Jesper Lespersen, dán hadügyminiszter, szül. Taarspgaardban 1827 nov. 18. Katonai pályára lépett; 1856. százados, 1879. ezredes és egyuttal hadügyminiszteri osztálytanácsos lett. 1884 óta hadügyminiszter s mint ilyen megerősíttette Kopenhágát. 1889. tábornoki rangot kapott.
kisközség Pozsonym. Szempci jár. (1891) 648 tótajku lak., kik bortermesztéssel foglalkoznak. vasuti és postaállomás.
(arab), tulajdonképen tenger; tavak és folyamok elnevezésére is használják ás a geográfiai nevekben gyakran fordul elő; p. B. abjad (Fehér tenger, Archipelagos), B. aszvad (Fekete tenger), B. el Hind (Indiai tenger), B. el-schazar (Káspi tenger), B. Lut (Lót tenger, Holt tenger), B. el Hidsáz (Arab öböl), B. Fârisz (Persa öböl), B. Tabarijja (Genezareth), B. Hule (Merom tó), B. el Nil (Nilus), B. el abjad (Fehér Nilus) stb.
1. Ján. Kereszt. Bódog, német teologus, szül. Darmstadtban 1798 jun. 13., megh. Heidelbergben 1872 nov. 29. Élete legnagyobb részt Heidelbergben folyt le, ahol tanult s 1821 óta rendk., 1826 óta pedig rendes egyetemi tanár volt. Igen sokat irt és munkáit első sorban a gyüjtött anyag gazdagsága, de sokszor előadásának vonzósága is jellemzi. Főmüvei: nagy Herodotos-kiadása (1830-35, 4 köt.) és Római irodalomtörténete (elöször 1828, 4. kiad., 1868-71, 3 köt.), melyhez utóbb hozzácsatolta a keresztény-latin irodalomtörténetet is a karoling korszak végéig. Sok kisebb dolgozatot is irt. Emlitésre méltó, hogy a Heidelberger Jahrbücher c. jeles folyóiratot 1834 óta (1847 óta egyedül) ő szerkesztette. Munkái ma már legnagyobbrészt elavultak.
2. B. Ottó, kiváló német jogtudós és iró, szül. 1817. A lipcsei Reichsgericht szervezésekor u. o. tanácsos lett, de betegsége miatt 1881-ben állásától megválni kényszerült s azóta Kasselben él, s az irodalom terén müködik. A német polgári törvénykönyv tervezetének egyik legalaposabb birálója, ameyhez Gegenentwurf zu dem Entwurfe eines bürgerlichen Gesetzbuches c. alatt 1892. megjelent feltünést keltö ellentervezetet is adott ki, melyben a hivatala: tervezetnek túlzott romanizmusa ellenében a német közönséges jognak kellő érvényt szerezni törekszik. Erélyesen kikel a hivatalos javaslatnak egész szelleme, jelesül a nyelvében és tartalmában nyilvánuló túlzott doktrinarizmus ellen. Keményen ostorozza manchesterínek nevezett irányát, a józan, praktikus érzéknek hiányát, s a pereket nem lehetőleg akadályozó hanem ellenkezőleg veszedelmesen szaporító intézkedéseit, s a tervezetnek törvényre emelését egyenesen végzetszerü eseménynek jelenti ki.
(a. m. viz nélküli folyó), arab neve egy hosszu völgynek, mely Egyiptomban a Nilustól nyugatra, vele egyenközüen huzódik; délen a Dakhel oázisig, Északon a Földközi-tenger közeléig nyulik. Sicard atyának 1712. utja óta a Nilus régi medrének tartották, de Rohlfs 1873-ban tett utja ezt a hipotézist lerontotta.
Károly Frigyes, a legszélsőbb szkeptikus iskolából való német teológus, szül. Bischofswerdában, Szászországban 1741., megh. Halleben 1792 márc. 23. Tanult Lipcsében, hol csakhamar kitünt fényes tehetségével. Már kora ifjuságában több teologiai munkát irt, melyek elárulták szkeptikus irányzatát, mely később nála teljes erejében fejlett ki. Rossz erkölcsi magaviselete miatt 1768. távoznia kellett Lipcséből, hol akkor már igen népszerü hitszónok hitében állott. Erfurtba ment át, hol a bölcsészetnek és héber régiségtannak lett professzora s Levelek a szisztematikus teologiáról és Egy néma hazafi aspirációi e. heterodox irányu müveivel oly vitákba keveredett, melyek tarthatatlanná tették állását. Erfurtból 1771. Giessenbe ment át, hol teologiai előadásokat tartott és prédikált. Lefordította az uj-testamentomot is, de e művét oly veszedelmesnek találták hogy a szerzőt az egyházi felsőbb hatóság, letiltotta tanári katedrájáról. B. hitvallása tényleg az egyszerü deizmusban állott s teologiájának egyik legfőbb tana a csodák elvetése volt. Kételkedni látszott a lélek halhatatlanságának hitében is. Végre még különböző intézetek alapításával próbált szerencsét, aztán korcsmáros lett de ebben a minőségében is többször megtámadta az ortodoxiát, ugy hogy Magdeburgban egy évre börtönbe is vetették. Itt irta meg önéletrajzát. Egyéb művei közül ismertebbek: A vallásos ediktum (szatirája az 1788. porosz vallásos ediktumnak), és A német unió.
szigetcsoport Arábia keleti partján a Persa-öböl ÉNy-i végében, ahol El-Katif városa épült, az É. sz. 26° és a K. h. 50° 39' alatt. A két jelentékenyebb sziget a Szamak vagy Bahrein (ez a nagyobbik) és a Moharag vagy Moharrek. Az előbbi 50 km. hosszu és 16-17 km. széles, alacsony, lapos sziget; rajta van a Menamah nevü főváros, Palgrave szerint 25,000 lak. A szigetek gyöngyhalászatuk által hiresedtek el, amelyet a lakosok áprilistól októberig üznek, úgy, amint Edrizi 700 év előtt leirta; évenkint körülbelül 3 millió frt értékü gyöngyöt visznek ki innen. A szigetek most angol protektorátus alatt állanak, de a kormányt a Menamahban székelő kalifacsalád gyakorolja. A XVI. Században a portugálok szállották meg. (L. Wüstenfeld, B. und Jamama, Göttingen 1874.)
(fehér folyó), l. Nilus.
a Bahr-el-Ghazal mellékfolyója Afrika belsejében.
(kék folyó) vagy Abai a Nilus egyik forrásfolyója. Abissziniából jő és Khartumnál egyesül a Bahr-el-Abiaddal.