Ignác, hittudor, cimzetes püspök, szül. Komáromban 1741 jul. 13., megh. 1809 ápr. 19. 1758. a jezsuita-rendbe lépett; a bölcseletet Nagyszombatban, a teologiát Bécsben végezvén, itt hittudor lett; tanított Pozsonyban, Pécsett, azután a bécsi majd a nagyszombati nemes ifjak kollégiumának volt igazgatója. A szerzet föloszlatása után Illésházy István gróf házánál mint nevelő működött. 1783. pozsonyi kanonok lett és II. Lipót gissingeni c. apáttá nevezte ki. 1795 jul. 15. Pozsonyból Esztergomba áttétetvén, szent Tamásról nevezett préposttá s 1805 jan. 4. a pesti egyetemen újra helyreállított teologiai karnak tagja lett; nov. 1. pedig az életbe lépett papnevelő intézet első rektorává neveztetett ki s a következő év jan. 5. rizanói püspöki címet nyert. Több munkája maradt, részben kéziratban, melyek Esztergomban vannak.
a hispániai provinciák közül, mely nevét a Baetis folyótól vette; Keleten határos volt Hispania Tarraconensissel, Ny. és É. Lusitániával, melyből az Anas (Guadiana) folyó völgye, választotta el (anélkül hogy a határvonal a folyóval azonos lett volna); D. a gibraltari szoros s egyfelől a Földközi tenger, másfelől az Atlanti oceán. Baetica főrésze volt a Baetis rendkivül termékeny völgye, melyet E. felől a Mons Marianus (Sierra Morena) választ el az Anas völgyétől: ÉK-ről a castuloi hegység (a Sierra Morena keleti ága) nyulik Baeticába, a Földközi tenger mellékén az Iliputa hegység (Sierra Nevada). Baetica lakossága az ibériai néptörzshöz tartozott, melynek három ága telepedett le itt: K. a turdulok, Ny. a turdetanok, kik az augustusi felosztás következtében az Anasig Baeticához, azontul pedig Lusitaniához tartoztak; D. a Sierra Nevadától a gibraltari szorosig a baetulok. Legtöbb műveltséget szereztek a turdetánok, kik az Atlanti oceán és a hajózható Baetis partjain művelt idegenekkel, különösen a feniciaiakkal sűrün érintkeztek és sokat tanultak tőlük.
B. városai közül Gades (m. Cadix) főniciai gyarmat volt amit eredeti neve Gatlir (= vár) is bizonyít: hasonlóképen Carteia amelynek közelében Calpe (Gibraltar) vára épült, valamint Meleca (Malaga), Sex és Abdera (Adra). E tengerparti városok mellett nagyfontosságu volt hispalis (Sevilla) a Baetis mellett, vele szemben Italia a katonai gyarmat, melyet Sulla alapított, feljebb a folyó mellett Corduba (Cordova), a római helytartónak székhelye. Cordubahoz délre a Singulis(Jenil) folyó partján feküdt Astigil (Ecija), ennek közelében Munda, mely Caesar győzelméről nevezetes, de későbben eltünt; ugyanezen folyó felső völgyében Illiberis. Kevésbbé fontosak: Serpa, Arucci (Aroche) Ilipula (Niebla), Asidó (Sidonia) és sok más. Strabo szerint Augustns korában B.-ban 200 város volt, későbben Plinius szerint Trajanus alatt 175, amikor a tartomány négy törvényhatósági kerületre (conventus) volt osztva, melyeknek központjai Gader, Corduba, Hispalis és Astigi volt.
1. Adolf; hires német kémikus, B. tábornok fia. Előbb berlini később straszburgi, jelenleg müncheni tanár. Szül. Berlinben 1835 nov. 30. Tanárai. Bunsen és Kekule voltak. Különösen az organikus kémiát gazdagította kiváló értékü dolgozataival. Nagy érdeküek ama vizsgálatai, amelyek az alkaloidák kem. szerkezetére vonatkoznak. Az oxindol, izatin és indigókéket összetevés útján előállította. Főjelentősége mégis az, hogy ő az eozin és szkatol felfedezője.
2. B. János Jakab, német geodéta és porosz tábornok, szül. Müggelsheim falujában, Köpenick mellett 1794 nov. 5. polgári szülőktől, megh. 1885 szept. 11. A gyermek kiváló szellemi tulajdonságai és meglepően éles gondolkodása rábirták szüleit, hogy magánoktatásban részesítsék, később pedig 1810-ben a berlini Joachimsthal-gimnáziumba adják be. 1813. a háboru kitörésekor katonának állt. 1821. Müffling tábornok, ki jeles képességét geodéziai munkálatokra felismerte, a vezérkarba osztotta be szolgálattételre, hol 1826. már századosi rangot nyert. 1825. veszi kezdetét Baeeyernek tanári működése a berlini katonai iskolán, hol először matematikát tanított, azután pedig, 1832. a geodézia tanítását vette át, melyet 25 évig, 1857. folytatott. Ez idő alatt alapította meg Baeyer, számos gyakorlati munkával is, hirnevét mint elsőrendü geodéta, ugy hogy midőn 1829. Oroszország felszólítására, a porosz és orosz háromszöghálózatok egybekapcsolására, keleti Poroszországban egy összekötő háromszögelés foganatosítása határoztatott el, a vezérkar megtisztelő parancsára 1831-től 1836-ig Bessel csillagász fővezetése alatt részt vett mint társ e munkában, melynek eredményei a Gradmessung in Ostpreussen ... címü 1838. Berlinben, Bessel és Baeyer nevei alatt megjelent klasszikus munkában tétettek közzé. 1836. őrnaggyá léptetik elő és 1843. a vezérkar trigonometriai osztályának vezetését bizzák reá. 1858. tábornokká nevezték ki és rendelkezés alá helyezték, minek folytán azontúl tisztán tudományának élhetett. Nevezetesebb ezen korbeli munkái: Über die Strahlenbrechung in der Atmosphäre (1860), Über die Grösse und Figur der Erde (Berlin 1861) stb. Ez utóbbi iratában vetette meg Baeyer alapját legnevezetesebb művének: azon tudományos szövetkezésnek, melyet Közép-Európa akkori államai között, a Föld alakjának közvetetten tudományos meghatározására, 1862. megköttetnie sikerült. E szövetkezés a Középeurópai Fokmérés, mely nevét 1867., midőn már Európa majd valamennyi állama hozzájárult: Európai Fokmérés-sé változtatta át, sőt 1886., megteremtője halála után, ismét módosítja és lesz a most is létező Nemzetközi Földmérés. V. ö. F. R. Halmert, Das Königlich preussische geodoumlauttische Institut (Berlin, Mayer & Müller 1890); Astron. Nachrichten, 112 kötet (Kiel, 1885); Zeitschrift für Vermessungswesen, 14. kötet (Stuttgart 1885).
