(ejtsd: otrán) Józset, franc. költő és iró, szül. Marseilleben 1813 jun. 20., megh. u. o. 1877 márc. 6. Tanulmányaí befejezte után irói pályára szánta magát. 1852-ben nagy vagyont örökölt, 1868-ban tagja lett a francia akadémiának. Főművei: La mer, költemények (1835), 20 évvel utóbb jelentékenyen bővítve e cím alatt: Les poémes de la mer, La fille d'Eschyle (1848), tagédia, mely fényes sikert aratott s Augier Gabrielle-jével együtt az akadémia nagy díját nyerte; továbbá: Milianah (1852) epikai költemény, Lecyclope (1873), Sonnets capricieux (1873) stb.
l. Chartres.
Amerikai és európai szőllő keresztezéséből származott korcs szőllőfajta. Fürtje hosszú: bogyói középnagyok, gömbölyüek, zöldesfehérek, igen kellemes ízüek. Későn érő. A filloxerának nem áll ellent.
(auctumnus, lat.), az ősz megszemélyesítve is; innen autumnalis, őszies, őszkor virágzó.
(ejtsd: atőn), város Franciaországban, Saone-et-Loire départementban, Mácon arrondissement főhelye, igen szép helyen, az Arroux, a Loire mellékfolyója mellett; püspöki székhely, több tudományos egyesülettel és intézettel, amelyek közt legjelentékenyebb az «Eduenne» irodalmi társaság Számos ókori emlékei közül a kiválóbbak az arroux-i és saint-andré-i kapuk, Janus templomának romjai, Juppiter, Minerva és Apollo templomainak maradványai, a 20 m. magas alapzaton álló 27 m. magas Cuchard-piramis, egykoron egy cirkusz métája, az amfiteátrum, szinház és vizvezeték maradványai. A középkor emlékei: a szt. Lázárról elnevezett (XII. századból való) székesegyház, a püspöki palota, amely Franciaországban a legnagyobb és egyike a legszebbeknek és a szt. Márton-apátság. (1886) 14,894 lak., kik szőnyegeket, durva posztót, olajat, cserépedényeket, kalapokat készítenek és fával, marhával, gabonával, szénnel élénk kereskedést üznek. A. az ó-korban Augustodunum, Bibracte néven az aeduok fővárosa, tovább Ny-felé a Beauvray hegyen épült. A rómaiak idejében virágzó város volt pompás épületekkel és igen hires iskolával. A kereszténység csak nehezen tudott benne meghonosodni, de azután annál fontosabb helyévé lett. A.-t a középkorban többször lerombolták; Attila (451), a burgundok (523), az arabok (731) és a normannok (888) pusztították el. Az 1094-iki A.-i zsinat L Fülöp francia királyt, mert nejét, Bertát, magától eltaszította, egyházi átok alá vetette.
(ásv.), uráncsillám v. mészuránit, röviden uranit: rokon ásvány a torbenerit-hez, mig ennek táblás kristályai négyzetes rendszerbeliek, az A.-éi rombosak, de négyzetes külsővel. Zöld v. kénsárga, gyöngyfényü; a bázis szerint hasad. Anyaga Ca(UO2)2P2O8. 8H2O. Sokszor torbenerittel együtt terem Franciaország Autun vidékén, amelytől nevét nyerte. Massachusetts (Chesterfield), Csehországban (Johanngeorgenstadt, Joachimsthal) szintén előfordul.
