosok száma (1891) 317,372 volt. A jelentékenyebb helyek: Narbonne, Carcassone a département főhelye, Castelnaudary és Limoux.
(ejtsd: ódber) János Baptiste (rövidítve Audeb.), franc. természetbuvár és festő, szül. Rochefortban 1759. Megh. Párisban 1800. Kitünő miniatür-festővé képezte ki magát. Egy Gigot d'Orcy nevü vagyonos magánzó 1789-ben természetrajzi gyüjteményének legritkább darabjait festette le vele s Angliába és Hollandba küldte, honnan számos ilynemü rajzot hozott magával. E foglalkozás felkölté A. hajlamát a természettudományok iránt és néhány természetrajzi diszmű kiadására indítá melyekben rajzoló, szinező és rézmetsző tehetsége egyaránt kitünt. Csak a Histoire naturelle des singes, des makis et des galéopitheques cimü művét (Páris, 1800, 63 nagy lapban) fejezhette be. A «Histoire générale des colibris (Páris, 1802) s a Histoire naturelle des grimperaux et des oiseaux de paradis-t (Páris, 1803) A. halála után Desray fejezte be. Ez utóbbi két mű szövegét Vieillot irta. A. Levaillant Oiseaux d'Afrique-jének kiadása körül is nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy a 13-ik füzetig ő vezette a rézmetszetek nyomatását.
Philibert, francia iró, szül. Issoudunben 1816. Miután Bourgesban iskoláit befejezte, nehány politikai röpirat (Physionomie de l'Assemblée Nationale) gyorsan ismertté tette nevét. Irt egy csomó szinművet, nevezetesen vígjátékokat, megirta azonfelül Gozlan Leon életrajzát. Mint a régibb irói nemzedék tekintélyes tagja, alelnöke lett a Société des gens de lettres társulatnak. A Nouvelle Revue és a Revue générale állandó munkatársa. Legujabb művében: Petits mémoires du XIX. siecle» (Páris 1892). Musset Alfred, Philipon karikaturrajzolónak és számos iró-barátjának szentel egy-egy emléklapot, a legszebbet Heine költőnek kinek magyar származású orvosáról, Gruby-ról is kegyelettel emlékszik meg.
l. Oudenaarde.
(ejtsd: audenard) Róbert van, belga festő és rézmetsző, szül. Gentben 1663. Meghalt 17 43. Mierhop és Cleev tanítványa. 1685-ben Rómába Marattihoz ment, ki rézmetszésre oktatta. 37 éven át Rómában maradt, azután visszatért Gentbe. Sokat metszett Maratti, Domenichino és Caracci után.
(Oude), Elő-Indiában a brit ÉNy-i tartományoknak része, a Gangesz és Nepál közt, ter. 62,093 km2. A. síkság, amelyet itt-ott takarnak alacsony halmok. Főfolyója a hajózható Kauriali (Gogra), amely Ny-ról K-re foly és fölveszi a Rapti-t; a föld öntözésénél nagy szolgálatokat tesz még a Gumti. Az évi közepes hőmérséklet 25° C.. az évi átlagos esőmennyiség 710,960 mm. A terület 5%-a művelés alatt áll; főképen rizst, búzát, olajos növényeket, pamutot, indiai mákot és indigót termesztenek rajta; 1400 km2 erdős vi dék. A lakosság (1881) 11.400,000, túlnyomó része (7/10) hindu és mohammedánus. A legmagasabb angolhatóság az ÉNy-i tartományok kormányzója. 4 kerületre, minden kerület 3 járásra van beosztva. A főhely Lakhnau; rajta kivül 13 városnak van 10,000-nél több lakosa.
A., vagy mint Manu törvénykönyve nevezi, Pancsala az índiai ó-korban virágzó királyság volt. A VII. században Kr. e. Buddha és tanítványai prédikáltak itt és lakóit nagyrészt megtérítették. 1193-ban a mohammedánus uralom alá került és a Delhii nagy mogul birodalmának volt része mindaddig, míg ez meg nem dőlt. 1760-ban önálló fejedelemség lett; 1780-ban már az angol keletindiai társaság a radsát adófizetőjévé tette: Mohammed Ali (1837-42) kormánylata alatt A. békét élvezett, de utódai, Amdsad Ali és Vajid Ali csak élvezeteiknek éltek és A.-ban gyakran dúlt polgárháború. E miatt az angolok 1856. januárban Outram generális vezérleté alatt Lakhmauba hadat küldöttek; s mivel a radsa országát magas évi fizetés fejében sem akarta átengedni, lord Dalhouse, az angol főkormányzó febr. 8-án az országot az angolok birtokaiba kebelezte. A lakosság ezt közönyösen fogadta, de nagy volt az ingerültség, midőn az angol tisztviselők az A: i nagybirtokosoknak, a talukdaroknak adóját, velök szóba sem állván, önkényesen szabályozták és birtokaik felét a falusi lakosoknak ítéltek oda. E miatt az 1857-iki katonai fölkelés (l. Kelet-India) A.-ban rendkivüli hevességgel tört ki. A lázadás elfojtása után a teljes béke helyreállítása végett lord Canning 1858. márc.-ban az 1856-iki intézkedést visszavonta és az adószabályozás végett a talukdárokat Lakhmauba tanácskozásra hivta össze, ahol teljes megegyezés jött létre az alkudozók közt. (V. ö.: C. Irwin, The garden of India. History and affairs of A. London 1880.)
Audius v. Audaeus tanítványai, ki a IV. század közepén új vallásfelekezetet alapított. Tanai: isten emberi alakkal bir; hasonlatossága az emberrel az anyagban van stb. A husvétot a zsidókkal együtt ünnepeltek. L. Audaeus.