(ejtsd: orinyák), francia falu Haute-Garonne départementban, 1480 lak., bőr- és marhavásárokkal, XV. századbeli kastély szép romjaival. Környékén nevezetes barlang van, melyben 17 emberi csontvázat találtak; e helyet kőkorszakbeli temetőnek tartják.
karbonát-ásvány, még pedig víztartalmú, réz-karbonát cinkoxiddal (3H8O.ZnO + 2CuCO3) malachittal rokon ásvány, még inkább pedig a buratit-tal. (l. o.). Zöld (rézrozsda-zöld) dús kristályokban vagy rostosan, szálasan, áttetsző gyöngyfényü. K. 2. Az altai hegységben Loktavszk vidékén. Rokon hozzá, sőt némelyek azonosnak tartják vele a sárgaréz-virág-ot (Messingblüthe), mely Spanyolországból (Santander mellett Giupuzcoa) ismeretes. Az A. név (görögül aurichalcum a. m. sárgaréz) Böttgertől való (1840), ki réz- és cinktartalma miatt nevezte igy.
(ejtsd: orillyák), Cantal francia département főhelye, a Jordane festői völgyében, két domb között, ásványtani muzeummal, jelentékeny rézműves-iparral, papirmalmokkal, timáriparral, kémiai szerek és csokoládé-gyárakkal, ló-, szarvasmarha- és sajtkereskedéssel, (1886) 14,613 lak. Szt. Geraldus-temploma a XV. századból, az Auvergnei grófok kastélyának tornya, római régiségek, II. Szilvesztér pápának, aki itt született, Dávidtól készített szobra képezik a város nevezetességeit. A IX. században (884) már fenállott. Szt. Odonnak. a hires cluny-i apátnak volt székhelye.
sárga festék, amelyet korallin v. peoninnak is neveznek.
Desv., az Alyssum L. algénusza; l. Szirt-aranya.
(ejtsd: oriol, város Bouches-du-Rhône francia départementban, a Huveanne partján, (1886) 2760 lak., szénbányákkal, papirgyártással, kémiai szerek készítésével és pamutfonókkal.
(lat.), a középkorban a mozaikmű egy neme, arannyal kirakott kő.
szulfid ásvány, még pedig arzén-szulfid (As2S3): arany sárga (erre vonatkozik a név is, aurum a. m. arany, pigmentum a. m. festék), citromsárga vagy narancssárga szinü, rendesen leveles vagy szálas halmazokban, de ritkán rombos rendszerbeli kristályokban is található. Keménysége 1,5-2; fs. 3,4-3,5; zsirfényü, átlátszó v. áttetsző. Leggyakrabban realgárral együtt terem. A honiak a legszebbek, és pedig Felső- és Kapnikbányán, Uj-Moldován, érctelepeken, Tajován (Zólyom m.) agyagban. Igen nagy mennyiségben találják Kurdisztánban Julamerk mellett, Anatoliában és Mexikóban. Festékül használják, de ritkábban magát az ásványt, mint inkább a mesterségesen gyártott A.-t, mely királysárga (Königsgelb) néven kerül a kereskedésbe. Igen mérges; a keleti népek és részben a zsidók még ma is oltott mésszel és vízzel péppé keverve borotválásra használják, mert a bőrről a szőrt leeszi. Az ortodox zsidók aurumja és az oroszok ruszmája sem egyéb. Az A.-t már Plinius ismerte. Szinonimja az operment. Némelyek szerint Scacchi dimorphinja (Puzzuoli, Nápoly m.) nem egyéb A.-nál. L. Árzén szulfidjai.
(lat.-gör., azaz aranyváros) a. m. Ingolstadt l. o.
(lat.), l. Fül.