város Devon angol grófságban, az Ax partján (1891) 4985 lak., kik szőnyeg-, szalag és keztyükészítessel foglalkoznak.
(állat), általános használatban levő mexikói neve a farkas kétéltüek (Amphibia urodela) rendjében, a kopoltyús gőték (Perennibranchiata) csoportjában a Menobranchidák családjába tartozó Siredon pisci formisnak, Shaw, amely, mint európai rokona, a krajnai és dalmáciai barlangok vizeiben élő barlandi gőte vagy olm (Proteus angvinus Laur.) tüdőkkel is meg bojtos kopoltyúkkal is el van látva 15-20 cm hgosszúságu teste szennyes barna alapon feketés és világos foltokkal tarkázott; a vizben való evezésre alkalmas farka oldalról lapított, mint a vizeinkben élő gőtéké. Mexikóban s nevezetesen a Mexikó város körül levö tavakban nagy mennyiségben él; busa izletes s Mexikóban táplálékul szolgál; fogságban jól tenyészik s aquariumokban európaszerte tenyésztik. A tenyésztési kisérletek arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a fiatal axolotlok bizonyos körülmények között elvesztik kopoltyúikat, valamint farkuk taraját is és átalakulnak a vizen kívül élő, csupán tüdővel lélekző, hengeresfarku kétéltüekké, amelyek a szalamandrafélék csoportjában a Lechirodonta családba tartozó Amblystoma nemet képviselik. Az axolotl e szerint voltaképen nem egyéb, mint álcabeli szerveit (kopoltyut és farkának taraját) megtartott, de ivaréretté vált Amblystoma, amely nemzedékeken át axolotl alakban szaporodik, de fiatal korában és kedvező körülmények között átalakulhat Amblystomává. L.. Amblystoma.
ó-kori neve a mai Aisne folyónak (l. o.).
Az A. az ábrázolás egyik, különösen egyszerü és gyakori alkalmazása miatt igen fontos módjának tana. Hogy vm. alakzat A.-i képét rajzolhassuk, azt előbb egy derékszögü koordináta-rendszerre (l. Koordináták) kell vonatkoztatni. Jelöljük ennek kezdőpontját 0-val, tengelyeit X Y Z.-vel. A. Z tengelyt szinte kivétel nélkül függélyesen szokás választani. Most már v. meghagyjuk az alakzatot eredeti helyzetében s egy ferde képsikon képezzük ortogonális vetületét v. pedig előbb a koordináta-rendszert s a vele szilárd kapcsolatban levő alakzatot ugy elforgatjuk, hogy a koordináta-tengelyek ferdék legyenek s azután függélyes képsikon képezzük az alakzat ortogonális vetületét. Az utóbbi esetben a képsik helyzetét úgy szokás választani, hogy a Z tengellyel párhuzamos egyenesek képei függélyes vonalak legyenek. E célból a képsikot úgy helyezzük el, hogy merőleges legyen a Z tengelyen át (annak elforgatott helyzetében) fektetett függélyes sikra. A képnek, (l. az ábrát) megrajzolásánál mindenek előtt kijelöljük a kezdő pont képét 0-t, azután rajta keresztül megvonjuk a három koordináta-tengely képét, az 0X, 0Y; OZ egyeneseket. Az (x, y, z) pont koordinátái most már megrövidülve ábrázolódnak. Az x koordináta képe OM=kx, hol a k arányossági tenyező a térbeli X tengely és annak vetülete által bezárt szögnek koszinusza. Hasonlóan az y és z koordináták képei MP' = ly és P'P = mz, hol l és m megint hajlásszögeknek koszinuszai. MP az OY, P'P pedig az OZ vel párhuzamosan hozandó. mert párhuzamos vonalak A.-i képei megint párhuzamosak. Ily módon megrajzolván az OM, MP' P'P vonaldarabokat, végre P lesz az (.x, y, z) pont A.-i képe. A k, l, m arányossági tenyezők viszonya s azon XOY YOZ, ZOX szögek, melyeket a koordináta-tengelyek képei bezárnak, a legszorosabb kapcsolatban vannak, úgy hogy amaz arányossági tenyezőkből a mondott szögek vagy forditva eme szögekből az arányossági tényezők mindenkor meghatározhatók. E szerint vagy azt választhatjuk meg szabadon, hogy mily arányban rövidüljenek a különböző koordináták, vagy önkényesen megrajzolhatjuk a koordináta: tengelyek képeinek irányát. De az első esetben a tengelyek képeinek iránya fölött, a másodikban a megrövidülések mértékéül szolgáló arányossági tényezők fölött többé nem rendelkezünk szabadon, hanem e mennyiségeket az adottakból meg kell határozni. Erre megtanítani az A. alapfeladata. Ha k=l=m mely esetben XOY=YOZ=ZOX az A.-i képet izometrikus-nak nevezzük; ha csak l=m, az A.-i kép dimetrikus v. monodimetrikus: végre ha mind a három arányossági tényező különböző, trimetrikus vagy anizonzetrikus A.-val van dolgunk.
