Augurok

állítólag már Romulustól alkotott papi testület, melynek tagjai azon ismeretek birtokában voltak, melyek az auspiciumok (l. o.) helyes rendezéséhez és értelmezéséhez szükségeltettek. Az állam előljárói tehát minden oly esetben támogatásukra szorultak, valahányszor szándékolt eljárásukhoz az istenek jóváhagyását biztosítani kivánták. A testületet eredetileg 3 patricius alkotta. tagjainak száma még a királyok korában kétszeres lett; Kr. e. 300 óta 4 patricius és 5 plebeius augur volt, Sulla számukat 15-re, Caesar 16-ra emelte. A Kr. u. IV. században még fennállott a testület. Tekintve politikai fontosságát rendszerint érdemes vagy magasszületésü egyének érhették el ezen tisztséget, mely élethosszuságra szólott. A testület kooptácio által egészítette ki magát. Jelvénye biborszegélyü ruha (trabea) és kampós bot (lituus) volt. Régi időben az augurok főfeladatát képezte, hogy az állami tisztviselő megbizásában a madárjeleket, amelyekről a nevüket is kapták megfigyeljék, előbb azonban azt a szent helyet (templum) berendezzék, ahonnan a megfigyelés történt. E célból az augur a tisztviselő társaságában még éjfélután magasan emelkedő, szabad kilátást nyujtó helyre vonult; hogy az égi tájakat megállapítsa. botjával északról délnek s nyugatról keletre egymást metsző két vonalat vont. Majd párhuzamosak által egy négyzetet határolt körül. A középpontján emelkedett a sátor (tabernaculum). Az augur a délnek nyiló bejárat előtt foglalt helyet s miután az istenektől bizonyos kérdésre jeleket kért, várt. Csendnek kellett lenni. Balra volt kelet, a világosság tájéka, jobbra nyugat a sötétségé; azért minden jelt, mely balról jött, kedvezőnek tartottak. A madarak megfigyelésében nem szorítkoztak a repülés irányára, hanem egyes madaraknál (sas) figyeltek a repülés módjára is, másoknál (varju, bagoly) hangjukra. Bizonyos isteneknek szentelt madarak puszta megjelenésökkel szerencsét vagy szerencsétlenséget jelentettek. A madárnézés, jóllehet az augurok tudományának főtárgyát képezte, Cicero korában már nem volt szokásos. Nagy üggyel-bajjal járt. Azért az auguroknak még mindig elég befolyásuk maradt, hogy a legfontosabb ügyek végrehajtását megakadályozzák. A császári korban megfigyeléseiket természetesen formaszerüségnél egyébnek nem tekintették.

August

Ernő Ferdinánd, német fizikus, szül. Prenzlauban 1795 febr. 18., meghalt 1870 márc. 25. Berlinben gimnáziumi igazgató volt. Különösen a légnedvesség meghatározásával foglalkozott. V. ö. Über die Anwendung des Psychrometers zur Hygrometrie (Berlin 1828). Über die Fortschritte der Hygrometrie (u. o. 1830-ban). Über das Psychrometer (Poggendorf Annal. V. és XIV). Formel für die Spannkraft des Wasserdampfes (u. o. XII, XVIII és XXVII).

Augusta

Londonnak régi neve.

Augusta

1. Grófság É.-Amerikában Virginia államban, a Blue-Mountainsben. Területe 25.90 km2, 29 000 lak. gazdag gabonaterméssel. Főhelye: Staunton. Ettől 19 km.-nyire ÉNy.-nak vannak az A. Springs nevü gyógyító hatásu források. E grófságban van a Fountain Cave az Egyesült-Államok egyik legszebb barlangja. 2. Város Georgia államban, 33,000 lak., élénk kereskedéssel. 3. Város Illinoisban, 2000 lak. 4. Város Kentucky államban 3000 lak., látogatott college-zsel. 5. Város Maine államban, Kennebek grófság főhelye, 10,527 lak., igen szép State House-zal és nagy arzenállal. 6. (Falu NeW-York, Ohio, Michigan, Jowa stb. államokban.

Augusta

l. Augustus.

Augusta Historia

irói (lat. Scriptores Historiae Augustus) alatt értendők a római császári korszak eseményei egy részének (a 117-243 és 261-284. évek történetének) megirói, ugymint: Aelius Spartianus, Julius Capitolinus, Vulcacius Gallicanus, Aelius Lampridius. Trebellius Pollio és Flavius Vopiscus. Script. H. Aug. cím alatt adatnak ki együtt, mivel a kéziratokban is együtt vannak hagyományozva. Az eseményeket aszerint, amely császár uralkodása alatt történtek, irják Le az oknyomozásnak és politikai látókörnek teljes hiányával. A gyüjteményt legutoljára kiadta H. Peter (Lipcse, 1884. 2 kötetben).

Augustales

előkelő papi testület, melyet Tiberius Kr. u. 14. Augustus és a juliai ház kultuszának fentartására alkotott. A provinciális városokban külön rendet képeztek; tagjaik a társadalom alsóbb osztályából valók voltak, később a szabadosok közül kerültek ki.

Augustalia

(Augustales Ludi), Augustus és a következő császárok tiszteletére rendezett ünnepi játékok, minők Rómában és más városokban egyaránt divtak. A játékok cirkusi versenyfutásokból és színpadi előadásokból állottak. Az ünnepnapok aug. 1., szept. 23. (Augustus születésnapja) és okt. 5-12. voltak.

Augustana

Egyike a legelterjedtebb és legkedveltebb csemegeszőllőknek. Eredetileg olaszfajta s Olaszországban Luglienca bianca néven ismeretes. Bogyói középnagyok, hosszukásak, sárgás-zöldek, átlátszók, vékonyhéjuak. Igen korán érik, Olaszországból már julius hóban nagy mennyiségben hozatik Budapestre. Lugas-művelést igényel. Egyéb nevei: korai lipcsei, Seidentraube, Lignenga, Luglista, Lugiana, Lugione, Lugliola, Jouanen, Uesa, Belle Alliance, Blanc de Pagés, Lignan blanc Algiana, és Madeleine blanche stb.

Augustana confessio

a. m. ágostai hitvallás (l. o.).


Kezdőlap

˙