(növ., nagyobbító spóra), a kovamoszatok fejlődését félbeszakító szaporító sejtek (spórák). A kovamoszatok ismételten ketté válva szaporodnak. Eközben az egyes ivadék nagysága folyvást csökken, míg végre bizonyos mininumig jutott. Ekkor a sejtek tovább osztódása megszünik, s megifjodás áll be, t. i. a szaporodást az A.-k váltják fel s belőlök oly egyének támadnak, melyek a faj nagysága maximumának megfelelők, de különben az anya sejtjéhez tökéletesen hasonlítanak. Ezek a ketté válást ujra kezdik. Az A. vedlés, vagy megifjodás és városodás utján keletkezik.
(ejtsd: ózánsz), kis folyó Franciaországban, Poitouban, a Clain baloldali mellékfolyója, amely megint a Viennebe szakad.
vagy aurunci. Olaszország ősbenszülöttei egy részének neve, akiket a régi rómaiak legyőzték s magukba teljesen beolvasztottak.
Adrien, szül. Rouenban 1630, megh. 1691, a francia akadémia első tagjainak egyike, nem annyira a már Malvasiától használt mikrométer feltalálásáról ismeretes, mint inkább ennek tokéletesítéséről az által, hogy a messzelátó gyujtósíkjába két fonalat alkalmazott, melyek közül az egyik egy csavar segélyével mozgatható, úgy hogy az észlelendő égi testet pontosan be lehet állítani a nyugvó és mozgó fonál közé és például annak átmérőjét azután azon csavarmenetek számával lehet kifejezni, amelyek szükségesek, hogy a két fonál ismét egybeessék.
Birma királyság régi fővárosa az Iravadi balpartján; ma egészen elpusztult és el van hagyatva. A. 1364-ben lett fővárossá és 1783-ig maradt a királyok székhelye. A tAondott évben az uralkodó fejedelem 67 km.-rel fölebb Amarapturát alapította, amelyet azután 1857-ben Mandelajjal cseréltek föl. A. 1827-ből való leirás szerint a király, a nemesek lakását és a legfontosabb egyházi épületeket magában foglaló belső városból és a jóval kiterjedtebb külső városokból állott. Az előbbi hosszukás négyszögalaku, egyik oldalával a folyóra támaszkodott, 3 oldalról pedig ö m. magas és 3 m. vastag téglafallal volt körülvéve. Az egész A.-nak kerülete 9-10 km. lehetett; legfölebb 25-30,000 ember lakhatott benne. A házak nagyobbára csak bambuszkunyhók voltak; legfölebb 5-6 készülhetett téglából. a legnagyobb fényt a királyi palota és az aranyozott fedelü, piramis alaku Buddha-templomok építésénél fejtették ki; ma azonban ezek is romokban hevernek.
a déli óceán szigetein átalánosan elterjedt ital; a macropiper methysticum (részegbors) gyökeréből, kókusznedvből és vizből készül, erősen izzasztó gyógyital.
a legrégibb ismeretes német költőnő, kinek három verses műve (Jézus életéről, az Antikrisztusról és az Utolsó itéletről) egy voraui kéziratban maradt fen. Diemer, aki műveit kiadta (Gedichte des XI. u. XII. Jahrhunderts, 1849), egy reclusát vél benne fölismerhetni, aki 1127. febr. 8. meghalt. V. ö. A. Langguth, Untersuchungen über die Gedichte der Frau Ava 1880.
a Nagy-Óceán öble Kamcsatka K-i oldalán keskeny bejárattal; felső kerülete 48 km. Magas hegyek környékezik; hajóknak biztos menedékhely. Egyik É-i kikötőjében fekszik Petropavlovszk, az A. folyó torkolatánál, amely Kamcsatka belső hegyláncában, az Avacsinszkaja vulkánhegy tövében ered. L. még Behring-sziget.
a Japán-birodalom szigete, a Nipont és Szikokot egymástól elválasztó beltenger K-i végében; körülbelül 50 km. hosszu halmos és jól művelt föld. Főhelye Szumoto
híjják a tótokkal kevert ruténeket.