a mongolok egyik alvezére, Oláhország feldúlása után 1241. Erdély déli részét dúlta és Szebent tökéletesen fölégette.
ama gall parasztok neve, kik Diocletianus uralkodása alatt a római közigazgatás ellen fellázadtak. E lázadást Kr. u. 285. nagy nehezen elfojtotta ugyan Maximianus, de csak egyidőre, mert a IV. és V. században, még veszélyesebb módon, a lázadás ismételten kitört.
l. Bagage.
1. a mohammedán Ázsia leghitesebb városa, egykor az arab kalifák székvárosa, ma egy török vilajet főhelye, a Tigris mindkét partján fekszik; a halparton áll. a város nagyobb része, a jobbparton pedig a citadella; a két részt hajóhíd köti össze. A Tigris folyam partján igen szép ültétvények terülnek el; innen B. szép látványt nyujt; belseje azonban nem igazolja azon elragadtatást, mellyel az arab regék róla szólanak. Kizárólag téglából épült házai szük és piszkos utcákat alkotnak; a házak közül sok elhagyott állapotban düledezik. Számos mecsetje közül legszebb az Abd-el-Kader-mecset; keresztény templomai és zsinagógái is vannak. Bazárja híres; ebben feltalálhatók a keleti és nyugati áruk egyaránt. mert B. mint kereskedőváros még máig is megtartotta jelentőségét. A kalifák idejéből. egyedül Zobeidnek, Harun-el-Rasid kedvelt feleségének mauzoleuma maradt fenn. A mohammedán szentek sírjel is, amelyek egykor jelentékeny búcsújáró hellyé tették, nagyobbára összedőltek. A lakosok, akiknek számát legfölebb (67-68,000-re becsülik, nagyobbára szunnita mohammedánok; ezek, valamint a zsidók és többféle félekezetü keresztények a nagyobb városrészben laknak; a jobbpart házait leginkább suta mohammedánusok és csekély számban hinduk tartják elfoglalva; B. egykori híres ipara is aláhanyatlott; máig is készít azonban szattyánbőröket, selyem és pamutkelméket, szőnyegeket, sálakat és ékszereket. Főként pamutkelmékből, bőrökből, datolyából és lovakból kivitele is van. B. 762-63. Abu-Dsafar-Almanzor alapította; legnagyobb fényét a IX.. században Harun-ai-Rasid korában érte el. 1258. Hulaju 1401. Timur foglalta el s a XVI. század elején a persák kezeibe került. Sokáig küzdöttek érte törökök és persák, míg végre 1638. IV. Murad szultán elfoglalta és azóta török kézen maradt. V. ö. Wellstedt: Travels to the City of Caliphs (London 1840.); H. Petermann Reise in Orient (1861.); Rousseau: Description du pachalik de Bagdad. 2. török vilajet, nagyobbára Irak-Arabit és Al-Dsezireh, meg Kurdisztán egy részét foglalja magábnn.. Területe: 242,276 km2, lakóinak száma mintegy 2 millió.
a bagdadi kendőkhöz hasonló tarkapamutszövet.
