kisközség Nógrád vmegyének füleki járásában, (1891) 1731 magyar, tót és német lakossal. Közelében várromok vannak, amelyeknek keletkeztét s elpusztulását nem ismerik. Környékén, valamint a szomszédos Karancsalja, Nemti, Mátra-Szele és Homok-Terenne vidékén kőszénbányák vannak, melyek az északmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat részvénytársaság tulajdonát képezik; bányamértékük 916,9 hektár, termelésük (1891) 3.519,403 kg. barnaszén volt 1.237,457 fort értékben: a bányákban 1182 munkás dolgozik: B. és Karancsalja körül van 9,6 km. bánya, 0 25 km. felszinti és 3,9 km. mozdonyüzemü vasút, társláda, 2 kórház, iskola.
Észak-India folyója; a Himalájában ered, Kathmandunál (Nepalban) elfolyik és Mongir alatt a Gangeszbe szakad. Hossza 400-420 km.
(ejrd: banyakavllo), város az olasz Ravenna tartományban, igen termékeny vidéken, (1881) 3843 lak., szarvasgombái híresek.
Bartolommeo Ramenghida, olasz festő, szül. Ferrarában 1484., megh. Bolognában 1542. Bolognában Francia tanítványa volt, később Dortó, főleg azonban Ráfáel hatása alatt állott. Ferrarai jellegét, Ráfáelre utaló egyes vonások mellett legjobban mutatja a párisi Louvreban Krisztus körülmetéltétését ábrázoló festménye.
(ejtsd: bányárá kálábrá), város az olasz Reggio di Calabria tartományban, nem messze a Messinai öböltől; szőllőben és olajfákban gazdag vidéken; (1891) 6811 lak., akik élénk kereskedést űznek. Guiscard Robert alapította.
(ejtsd: banyer dö bigorr), város a francia Hautes-Pyrénées départementben, az Adour mellett, a szép Campan-völgy bejáratánál; nagy márványbányákkal, geologiai és ornitologiai tárgyakban elég gazdag nuzeummal, híres trikó-készítéssel, papirgyártással, (1886) 9248 lak. Eredetét, fontosságát már a rómaiak idejében ismeretes ásványvízének köszönheti. 18-51° meleg forrásai, számra nézve mintegy 50, részben só-, részben vastartalmuak. B. középületei meglehetősen egyszerüek, de sétahelyei., különösen a Maintenon-fasor igen szépek. Környékén érdekes kirándulásokat tehetni: a bédati barlangokhoz, a Mounné-hegyre (1258 m.), a Mont Aigure, a híres Campan-völgybe, a festői Lesponne-i völgybe, a Bleu-tóhoz stb. A rómaiak Aquae Bigerronumnak hivták. V. ö. Joanne: Guide aux Pyrenées.
(ejtsd: b. dö lüson), város Haute-Garonne franc. départementben, a Garonne mellékvizeinek, One és Piquenek összefolyásánál; réz, ólom, antimon, bizmut és mangánércbányászattal; csokoládégyárral, (1886) 3729 lak. Ásványvízforrásait már a rómaiak ismerték Aquae Onesiae néven; számok 54; közülök 49 kén- és 4 vastartalmu; hőmérsékletük 40-60°; különösen bőrbetegségek és vérszegénység ellen használják. A fürdővendégek száma évenként mintegy 10,000.
(ejtsd: bány), 30 km. hosszú völgy Wallis svájci kantonban; a Dranse foly rajta végig, magas hegyek, a Colon és Combin közt és Martigny alatt a Rhôneba szakad. A völgy (1888) 4189 francia lakójának főhelye Chables. A Dranse jobb partján van Gétroz glecser, amelynek leszakadó jégtömegei néha-néha a Dranse-folyónak útját állják és egész tóvá alakítják. A folyó áttörvén a jégtömegeken, ilyenkor iszonyu pusztításokat visz véghez. Legnagyobbak voltak az 1597-iki és 1818-iki. Ezen utóbbi alkalmával a Dranse 32 m. magas folyóként rohant végig a völgyön és útjában mindent elpusztított; 34 ember veszett el és több mint 500 ház dőlt romba.
7 francia falu neve. Legjelentékenyebb az, mely a Seine départementben van 1700 lakos., XII. századbeli tiszta gót stilusban épült templommal. 1870-ben franciák és németek küzdöttek falai között.
(ejtsd: bányi) a. m. fürdők hat helység neve Olaszországban. Említésre méltók: 1. B. di Lucca vagy a Corsena,. Lucca tartományban, a XVIII. század óta ismeretes fürdőhely, mintegy 100 vas s mésztartalmu 31-54 meleg forrással, (1881) 1034 lak., nyáron nagyon látogatják. - 2. B. di san Casciáno Toscanában, 3200 lak., gyógyforrásait különösen szembajok ellen használják. - 3. B. di San Filippo, a Monte Amiata lábánál, régi római fürdők maradványaival, egészségtelen éghajlattal. 4. B. di San Giuliano Pisa tartományban, vasúti állomás, (1881) 3220 lak., 29-44°-os forrását már a rómaiak is ismerték (Aquae calidae Pisanorum); ezeket reumatizmus és idegbajok ellen most is sűrűn használják.