az építészetben a fedélszerkezetnél a kötő-gerendák közt a szarubeosztásnak megfelelően a váltóba bekötött fiókgerenda, melyhez a szarufát alsó végével erősítik.
(ejtsd: avó), régi francia család; eredeti neve Mesmes volt, azonban a XVII. században elnyerte házasodás folytán az A.-i uradalmat, melyet 1636-ban grófsággá emeltetett. -Claude de Mesmes, comte d'A., szül. 1595., megh. 1650 nov. 19. 1623-ban miniszter lett, a 30 éves háboru folyamában pedig követ volt Velencében, Rómában, Mantovában, Firenzében, Torinóban, Kopenhágában, Stockholmban s Varsóban. Sokat alkudozott Wallensteinnal. 1648-ban közreműködött a vesztfáliai békekötésben. Richelieu és Mazarin nagyra becsülték tehetségeit és ügyességét. Műve: Mémoires touchant les négociations du traite de Münster, Kölnben jelent meg 1674-ben. Rokona, Jean Aritoine. comte d'A., született 1640., meghalt 1709., államtanácsos, maître des requétes, és követ volt. 1672-ben részt vett a nymwegeni békekongresszusban s utóbb Hollandiába ment követnek 1684-ben fegyverszünetet kötött a császárral, 1688-ban követ gyanánt Il. Jakab elűzött király mellé került 1701-ben újból foglalt el követi állást Hollandiában, de mivel az alkudozásokat nem birta sikerrel befejezni, 1702-ben visszatért Párisba. Ő is hagyott hátra emlékiratokat: Négociations en Hollande depuis 1679 jusqu'á 1684. Kiadta Mallet 1752. Páris, 6 kötet: Négociations avec la cour de Suede; 1693, 1697, 1698. Kiadta Wijnne A., Utrecht, 1883-84. 3 köt. V. ö. Nouv. biogr. générale. III. 816 l.
annyi mint: A. U. C. (l. o.).
(ejtsd: avgyejev) Vasziljevics Mihály. orosz iró, szül. 1821 -szept. 22. (ó-napt.) Orenburgban; megh. Péterváron, 1877 febr. 1. Apja tehetős ural-vidéki kozák volt s jó nevelést adott fiának, aki mérnökséget tanult s állami szolgálatba lépett, majd 1852. kapitányi ranggal kilépett a polgári életbe, megtelepedett az apja által ráhagyott faluban és az irodalomra adta magát. Külföldön közeli ismeretségbe jutott Turgenjevvel. Sok regényt és elbeszélést irt. Nem volt nagy tehetsége, de műveit rokonszenvesekké teszi a meleg emberszeretet. Első regénye volt a Tamarin, mely voltakép közös neve három kisebb összefüggő regényének: Varinjka, Zapiszki (feljegyzések) s Tamarin és Ivanov. e regényével egyszerre hirnévre tett szert és kedvencévé lett az orosz közönségnek. Többi szintén igen jól fogadott művei: Podvodnyj kamenj (Vizalatti szikla., amelyben igen merészen a szabad szerelem mellett kardoskodott), Mezsdú dvuh agnjej (Két tűz között, amely azonban már nem ért nagyobb sikert): egyéb művei: V szorokovyh godah (A negyvenes évek), amelyben az akkori irodalmi életet rajzolja élénk szinekben, Russzkoje obscsesztvo v gerojah i gerojinah llteratury (Az orosz társaság az irodalom hőseiben és hősnőiben). Művei mindig érdekesek maradnak mint a korabeli viszonyok, szokások és tipusok rajzai.
(lat., légy üdvöz), régi rómaí reggeli üdvözlet ave pia anima! (élj boldogul, jámbor lélek), sirfeliratokon. Ave Mária, l. o.
(ejtsd: evböri) falu Wiltshire grófságban (Angliában), az Eastern Avon forrása közelében 760 lak. Nevezetes a druidák idejéből való régi, nagy kőemlékeiről. A sánccal körülvett kőkörnek átmérője 455 m.; az egyes kövek 5-6 m. magasak, 800-1000 mázsa nehezek. Fölállított nagy kövekből két, csaknem 2 km. hosszu bejárat vezet hozzá: a kövek nagyobb részét azonban már elhucolták: részben belőlük épült A. is. D-re (1 km.-re) a nagy körtől van a Silbury nevü mesterséges domb. amelynek kerülete 650 m., magassága 54 m.
(lat. légy üdvöz császár, üdvözülnek a halni készülők), az arénában fellépő római gladiátoroknak a császárhoz intézett üdvözletük.
Jákó, gyulafehérvári gimn. tanár szül. 1843 okt. 24. Gyergyószentmiklóson. Munkái: Az örmény nemzet irodalomtörténetének kisérlete Neumann K után, Gyulafehérvár 1881; továbbá Kareolatok Gyula fehérvár város jelenéböl. 1880: majd Gyulafehérvar éghajlatának viszonyai, Gy. Fehérvár 1883.
(voltakép Avedikhean) Gábor, tudós mechitarista, sz. Konstantinápolyban 1751, meghalt Velencében 1827; hires, mint az örmény nyelv alapos ismerője. Számos műve közül kiemelendők: olasz-örmény nyelvtan (Velence 1792), az örmény nyelvnek terjedelmes nyelvtana (1815), ennek kivonata (1823), az örmények legnehezebben megérthető irójának, Náregi Szt. Gergelynek ismertetése (2 köt. 1827), az örmény egyház dicsénekeinek magyarázata (1814), továbbá Szt. Pál leveleinek kommentárja 13 köt. 1806). Résztvett a nagy örmény lexikon munkálataiban, s több kinyomatlan művet hagyott hátra, melyek közül kiemelendő: Il. P. Clemente Golano mal difeso.
(ejtsd: averu), a rómaiak Averiuma, város Portugáliában, Beira tartományban, Lisszabontól É-ra 272 km.-re, az Aveiro folyónak torkolatánál; Portugáliának e Velencéje előtt 50 km.-nyi hosszuságban lagunák terülnek el, amelyeknek homokos bejáratai gyakran változnak; nagyrészt e bejáratok járhatóságától függ A. jóléte. A. a XV. és XVI. században jelentékeny kereskedő város volt; lakói gyakran hatvan hajót is szereltek föl az ujfoundlandi halászat számára. (1881) 7367 lak., akik nagyobbára szardinia és osztrigahalászattal és tengeri só főzéssel foglalkoznak.