A mondottak a szó eredeti és legszűkebb értelmében vett A.-re vonatkoztak. A szó tágabb értelmében A.-nak nevezünk minden oly ábrázolást, melynél az alakzatot előzetesen egy derékszögü koordináta-rendszerre vonatkoztatjuk és az egyes pontok képeit akár parallel-, akár centrál-projekcióval a pontoknak koordinátáiból határozzuk meg. Ha ferdeszögü parallel-projekciót használunk, akkor az eljárás teljesen megegyezik a fennebbivel csakhogy Pohlke tétele szerint úgy az XOY. YOZ. ZOX szögek, mint a k, l, m, viszonyszámok tetszőlegesek. Megjegyzendő még, hogy a P képének meghatározásánál megrajzolt P' a P-nek A.-i alaprajza.
város Tigrében Abissziniában: 2500 lak., egy koron Axum országnak fővárosa volt; ennek romjai máig is láthatók: legjelentékenyebb az egyiptomiakétól teljesen különböző két obeliszk. A romok közt több föliratot találtak; ezek közt legfontosabb az, amely görög nyelven Aizanés A. királyának győzelmeit dicsőíti. A. ország a Kr. előtti utolsó és Kr. utáni első században élte virágzása korát: hatalma egész Abissziniára és a Vörös-tenger Ny-i partjaira is kiterjedt. 1535-ben Adal királya pusztította eh A.-ot a keresztény abissziniaiak szent helynek tartják, ahová számosan elzarándokolnak a sajátságos sziklatemplomokhoz és remetelakokhoz.
(lat., az axis és ungo szókból), eredeti értelemben kocsikenőcs, főleg disznózsír, háj; átalán és későbbi értelemben a. m. zsír, zsiradék: A. anseris, lúdzsír; A. canis, kutyazsír, A. equi e collo, zsír a ló tarkójából; A. leporis, nyúlzsír; A. porci v. porcina (adeps suillus), disznózsír, A. ursi, medvezsír.
(ejtsd: ai), a VI. századból való kis város Marne francia départementban, Reims arrondissementban; 6080 lak., kitünő pezsgőgyárakkal.
l. Ajo.
(ejtsd: ajakucso), 1. Peru délamerikai köztársaság egyik départementoja; Junin, Kuzko, Arequipa, Ika és Huankavelika departementok között. Területe: 62,711 km2, 220,000 lak. Hegyes föld, ércekben nem gazdag, de földművelésre alkalmas. A Huamanga és az Apurima mellékfolyói öntözik, 7 terilletre oszlik. Főhelye: Ayacucho. - 2. A., a département főhelye, a Limából Kuzkoba vezető uton; széles, szabályos utcákkal: 1677-ből való egyetemmel. Huamanga néven 1539-ben Pizarro Ferenc alapította; mai nevét ama döntő ütközettől kapta, amelyet az A.-i síkon, Quinoa falu mellett 1824-ben Bolivar tábornoka Le Sucre, La Serna spanyol alkirály ellen vívott, és amelyben a spanyolok határozott vereséget szenvedtek. Peru függetlenségét ez ütközettel vívta ki. 3. Neve annak a pártnak, amely az 1843-ben Spanyolországból kiütött regensnek, Espateronak hiveiből állott.
Pedro Lopez, spanyol történetiró és költő, a kasztiliai nemesség legelső családjainak egyikéből; szül. Murciában 1332-ben megh. 1407. Kasztilia több királyánál nagy tekintelyben állott és a legfőbb állami hivatalokat viselte, utoljára II. Henrik, I. János és III. Henrik alatt Kasztilia főkancellárja és főkamarása volt. 1367-ben a najerai ütközetben a Kegyetlen Péterrel szövetkezett angolok elfogták, Angliába vitték és szigoru fogságban tartották; az 1385. évben padig az aljubarotai ütközetben a portugálok kezeibe került. Legismertebb Cronicas de los reves de Castilia cimü történeti műve, melyben az 1350-96. kort tárgyalja; ő kisérté meg először az eseményeket pragmatikailag tárgyalni. 1497. kiadta Livius-t fordításban (Szalamanka). Költői műveit csak ujabb időben fedezték föl; ezek közt legkitünőbb az angol fogság idején irt: Rimado de palacin. V. ö. Schirrmacher Geschichte Spaniens lm XIV. Jahrhdt. (1890)