iparos város Jekaterinoszlav orosz kormányzóságban; az ugyanilyen nevü várostól 265 km.-re; faggyukészítessel, nagy marha-, besózott hús- és gabonavásárokkal; a Donec-szén-medence középpontja; közelében hatalmas sóteleppel, (1885) 14,630 lak.
János Jakab, német jogtörténész, szül. Bázelben 1815., megh. u. o. 1867. Főművével: Das Mutterrecht, eine Untersuchung über die GynÄkokratie der alten Welt nach ihrer religiösen und rechtlichen Natur (Stuttgart 1861), úttörője lőn az összehasonlitó jogtudománynak, melynek fontossága s jelentősége csak napjainkban kezd az őt megillető elismerésben részesülni. Egyéb munkáiban részint római joggal, részint művelődéstőrténettel foglalkozik.
(franc., ejtsd: basó) annyi mint sajka, ladik, révladik; bachoteur a. m. révész, ladikos.
Zsigmond, magyar születésü zenész, szül. Zsámbokréten 1841; Böhmnél tanult a bécsi konzervatoriumon 1851-57. Némi karnagyi gyakorlat után Párisba ment; évekig tengődött itt mint alsórendü karnagy, hirlapiró, sőt gyógyszerész is. Bécsbe visszatérve, 12 évig Helmesberger vonósnégyesében brácsás volt, azóta a Rosé-négyes tagja. Alkotott hegedü- és kamarazeneműveket, dalokat. 1866-ig 2 operettet, majd 1883. és 1884. a Muzzedin és Heini von Steier, c. víg operákat és a Sakuntala c. balletet. Jelenleg a bécsi opera tagja s a konzervatorium tanára.
sóstó déli Persiában, Farzisztánban; hossza körülbelül 100, szélessége 15-25 km.; nagyobbára mocsarakból áll; több kisebb patak ömlik belé; lefolyása nincs.
az eráni népcsaládhoz tartozó rabló természetü népség, mely Persia déli hegyes részében (Lurisztánban) lakik; lúroknak és pedig nagy-lúroknak is hivják (a feilikkel szemben, kik kis-lúroknak neveztetnek), mohammedánok, kurd tájszólamot beszélnek és jelenleg Persia alattvalói. A vérbosszu náluk hagyományos.
Jakab, német irodalomtörtenetiró, szül. Schleitheim svájci faluban 1848 jan. 27.; Heidelbergben, Münchenben, Párisban és Londonban tanult; 1887 óta a német filologia tanára a zürichi egyetemen. Főműve; Geschichte der deutschen Literatur in der Schweiz ( 1887-92), az ujabbkori irodalomtörténeti művek egyik legjelesbike. Azonkivül irt több irodalomtörténeti monográfiát, p. Der Minorit Georg König (1874), Haas Salat (1877), és kitünő bevezetésekkel adta ki több svájci iró munkáit, p. Nikolaus Manuelt (1878), valamint Goethe, Götz és Iphigenia c. drámáit is összes földolgozásaikban. Alapos buvár és vonzó iró.
(héb., mai zsidó népnyelven bócher), a. m. ifju, ki valamely talmudiskola (jesivá) növendéke, ellentétben a dárdekivel, ki még csak iskolás fiu.
Illés, l. Levita.
Amerikai szőllő, a Riparia egyik fajtája, melyet James Ricketts magról állított elő. Fürtje tömött, középnagy, bogyói feketék, kéken harmatosak, levesek, pikáns zamatuak. Sötét, barnavörös bort ad. Inkább csak anyatőkének való. A filloxerával szemben nagy ellentállást tanusít, s állítólag a Peronospora viticola iránt sem igen fogékony.