(Monts d'-) (ejtsd: overny), hegység Franciaország középső részében. Alapja a Plateau Central gránitja, amelyből kiemelkednek bazaltból, trachitból vagy a ma kialudt vulkánok kitöréseinek anyagából álló csúcsai; vízválasztóul szolgál a Loire és Gironde közt. A Saint-Flourtól K-re fekvő Monchamp hágónál kezdődik és Ny-nak vonul a Plomb du Cantelig (1856 m.); itt van a vulkánikus hegység igazi csomója, ahonnan az egyes láncok és völgyek, mint a kerék küllői, mindenfelé szétágaznak. Egyik ág É. felé vonulván tavakkal tele szórt fensík utján a Puy de Sancyhoz (1887 m.), az A.-i hegyek legmagasabbikához csatlakozik, amely a Dore hegycsomóból nyúlik égnek. A Doreból a hegység K-ről ÉNy felé vonul és a Millevache-fensíkban végződik. A másik, a Monts Domes K-ről É felé húzódik 40 km.-re; ezen ismerhetők föl legtisztábban a vulkánikus kúpok; 80-at számláltak össze rajta, köztük a legmagasabb: a Puy de Dôme (1465 m.). - 2. Franciaország egykori tartománya, annak középső részeiben. Területe 17,000 km2 volt. Alsó- és Felső-A.-re oszlott: az előbbiből alakult Puy-de-Dôme. az utóbbiból Cantal és Haute-Loire département. A Limagne nevü termékeny síkságot leszámítva. hegyek takarták: a Torez és az A. Allier és Dordogne, meg ezek mellékfolyói öntözik. Az auvergneiek erős, józan, türelmes, takarékos, becsületes, de erőszakos és nyers emberek, akik különösen haragjukban kiszámíthatatlanok; földjüket szeretik s bár sokszor másutt kell kenyeröket keresniök, mindig azzal távoznak, hogy szülőföldjükre vissza fognak térni. A. nevét az avernektől kapta, akiknek fővárosát Gergoviának hivták s akik csaknem egész Galliát uralmuk alá hajtották. A rómaiak először 121-ben Kr. e. vivtak meg velük; Julius Caesar hosszasabb ellenállást követve, Vercingetorix vezérök legyőzése után 52-ben Kr. e. hajtotta hatalma alá; új fővárosuk Augusto-nemetum (Clermont) lett. 415-ben a nyugati gótok, 507-ben a frankok foglalták el. 603-ban önálló grófok uralma alatt állott; Kis-Pipin 768-ban ujra frank birtokká tette. VII. Lajos korában Guienne hercegeinek hódolt. A XII. században több részre oszlott; ezek: 1. az a.-i grófság, amelyet XIII. Lajos a francia koronához csatolt, de azután Bouillon grófjai birták 1781-ig; 2. Dauphiné d'A., melyet I. Ferenc vett el Bourbon connetabletól és XIII. Lajos adott Orleans hercegének; 3. Duchépairie d'A. 1360-ban alakult, I. Ferenc birtokaihoz csatolta, 1610. angoulémei Károly, IX. Károly törvénytelen fia kapta meg; 4. Comté de Clermont, 1552-ig a clermonti püspökök tulajdona. (V. ö.: Bielawski, Histoire du comté d'A.-Dufrénoy et Elie Beaumont, Mémoires sur les groupes du Cantal etc. Annales des mines. 1833.)
(ejtsd: ovillyár), község Franciaországban Tarn-et-Garonne département-ban, a Garonne mellett; 1750 lakossal, jó borokkal és fájánszgyárral; V. Kelemen pápától épített szép kápolnával.
Arthur, német csillagász, szül. Göttingában 1838 szept. 12., előbb a königsbergi, később a góthal csillagászati intézetben észlelt. 1866. mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hivták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizikamatematikai osztályának állandó titkára. A. munkálatai az észlelő és számító csillagászat minden részére kiterjednek: 1857 William Herschel ködfolt észleléseinek feldolgozását befejezte, Königsbergben a Besseltől megkezdett stellarcsillagászati vizsgálatokat folytatta, az 1750-től 1762-ig terjedő greenwichi állócsillag-észleléseket ujonnan feldolgozta, melyek segitségével Bessel a Fundanlenta astronomife c. munkáját összeállíthatta, azonkivül kettős csillagok pályáját számította, nevezetesen a Sirius és Prokyon állócsillagok pályáját és parallaxisát határozta meg. A jelen században előfordult két Vénus-átvonulás észlelésére rendelt expediciókban mindkét izben részt vett, sőt ő volt megbízva mindkét esetben a német tudományos expedició vezetésével. 1874. Iaigsorban, 1882. Punta Arenasben észlelte a ritka égi tüneményt. Ő volt egyszersmind a németországi Vénusexped iciókat rendező bizottság elnöke. Kiváló részt vett a potsdami asztrofizikai intezet felállításában. Műve: Untersuchungen über veränderliche Eigenbewegnunge der Fixterne (Lipcse, 1868).
(ejtsd: ó-zárm) a. m. «fegyverre!», felkiáltás, mellyel a francia sorompóőr az őrséget fegyverre hivja.