(ol., a primo vista) a. m. első tekintésre; a zenében a. m. a lapról lejátszani; a kereskedelemben a. m. látra.
l. Ősiség.
Mitikus őse a Duio háznak, melyből az első bolgár uralkodók származtak s melynek emléke a magyar mondákban is fennmaradt (l. Duia). A bolgár-szlovén hagyomány szerint 300 évig uralkodott, s Kurut vagyis Kuvrát, az azóvi tengermenti bolgárok, onogurok és kotragok fejedelme, volt a negyedik utóda.
(lat. aviticum), a régibb magyar jog szerint a felmenőkről (a nemző elődöktől) a lemenőkre (az utódokra) törvényes öröklés utján szállott (ősi) jószág. L. Ősiség.
Marcus Moelius Coelius. nyugatrómai császár, Galliában született, arverni nemesi családból származott. 421. mint követ Honoriusnál járt, s utóbb mint túsz élt Teedorik a nyugati gótok királyánál. III. Valentinianus alatt praefectus praetorio volt Galliában s mint ilyen szövetséget létesített Teodorik és A ëtius között. Kitüntette magát a katalauni síkon vivott csatában. Maximus kinevezte Gallia főparancsnokává, a császár halála után pedig őt kiáltották ki császárnak Arlesben 455 jul. 10.; Ricimer azonban, a római testőrség főnöke, már a következő évben megfosztotta őt trónjától. Ricimer ugyan ezután Placencia püspökévé nevezte ki őt, de A. nem foglalta el ez állását és Galliába akart menekülni. Utközben ismeretlen módon halt meg.
l. Élénkítés.
város Portugáliában, Alemtejo tartományban, Portalegre kerületben, a Seda és Ervedel összefolyásánál, (1887) 2112 lak. Sokáig az ugyanily nevü hites lovagrend székhelye volt.
(franc.), értesít. Avizácio. birói figyelmeztetés az eskü szentségére, fontosságára és a hamis eskü következményeire.
(ejtsd: áviz) község Marne francia départementban, kitünő champagnei borokkal, hatalmas boros pincékkel, (1886) 2500 lak.
porugál katonai lovagrend. I. Alfonz Henriquez portugál király idejében 1143-ben, több lovag egyesült a mórok leverétére s magukat «új milicia» néven nevezték. Ezen lovagegyesület 1162-ben egyházi lovagrenddé változott át s 1204. III. Ince pápa benedekrendi szabályzattal látta eé és a királytól Marfa kastélyt, 1166-ben Evorát, 1187-ben Aviz várat s várost nyerte adományba, mely utóbbit székhelyül választotta s ettől kapta nevét. 1213-ben a Calatrava-renddel összeolvadt de 1385-ben VIII. Péter portugál király alatt, mint önálló rend, elvált ettől s a király lett nagymesterévé. Mária királyné 1789-ben katonai érdemrenddé változtatta. Jelvénye: zöld zománcos liliomos kereszt, felette nyolcágú arany csillag, melynek középpajzsában, zöld koszorúban, veres, égő szív látható. E jelvényt, zöld szalagon a nagykeresztesek vállukon, a komtúrok nyakukban, a lovagok gomblyukaikban hordják. A rendet csak azok a katonatisztek kaphatják, kik legalább kapitányi rangot viselnek s 20 évig szolgáltak.