(holland), vizeknél használt kotró, medret mélyítő gép.
Károly, dán költő, szül. 1807 máj. 17., megh. 1846. 1826-tól kezdve Kopenhágában járta az egyetemet, 1836-ban Odensee-be került, hol egy helyi lapot szerkesztett. Ifjúsági költeményei a dán költészet gyöngyei közé tartoznak. Frissesség s eredetiség jellemzik verseit, melyek csak némelykor esnek a tulságos pátosz dagályába. Főműve, a Min Broders Levned (fivérem élete), megkapó festmény, melyben voltaképen saját élete viszontagságát irja le. összegyüjtött munkái (Samlede Vaerker) két kötetben jelentek meg. (Kopenhága 1867.)
Jens. dán költő, szül. 1764 febr. 15., megh. Hamburgban 1826 okt. 3. Középiskoláit Slagelsben, az egyetemet pedig Kopenhágában végezte. 1811. Kielben a dán nyelv és irodalom tanára lett; 1814. visszatért Kopenhágába, de az Öhlenschlägerrel és pártjával folytatott irodalmi vita után 1820. megint külföldre utazott. B. Klopstock, Wieland meg Voss nyomdokait követte. Német nyelven irt nntnkái közül Parthenais oder dia Alpenreise cimü eposza tünik ki. Der vollendete Faust cimü szinművében élcesen, de kedélyesen ostorozza korának tudományos és politikai gyöngeségeit. Dán nyelven irt prózai művei közt a Digtervandringer (4 kötet) a legjelentékenyebb. Dán műveit egybegyüjtve fiai adták ki (12 köt., Kopenhága 1827--32; uj kiadás 1845-48).
város Szicilia szigetén, Palermo tartományban, a tenger mellett; (1881) 1.3,272 lak.; gyönyörü fekvése van; közelében pompás nyaralók épültek.
v. bagifani (növ.). a Caucylis daucoides L. népies neve a Tiszavidékén; l. Ördögbocskor.
Adolf; orvos, szül. Ratiborban 1843 máj. 22. 1891 óta a berlini egyetemen a gyermekgyógyszat magántanára. Mint gyermekorvos igen jó hirnévnek örvend. Művei: Handbuch der Schulhygiene (Stuttgart 1883); Lehrbuch der Kinderkrankheiten (Berlin 1889); Praktische Beiträge zur Kinderhellkunde (Tübing. 1884); Pflege des gezunden u. kranken Kindes (Stuttgart 1885); Das Leben des Weibes (u. o. 1885); Kostund Haitekinderpflege in Berlin (Braunschweig 1886).
mohammedánus néger ország Kelet-Szudánban, Afrikában, a Csad-tó DK-i végében, az É.-i szélesség 8 és 13°-a közt. Földje sík és alig emelkedik 300 m.-re a tenger színe fölé; csakis K.-i részén vannak hegyek. A Csadba torkoló Sári folyó végig foly rajta. Lakói keveréknép; sok köztük a kivándorolt arab. A bagirmi nép egyike a legerőteljesebb testalkatú törzseknek, különösen pedig nőik szabályos, magas és izmos termetüek. Fővárosa Masszenya. Korlátlan hatalmú fejedelme a «banga.»
l. Bisutun.
(ejtsd: baljóne) János, olasz festő és műtűrténeti író, született Rómában, 1571-ben, megh. ugyanott 1644. Sok templomi képet festett Róma, Perugia és Loreto templomai számára, a cavaliere d'Arpino befolyása alatt siló maniristák modorában. Képeit, melyek egykor nagy dicsőséget hoztak rá, már elfeledték, de a műtörténelem számára maradandó emléket alkotott Rómában, 1644. megjelent ily című művévei: Le vita dei pittori, scultori, architetti ed intagliatori dal Pontificato de Gregorio XIII. dal 1572 fino a tempi di Papa Urbano VIII del 1642.
György, volt római orvostanár, született Raguzában 1668., megh. 1708. Híres orvos volt, reformálni akarta a gyógytudományt, azon elvtől indulva ki, hogy a betegségeket a szervezetnek inkább a híg, mint a szilárd részei okozzák. Legnevezetesebb műve: De praxi medic. Megjelent Marburgban 1703. Művei megjelentek még Lyonban, Antwerpenben, Párisban.