város Jaen. spanyolországi tartományban, a Guadalqivirt a Guadalimartól elválasztó Loma de Ubeda nevü hegyháton.. (1887) 13,911 lak. nagy gabona-tárakkal és kitünő borokkal. Székesegyháza és egyeteme érdemel említést. Biatia néven már a rómaiak ismerték; 1228. III. Ferilinánd a móroktól visszafoglalta.
keletindiai egészen fehér karton, különböző finomságban; részben Európában készül, a Szurateból származó a legfinomabb.
Vilmos. angol hajós, szül. 1584., megh. Ormoz ostrománál 1622. Hall Jakab, Hudson, Thomas, Button, Gibbins és Bylot (1615 és 16) kapitányok alatt mint kormányos részt vett azokban az utazásokban, amelyek a Davis-szoroson át az északnyugati átjáró fölkeresésére irányultak. 1616. az E-i szél. 78°-áig, a Smithsundig jutott, ahol a mágnestűnek legnagyobb elhajlását (56° északról nyugatra) figyelte meg. Róla nevezték el a hasonnevü sarkvidéki öblöt. Korának legtanultabb hajósai közé tartozott; ő használta föl először a tengeren a hold járását a hosszaság meghatározásra. Hajónaplóját Rundall adta ki teljesen (Voyages towards the North-West, 1849). B. kijelentette, hogy északnyugati átjáró nincsen és ezen kijelentése következtében két évszázad mulva (1818) tettek csak ujra kisérletet azon irányban. Tudományos érdemeit csak a legujabb kor ismerte el.
l. Északi sarkvidék.
(ejtsd: beffin), nagy öböl Grönland és az északsarki szigetek közt; hossza 550 km.; D-en a Davis-szoros vezet ki belőle; É-on a keskeny, örökké jéggel takart Smith-sund, amelynek tovább É. felé először Peabody-öböl, azután Kennedy-csatorna a neve, végül Ny. felé a Lancastersund. Hajók nyáron is csak keleti partjain járhatnak nagy nehezen benne. Az angol hajós Baffin hatolt az öbölbe be először 1616.; rendszeresebben Ross John kutatta ki 1818.
(Baleo), a Szenegal két nagy felső ágának egyike.
a bántukhoz tartozó néger törzs (Loángoban Afrika Ny-i partján). A báfiote nem egyéb mint többesszám alakja: nifióte-nek. A B.-ok bőre barna és finom, elpirulásra és elhalaványodásra képes, mely magában véve is érdekes tünemény, annyival feltünőbb náluk, mivel kedélyök változékony, s így az arc színváltozása gyakori. Szép, arányos testalkatuak, fejük szép ovál alakot mutat, pofacsontjaik ritkán kiállók, valamint állcsontjaik sem előrenyulók, homlokuk erősen domborodott, nagy szemük élénken (sárgálló szinben) fénylik, füleik picinyek, csinos alakuak, koromfekete hajuk kurta és csomós szálu, szakálluk gyér, bőrük finom szőrrel van bevonva, talpukon és tenyerükön a bőr szine piszkossárga, a hónaljban vöröses. Bőrük párája nem oly kellemetlen mint a négereké szokott lenni, testük diszítése kedvéért a felső metszőfogakat kibökik, mellükön és köldökük táján a bőrt tetoválják. Felette gyermekes és ingerlékeny természetüek, általában becsületesek és csak az idegenek iránt tartózkodók; ételben italban mértékletesek; a szeméremérzet ki van fejlődve náluk (altéstüket s a felnőtt leányok emlőiket is ruhával eltakarják), igen fecsegők és a legkisebb vitánál felfortyanók, a háborútol irtóznak, tehát gyávák. Testüket, lakásaikat elég tisztán tartják, de egyébként a fáradságos munkától ha csak lehet tartózkodnak. A B.-k halászattal, földmíveléssel és kereskedéssel foglalkoznak, a nehezebb munkát az asszonyok végzik. Nagyon babomások; számtalan fétisük van; a bűvészek és boszorkányűzők náluk nagy szerepet játszanak. A gyermekek nevelése egészen az anya dolga, a fiukat a fanosodás beálltával körülmetélik. Igen korán házasodnak. A nőnek igen előnyös a helyzete, birtokával nemcsak szabadon rendelkezik, hanem az örökösödés is csak anyai ágon történhetik és pedig csakis a leánygyermekek örökölnek.