kisközség Hunyad vm. dévai járásában 634 l. (Ebből 274 magyar ev. ref. vallásu és 353 gör. kel. oláh). A máig is létező Báchi család ősi birtoka. Báchi István, Thelegdi István alvajda képviseletében 1496. esketést rendez a szomszéd Keresztur községében arra nézve: hogy Gáspár, néhai Fwrka Márton fia, Balázs és Lőrinc Furka Miklós fiai mindkét Boos községét birták s okmányaikat a törökök elpusztították. B. a Hunyad vármegyében oly nagy számot tevő eloláhosodott falvak egyike, bár lakosságának majd fele megőrizte ősi magyarságát. Magyar családnevek a faluban: Pál, Pálfi, Kis, Péterfi, Farkas, Kovács, Nagy. A lakosok jó része gör. kel. oláh lett).
1. Benedek, budai tanácsos, egyike azoknak, kik 1541. Budát titokban Roggendorfnak, Ferdinánd vezérének kezébe akarták játszani. Martinuzzi György B.-t elfogatván, testét négyfelé vágatta.
2. B. György, magyar hadvezér. A mohácsi ütközet előtt Zápolya II. Lajoshoz küldötte, hogy megtudja, mely felől támadja meg a törököt. Ő ama meghagyással tért vissza, hogy Tolna felől mielőbb csatlakozzék a király táborához. A történelemből tudjuk, hogy mielőtt Z. csatlakozott polna, megtörtént a végzetes ütközet.
a Molukki-csoport egyik szigete, Dsilolotól Ny.-ra; vulkáni eredetű, igen termékeny, rizst, csípős borsot, kókuszdiót termelnek rajta nagyobbára alfur és khinai lakosai (12-13,000). Szultánja a hollandiak fenhatósága alatt áll. a hollandiak erődje B.-on Barnewelt.
Alakítása céljából már 1846. léptek szerződésre Martonos, Ó-Kanizsa, Zenta, Mohol, Ada, Petrovoszelló, Ó-Becse és Bács-Földvár községek és városok; a szabadságharc előtt azonban csak a kanizsa-adorjáni töltésszakasz épült ki 25,000 pengőforint kölcsönpénzből. 1850. ujabb szerződésre léptek a föntebbi községek Ó-Kanizsa kivételével, melynek töltései már nagy részben ki lévén építve, ezeket önállóan akarta kezelni; két év mulva azonban némely föntartásokkal Ó-Kanizsa is belépett a társulatba. Az 1853. és 55-iki árvizek a megkezdett munkálatokban nagy károkat okoztak, úgy hogy a társulat 300,000 frt kiadása után is, melynek 2/3-ad része függő adósság (állami előleg) volt, csak a kanizsa-adorján-zentai szakaszt birta befejezni. Egy 1858. kiadott pátenssel a társulat címe: Tiszai VI. folyamosztály I. építészeti egylet-re lőn változtatva. Az egylet az osztrák nemzeti banktól kapott 403,000 frtnyi záloglevélkölcsönből, melyért azonban tényleg csak 240,000 forint készpénz folyt be, végre 1865-ig fölépíthette töltéseit; de csak 3,8 m. tetőszélességgel és leginkább patkák nélkül. ldőközben Martonost az V. folyamosztályba csatolták, Ada község pedig önkényt kilépett és önálló öbölzetet képez. Több töltésszakadás és belvízkalamitások következtében és a községek széthuzó érdekei miatt a társulat sok bajjal küzködött, mignem 1877. arra kötelezték, hogy ujból alakuljon meg; ez a körülmény azonban a régi bajokat nem szüntette meg. A B. szervezete teljesen eltér a többi tiszai ármentesítő társulat szervezetétől, mert a B.-t képező községek mindig külön állásra törekedtek. Az a terület, melyet a töltések foglalnak el, nincsen kisajátítva s a társulatnak nincs leltári vagyona; mert a védekezéshez szükséges védőanyagokat a községek szerzik be. Még az is nagyon hátrányos a társulat helyzetére, hogy nem egészen 16,000 katasztrális holdnyi ártérrel 60 km. hosszu töltésvonalat kell föntartania és védenie. A társulatnak vannak belvízlevezető művei is. Adóssága 1.460,000 frt.
A Szent István által Bácson alapított püspökség a XI. század végén nagy érdemeket szerzett a Salamon és Szent László által többször megvert kúnok megtérítésében; úgy látszik, e buzgalmat akarta jutalmazni Szent László, midőn 1085 táján a Szerémség kerületével is növelt püspökséget érsekséggé alakította át. Első érseke Fábián volt (1085-1103), az utolsó András, kinek idejében 1179. a bácsi érsekséget a kalocsaival egyesítették. Bács városa azonban csak azután virágzott fel igazán. Károly-Róbert idejében élénk szabad kir. város volt, melytől Északra (a mostani Kálvária helyén) öt toronnyal, kápolnával s díszteremmel ellátott vár épült az Anjouk idejében. A XVI. század elején e várat külső erődítések környezték, melyek egész hadsereget is befogadhattak. E várban tartott II. Lajos országgyülést. Ott, hol a Mosztonya-csatorna a Dunából kiszakad, gyanítják a Szt. István által alapított székesegyház helyét.
András, munkácsi gör. kat. püspök, szül. Benetine ungmegyei községben 1732 nov. 14. Ungvárt kezdte tanulmányait a jezsuitáknál; a bölcseletet és teologiát Nagyszombatban végezte. Fölszenteltetése után előbb Hajdu-Dorogon volt segédlelkész, azután rendes lelkész, később esperes s kevéssel utóbb főesperes, 12 évi működése után kanonok lett. Egyházi ügyekben Bécsbe küldetvén, sikeres működésének köszönhette, hogy hitsorsosai 1772 aug. 5. munkácsi püspökké tették. 1777. valóságos belső titkos tanácsos lett és ő volt az első, a ki a főrendiházban magának és utódainak helyet eszközölt ki. A munkácsi káptalan ugyanazon évben Ungvárra költözött át, melyet 1780. maga a püspök is követett és itt halt meg 1809. dec. 19. Kormányzása utolsó évében a papnevelő-intézetben már minden tantárgy latinul adatott elő. 9000 kötetből álló könyvtárt hagyott utódaira. - A jénai mineralogiai társaság 1804. május 20. választotta tagjává. A liturgikus nyelven kiadta a szentirást és a kátét.
Bács-Bodrogvármegye népies neve; róla ma is az újvidéki görög keleti püspök B.-i püspök nevet visel.
Julcsa, operette- és népszínmű-énekesnő, szül. Szabadkán 1858. Először 1872. lépett színpadra, s azóta mind az operetteben, mind népszínműben a magyar vidéki városok kedvencévé lett. 1880. a budapesti népszínháznak is volt tagja. Hangjának kelleme s játékának elevensége a legkedveltebb vidéki énekesnők egyikévé tette.
kisközség Zemplénmegyének gálszécsi járásában, (1891) 595 rutén és tót lak., terjedelmes erdővel, nagy régi kastéllyal. E falu egykor Bocskónak neveztetett s 1671-ig a Bocskay család birtoka volt; miután azonban e család utolsó ivadéka, Bocskay István, a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett, e jószág e csaladtól elvétetett s Lipót császár által Fischer Mihály bárónak adományoztatott, kinek utódai még ma is birják és innen vették melléknevüket. B.-tól nem messze a régi borostyáni vár omladékai vannak.
l. Bács-Bodrog vármegye.