Gaius. az u. n. harminc zsarnok egyike kit Kr. u. 261-ben a Duna középső folyásán táborozó legiók kikiáltottak római császárrá. Előbb a két Macrinianust, majd békét kötve Gallienussal 267-ben Posthumust győzte le Galliában. A pons Aureoli-nál (ma Pontirolo) szenvedett veresége után Gallienus Milanóban ostrom alá fogta, de csak ennek utóda Claudius igázta le és ölette meg.
(Dsebel A.), magas hegység Algeria keleti részében, Constantine tartományban, az Atlasz (l. o.) része; főtömege mészkőből áll, északnyugatról délkelet felé szabálytalan 60-65 km. hosszú ívalakot ir le; szelidebb, termékeny lejtője északnak, a meredek és száraz délnek fekszik. Négy járható völgy szeli át, amelyekben sok a falu és a gyümölcs. Legmagasabb csúcsai a Seliah (2328 m.), a Mahmel (2306 m.) és a Tugur (2086 m.).
(lat.), római aranypénz, melyet Caesar veretett először a saját képével s utána a római császárok. Caesar 1/40-es font aranyból készíttette (egy font = 327,45 g.); utódjai alatt könnyebb aranyakat vertek, mig végre N. Constantin 1/72-re határozta meg a sulyát. L. Solidus.
l. Arany.
1. közigazgatási ker. Hannover porosz tartományban; területe 3107 km2, (1890). 218,000 lak. 2. Az ilynevű kerület főhelye; Kelet-Frieslandnak csaknem közepén, jól művelt területen, (1890) 5639 lak., jelentékeny lóvásárokkal. Közelében Rahe falunál van az Upstallsboom nevű domb, amelyen a hét frieslandi tengeri kerület követei tanácskozásra gyülekeztek össze. A XVII. sz.-ban Kelet-Friesland grófjainak székhelye volt, 1815 óta Hannoverához tartozott, 1866-ban ezzel együtt Poroszország birtokába került.
(lat.), a külső fül; l. Fül.
(növ.), eredetileg a. m. fülecske; kurta leginkább kerekded függelék v. karéjka a levélképleteknek rendesen az alján, ritkán az oldalán v. tetején, s gyakrabban páros számú.. A. van p. a lózsálya levélnyelén, az Arabis auriculata Lam. v. a pásztortáska felsőbb leveleinek az alján, a Roripa Scop. és Kernera Medik. génuszok fajainak körén belül pedig auriculata és exauriculata (fületlen) fajták vannak. A melléklevelekkel össze nem tévesztendők. mert ezek a levéltől különvált részek (az A. a levélnek rendes folytatódása); legfeljebb a «stipulae adnatae» (odanőtt melléklevelek) szabad darabkáit mondhatnók A.-nak. Auricula Endl. mint növénynév a Primula algénusza; l. o.
1. János német protestans teologus, szül. Boroszlóban 1517., megh. 1568. Melanchthon ajánlatára rostocki lelkésszé és teologiai tanárrá választották 1550. Ő készíté az 1557-iki mecklenburgi egyházi rendtartást s közreműködött az 1558-iki porosz egyházi rendtartás készítésében. 2. A. János (tulajdonképen Goldschmidt), szintén német protestáns teologus, szül. Mansfeld grófságban 1519., megh. 1575. Luther segéde, 1551. weimari udvari lelkész, 1561-ben megfosztották ezen állásától, mert beleelegyedett a dogmatikus harcokba, de már 1566-ban erfurti lelkész lett. Kiadta Luther leveleinek két kötetét, melyek közül a Tischreden több kiadást ért.
(lat., franc. oriflamme) a. m. aranyos zászló, a középkorban a francia királyok hadi zászlója. A monda szerint isten küldte e zászlót Nagy Károly császárnak; Guitart pedig a XII. században azt itta, hogy az A.-t L Dagobert király (628-638) készítette; a legvalószínűbb az, hogy e zászló a st.-denisi apátság hadi zászlója volt és a francia királyok azt, mint az apátság védői és dandárjának vezérei hordoztatták háborúban maguk mellett. A zászló nyele aranyozott vörös rézzel volt diszítve; a vörös selyem szövetből készített, alul öt háromszögü csúcsot képező zászló keresztrúdról csüngött le, úgy mint a templomzászlók. Az A. állítólag az azincourti csatában (1415) más történészek szerint pedig Damiette előtt (1250) veszett el.
(lat.), az a kocsis, ki a régi rómaiaknál a cirkuszi játékok kocsiversenyeiben résztvett. Tunikája azon párt színét hordta, amelyhez a fogat melyet hajtott tartozott. Polgárember csak becstelenség mellett vállalkozhatott ezen szerepre. V. ö. Cirkus.