(ejtsd, bédzshot) Walter, angol politikai és társadalomgazdaságtani író, szül. Langpostban (Sommersetshire) 1826 febr. 3., megh. Londonban 1877 márc. 24. Életének nagy részét kis szülővárosában töltötte. Az itt működő «sommersetshirei-bank»-nak atyja távoztával alelnöke volt s így közvetetten tapasztalatból ismerte meg a pénzpiacot. 1869. apósától, Wilsontól átvette a The Economist c. nagytekintélyü szakfolyóirat szerkesztesét, s annak haláláig vezetője volt. B. mint politikai író és mint nemzetgazda egyaránt eredeti egyéniség. Erővel építi fel elméletet, melyre vágó merész állításait világossággal adja az olvasó elé, ki mindig nagy élvezetet talál azokban. Váratlanul töri keresztül az addigi teoriákat és állítja helyökbe a maga tanait, melyek mindig igen tetszetős alakban jelennek meg. Már az 1851. francia államcsiny alkalmával írott levelei feltűnést keltettek, épp így érdekesek a Prospectiv Reviewban., majd a National Review-ban megjelent értekezései. 1868. adta ki The English Constitution c. művét amelyben az angol alkotmányt teljesen uj világításban mutatja be. Ez alkotmány magvát B. a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak abban a szoros összeköttetésében látja, melyet a miniszterium közvetít. Méltányolja a felsőházat, különösen mint «szinpadi kellék»-el és erősen hangsulyozza, hogy a képviselők kövessék pártvezéreiket. Franciaországi leveleiben már jelzett nézeteinek ád széles alapot: Physics and Politics c. műve, amelyben az államoknak egymással való versenyére és harcára a Darwin kiválasztási elméletet alkalmazza. Főtétele az, hogy (egy bizonyos határig) egységes szokás, meggyőződés hasson át egy nemzetet, s a rossz szokás is, mely a nép minden rétegét áthatja, jobb mint az olyan jó szokás, mely csak egyes körökben elszórtan él. B. nemzetgazdasági nézeteit említett cikkein kivül, Lombard Street (1873., 8. kiadása 1882.), Depreciation of Silver és Economic Studies (1880) c. munkáiban fejtette ki. Ezek közül Lombard Street, mely az angol pénzpiacot igen érdekesen ismerteti, köz-kézen forog. E munkáját magyar nyelvre is lefordította Berbát István, Budapest 1882. B., bar maga is Ricardo tanítványának vallja magát «the lest mari of Ne anti-Mill period»), erősen hangsulyozza, hogy a Ricardótól felállított elvont törvényeknek csak relativ érvényök van, mert csupán a modern angol társadalom gazdasági törvényei azok, s nem más koroké és idegen országoké, amelyek szabályainak fölismerésére B. szerint a történeti iskola van hivatva. Halála után jelentek meg többek közt Literary Studies és Essays on parlamentary reform c. művei.
németalföldi kormányzóság Jáva sziget középső részén. D-en a tenger K-en Dsokdsakerta, É-on Pekalongen és Szamarang, Ny-on Banzsumasz tartományok határolják. Déli része sík és Jáva egyik legternlékenyebb vidéke rizst kávét, indigót termel. É-i részét magas hegyek takarják, melyeknek erdeit vadállatok népesitik. Legmagasabb a Szindoro (3170 m.) működő vulkán. B. területe 2427 km2, lakóinak száma: 1.315,400. Főhelye: Porvoredso.
Pál, fiumei származású orvos. Gyermekgyógyászati tankönyvet írt: De aegritudine infantum el de morbis puerorum (Padova 1472) címmel, mely több nyelven is megjelent. Más művei: De aerumnis infantum (Venetii 1487): De universalis morbi articularis precautio et curatio (Lugduni 1538) stb.
(arab szó: tehénpásztor), a felső Nilus vidékén pásztorkodásból élő arabok, kik az etiopiai nomádtörzseknek legelvetemedettebb rablóihoz; tartoznak s akik gyorsfutású ökreiken nyargalva, rabló és hadi kalandokra járnak, mi miatt majdnem folytonosan háboruskodásban élnek; nőik, kik a táncot felette kedvelik, kicsinytermetüek, igen szépek. Poncet szerint mindkét nemű kisdedeket körül szokták metélni.
Selmar, német zenei író, szül. Koburgban, 1823 jun. 30. Prágában Weber Dénes, Bécsben Sechter volt tanára. Kisebb-nagyobb zeneműveket szerzett, 1851. a bécsi konzervatorium tanára lett; önként mondott le 1855-ben s folyóiratokat szerkesztett Lipcsében; 1868 óta Bázelben zeneiskolát igazgat; 1873-ban Lehrbuch der Tonkunst c. zeneelmélete jelent meg.