két dán sziget neve, az egyik 7 km. hosszu, 4 km. széles, Seeland déli végében fekszik; hét falu van rajta. A másik, 3 km. hosszú, 2 km. széles, a Kis-Beltben van, Assens községé.
(a. m. úr), sémi istenség, amelynek tisztelete majdnem az összes sémi népeknél el volt terjedve. Palesztinában számos helynév a B. szónak összetetéleiből van véve, amely körülmény szintén a B. tiszteletének régi és elterjedt voltát bizonyítja. Ilyen helynevek: Baal Hermón, Baal Gad, Baal Meon. A moabiták földjén van B. Peor helység, ahol Baalt tisztelték. Különösen nagy tiszteletnek örvendett ez az istenség a feniciai városokban és ezek gyarmataiban. Tiruszban Melkart «a város ura» nevet viselt, aminthogy egy Málta szigetén talált oszlop fölirata ezen szavakkal kezdődik: «A mi urunknak, Melkartnak, Tirusz Baaljának». A hellen korszakban Melkartot Heraklesszel azonosították, nem egészen alaptalanul, mert mind a kettő napistenség. Hogy a feniciai gyarmatok is mily buzgó tisztelői voltak a B.-nak, mutatja a karthagóiak példája, akiknek nevei közt gyakran találjuk a B. és Melkart összetételeit, így p. a Hannibal (Hanni-baal a. m. Baal kegyelme), Hasdrubal (Azru-Baal a. m. Baal segítsége), Hamilkar (Abd-Melkart a. m. Melkart szolgája) nevekben. Tisztelték a feniciaiak a Baal Samîm-ot, «a mennyek Baalját» is, melyet Zeusszel azonosítottak. Karthago egyik legfőbb istensége volt a Baal-Chamman, mely a gyümölcsötérlelő nap égető hevének a személyesítése. Ennek a tisztelete Palesztinában is el volt terjedve és a néki szentelt oszlopok a bibliában chammanîm nevet viselnek. Az izraelitáknál Palesztinában való megtelepedésüktől kezdve gyakran mutatkozott a B. tisztelete; így különösen a bírák korában, később pedig, amidőn Izraelország királya, Ácháb, feleségének, Izebel tiruszi királyleánynak a kedveért terjesztette azt népe között. érthető tehát a harag és az elkeseredett gyülölet, amellyel a próféták a B. tiszteletének minden nyilatkozásával szemben viselkedtek. Különösen hatásos volt Illésnek és utódjának Elizeusnak küzdelme, amely útóbbinak ösztönzésére Jéhu az Omridák dinasztiáját, amely a Baal-kultusz terjesztője volt, kiirtotta s a B. kultuszának, természetesen nem egyszersmind a pogányságnak, Izraelországban véget vetett.
(úrnő), Baalnak megfelelő sémi istennő, melyet a görögök Baaltis-szal irnak át. Tisztelete a kanaáni népeknél és a feniciai gyarmatokban dívott. Híres volt Biblusban (Gebal) levő szentélye, ahol kultusza erkölcstelen cselekedetékkel volt egybekötve. Lucian a biblusi Baaltist Aphroditénak nevezi és azt mondja, hogy szentélyében az Adonis miszteriumait szokták ünnepelni, Plutarchos pedig Isis-szel azonosítja Baaltist, ami onnan magyarázható, hogy az ő korában az Isis-kultuszt a Baaltiséval összekeverték. Lényegében azonos Baaltis Astartéval, a sémi holdistennővel.
l. Balbek.
a firenzei Cipriani-nemzetség tagja, 1292-1300 közt kamaraispán és szepesi comes volt; mint ilyen, a Szepességben dícséretesen fáradozott azon, hogy az elidegenített várjószágok ügyét tisztázza.
az ammoniták királya, kinek bujtogatására zsidó lázadók Gedalját, Nebukadnezár Judeában levő helytartóját megölték.
l. Baalat.
Arpádkori magyar személynév, mely valószinüleg egy a szintén használatban volt Baján névvel (ugyanaz ami a török-tatár: bajan a. m. gazdag, hatalmas). Előfordult a Divék nemzetség tagjai közt, az 1256 körül élt Divéki Baán a Bossányi családnak volt ős alapítója.
l. igen termékeny vidék, mely részben Württemberg DNy-i szögletében, részben Baden nagyhercegségben van. B. 650-700 m. közepes magasságú, hullámos felföld, amely a Fekete-erdőt a Sváb-Jurához csatolja. Rajta folyik a Neckar és a Duna Donaueschingentől Tuttlingenig. Területe mintegy 600 km2, 50,000 lak., akik földmívelésen kívül különösen szalmafonással, játékórák és fafaragványok készítésével foglalkoznak. B.-t vagy Para-t már N. károly idejebeli okiratok is említik. 1282. 1. Rudolf király tulajdonába ment át, aki azt a Fürstenberg-családnak adta; ennek tnlajdona nagyobbára ma is. - 2. B., mezőváros Zug kantonban, a Reuss mellékfolyója, a Lorze mellett, Svájc legkiválóbb selyemfonóival, 4500 lak.
v. Babingt., növénynevek mellett Babington Charles Cardale-nak a rövidítése, ki Cambridgeben a botanika tanára volt.