helység a Himalajában, óz Alkananda, a Gangesz e forrás-folyójának forrása közelében. A helység fölött 3130 m. magasságban van B. temploma, a hinduk egyik legszentebb és leglátogatottabb búcsúhelye.
v. vacscso v. vacscsur. Celebesz szigetén és a szomszédos szigeteken lakó nép. Máláji nyelven orang-laut-oknak is nevezik. Úgy látszik, hogy a bádsok az ősbenszülötteknek a málájiakkal való keverődéséből származtak.
hegy, l. Szent-Gotthard.
L (növ.) a mirtuszfélék génusza 60 fajjal az indiai árkipelaguson, Új-Kaledoniában és Ausztráliában. Több faja kerti növény.
Károly, német könyvkereskedő, született Essenben 1801., megh. Koblenzben 1859 okt. 4. Egy még ma is fennálló könyvkereskedés és nyomda tulajdonosának fia. 1827. Koblenzben nyitott könyvkereskedést. B. majdnem kizárólag utazási könyvek szerkesztésével és kiadásával foglalkozott s ezek csakhamar annyira elterjedtek, hogy B. európai hírnévre tett szert. Utazási könyvei összeállításánál az angol Murray-féle «handbooks»-okat vette ugyan mintául, mindamellett utazási könyvei teljesen eredetieknek mondhatók, mert az adatokat önállóan, személyes tapasztalatuk alapján gyüjtötte. Megbízhatóságának s praktikus szerkesztésének tulajdonítható, hogy minden kézikönyve számos kiadásban, francia és angol nyelven is, el van terjedve, hogy minden kézikönyve számos kiadásban, francia és angol nyelven is, el van terjedve.
néptörzs Afrikában a Csád-tótól ÉK.-re
1. Jan de, hollandi festő, szül. Haarlemben 1633-ban, megh. Hágában 1702. Amstérdamban Backer tanítványa volt, majd Londonba ment, hol Van Dyck képei nagy hatással voltak rá; 1660-ban Hágában telepedett le és itt nagy szerepet játszott a festők céhében, melynek 1662, 1671, 1672 és 1676-ban dékánja, 1699-ben pedig az akadémia regens-e volt. Főleg arcképeket és u. n. regensképeket festett, melyek nagyrészt hollandi gyüjtéményekben őríztetnek. Műveit festői fölfogás mellett bizonyos terjengősség, elmosódottság jellemzi.
város Cordova spanyolországi tartományban, a Marbella pataknák; élénk gabona- és olajbogyókereskedéssel. (1887) 12,036 lak., az Altamira grófok palotájával, erős várnak és római építményeknek maradványaival.
város Braziliában, Minas Geraes tartományban 9000 lak., nagy disznótenyésztéssel és kereskedéssel.
1. József; német könyvkereskedő, alapítója a világhírü B. J. és társa antiquariusi cégnek majnai Frankfurtban. Üzletét, melynek mostani, mintegy félmillió kötetre terjedő raktára egy külön díszes palotában van elhelyezve, 1785. igen kicsinyben, kéz alatt kezdette, mert az akkori frankfurti törvények szerint, mint zsidó, önálló üzletet nem nyithatott. Csak később nyert polgárijogot s ennek alapján engedélyt, hogy üzletét saját neve alatt folytathassa. Az üzlet fejlesztése és emelése főleg két fiának, József Lipótnak és Hermann Józsefnek tulajdonítható, kik ezt atyjuktól 1824. vették át, s míg az egyik, József Lipót, állandóan otthon tartózkodott a másik folytonosan utazott Angol-, Francia és Olaszországban és Hollandiában, újabb és újabb összeköttetéseket keresve és könyvtárakat vásárolva, ami által az akkori, még meglehetősen fejletlen antiquar könyvkereskedelmet egészen új alapra fektették. 1860. építették jelenlegi nagyszeü árúhazukat a Rossmarkton. 1871. fióküzletet nyitottak Párisban, melyet azonban 1881. eladtak. Az üzlet mostani tulajdonosa B. Simon Lipót, a cégalapító unokája, ki utazásai közben évenként Magyarországon is megfordul.
2. B. Károly Erneszt. zoologus, szül. Piep orosz községben Esztlandban 1792 febr. 17. (29.), meghalt Dorpatban 1876. Orvosi tanulmányokat végzett Dorpatban 1814. Németországi tanulmányos utazása közben megismerkedett Döllinger-rel, akitől kedvet kapott az állatboncolástanhoz. 1817. a königsbergi egyetemen proszektor, 1819. rendkivüli és 1822. rendes tanár lett s megalapította az odavaló állattani muzeumot. 1829. Pétervárra hívták meg a cs. akadémia tagjának és az állatboncolástan tanárának. 1830. visszatért Königsbergbe, de 1834. megint Pétervárra hivták. 1837. a cs. akadémia megbizásából nagyobb szabásu tudományos kirándulást vezetett a Lappföldre és Novaja Zemlja felé, de nem teljes eredménnyel, minthogy az időjárás meggátolta. Számos dolgozatával az állatboncolás- és főleg az állatfejlődéstant gazdagította s ez utóbbiban halhatatlan érdemeket szerzett magának. Ő fejtette ki teljes alapossággal az állatfejlődéstanban a csiralevélelméletet. E téren legfontosabb műve: Über Entwicklungsgeschichte der Thiere. 2 kötet. Königsbert 1828-37.