négy helység neve Olaszországban. Legjelentékenyebbek: 1. B. a Ripolái, az Arno partján (1881) 13.000 lak.; a körülötte elterülő síkságon nyaralók és paloták nagy számban vannak. 2. B. m Romagna, Firenze tartományban, (1886) 7500 lak., Bagni di Santa Agnese nevü gyógyforrásokkal.
(ol.; fr. bagne) a. m. a gályarabok, későbben a kényszermunkára itéltek börtöne.
(ejtsd: bányoli) 1. helység Padova tartományban (1881) 2660 lak.; környékén terem a friularo nevü hires bor. -2. B. Irpino Avellino tartományban (1881) 3092 lak.
(ejtsd: bányol) 5 francia helység neve; jelentékenyebbek: 1. B.-les-bains Lozére départementban, a Lot partján 500 lak., kénes forrásokkal, melyeket főképen bőrbetegségek ellen használnak: római régiségekkel. 2. B.-su-rCéze, Gard départementben; hatalmas szénmedence középpontja (1886) 3470 lak., selyemfonókkal, olajkészítéssel; élénk borkereskedéssel. Közelében a Céze érdekes zuhataga van.
kisközség az olasz Róma tartományban, 9 km: re a Bolsena-tótól, vulkáni törmeléken, (1881) 3884 lak. Nevezetes arról, hogy B. szent Bonaventura születéshelye.
Szenegambiában földművelésből és vadászatból élő békés természetü néger nép. Hajukat befonják; átfúrt fülcimpáikban bambuszpálcikákat viselnek. Fogaikat hegyesre köszörülik. A test szépítésére s a cifrálkodásra nagy gondot fordítanak. A leányokat már 6-8 éves korukban elmátkásitják, de férjhez csak a fanosodás beálltával (10-12 év) adják. A családi élet laza. a válás könnyen megy, de a házasságtörés igen nagy bün, amelyet halállal vagy tetemes bírsággal büntetnek. Piperetárgyakat rézből készítenek.
dohányzás alatt a pipa fenekén megülepedett s el nem égett zsíros dohány, melyet nálunk a legműveletlenebb néposztály rágicsál s szájában tart; néha ugyanezt megnyálazott száraz dohányból, a legtöbb esetben pedig szivarcsutkából is készitik.
(állat)(Stomoxys calcitrans Meig ) a légyfélék (Muscidae) családjába tartozó kétszárnyu rovar. mely a szobai légyhez nagyon hasonlít, de tőle könnyen megkülönböztethető hegyes, előre irányuló szipjáról. Különösen ősz felé gyakori istállókés ólakban, de a szobába is be-betéved. Fájdalmas szúrásaival a marhát és az embert gyötri. Álcái trágyarakásokban élnek. Bagócs név alatt a nép más szúró legyeket is ért. különösen a pöcsökfélék családjából. Mi, Földi Jánost követve, a B. nevet Stomoxysra szoritjuk, pöcsök név alatt pedig a Tabanidákat értjük.
bagolycsa, bagócsa, kosfő Barra szerint; Lippai 347. l. és Benkő szerint csicseri borsó is (de ez a Lathyrus Cicera), kávéborsó, Cicer Tourn. (növ.) a vitorlás viráguak génusza. Egy v. többnyári, gyakran mirigyes szőrü füvek, szárnya: levelekkel. Fehér, kék v. lila virágai magánosok, v. kevésvirágu fürtté egyesülnek; hüvelyük tojásdad v. hosszukás, felfuvódott egy vagy többmagu; a mag gömbölyü v. szabálytalan fordított tojásalaku. A mediterrán vidéken és Ázsia nyugati részén 15, Európában leginkább Görögországban 4 faja terem. Nálunk úgy látszik az oláhság (Bihar- és Békésmegyében) meg a tótság (Vasmegye) kedveli. Meleg, erőteljes homoktalajt szeret, de általában a bagolyborsó is megterem ott, ahol más hüvelyes vetemény, sőt olyan földben is, ahol ezek elszáradnak. A Cicer még más növényeknek is neve, p. Astragalus Cicer. Lathyrus Cicera
A reformatus kollegiumokban az első éves filozofusokat nevezték tréfásan B.-nak, kik már némi kiváltságokban részesültek.