János Arafal (de), francia költő, szül. 1532-ben Velencében, megh. 1589-ben Párisban, mint kir. kamarai titkár. A franciák őt az ugynevezett költői «pleiade»hoz számitották. Méretes, rimteen francia versekkel (vers balfin) tett kisélete nem sikerült, de görög és római drámák fordításával nagyobb sikert ért el. A házában tartott irodalmi összejöveteleket 1570-ben egy királyi pátens Académie de poésie el de musique-ké változtatta, mely azonban az alapító halálával feloszlott. Oeuvres cn rime jét Marty-Laveaux adta ki (Páris 1885 2 köt.).
(franc., ejtsd: benyőr) a. m. fürdői vendég. fürdömester v. fürdőintézet tulajdonosa; Loignoire: fürdőkád, vagy az ily alakban kiszökellő színház-páholy.
(ejtsd: baió) Károly. francia politikus, szül. Párisban 1843 ápr. 2. Tanulmányait a müegyetemen Végezte, aztán agyideig mérnök és vállalkozó volt. 1877-ben a Lure kerületben képviselőnek választották. A kamarában a mérsékelt köztársasági párthoz csatlakozott. 1877. ujból megválasztották. 1882 aug. 10. államtitkár lett a közmunkák miniszteriumában és az 1883 febr. 21. megalakult Ferry-miniszteriumban is megtartotta ezt a hivatalát. 1885 márc. 30. Ferryvel együtt ő is lemondott. 1885 okt. 4. a Felső Saône département küldötte a kamarába, 1886 jan. 7. a Freycinet-miniszteriumban vállalta el a közmunkák miniszteriumának tárcáját, de a bányászok sztrájkja megingatta állását, ugyhogy nov. 4. kénytelen volt lemondani. 1888. ujra a közmunkák minisztere lett a Freycinet-miniszteriumban. Képviselöi mandátumát a miniszterium bukása után is megtartotta. Neve a Panama botrány révén lett imeretesebbé. Ellenfelei már ugyan régebben is azzal vádolták, hogy államtitkár és miniszter korában tiltott pénzszerzésre használta fel hivatalát. Mariotte hirlapiró 1888. határozottan megvesztegethetőnek bélyegezte. Midőn 1892 végén a Panama-botrány nyilvánvalóvá lett. B.-t Blondin Lipótnak ama valtomása alapján. hogy a Panama-társulattól 1886. félmillió frankot kapott, 1893 jan. 9. letartóztatták. Másnap Freycinet miniszter is kénytelen volt lemondani. Lesseps; Károly pedig ugyanaz nap azt vallotta, hogy a Panama-társulat nem önszántából kinálta meg B.-t pénzzel, hanem B. kizsarolta tőlük a pénzt s viszonzásul a Panama-csatorna ügyében kiküldött mérnökk kedvezőtlen jelentése dacára is kedvező szinben tüntette fel az ügyet a kamarában. és. Keresztülvitte, hogy a kamara a vállalat segélyezésére tervezett ujabb hitelmüveletet (sorsjegyek kibocsátását) helybenhagyta. B. a botrány kitörése alkalmával mindent tagadott, de azután bevallotta üzelmeit. L. Franciaország és Panama-társulat.
l. Piroxén.
az északamerikai nagy tavak után földünk legnagyobb édesvizü tava szibéria déli részen Irkuck tartományban a tenger szine fölött 400 m magasságban. Ny-ról ÉK. Felé huzódik az É. sz. 51° 30' és 55° 40. továbbá a K. hossz. 103° 45' és 110° 20' között. Neve jakut nyelven (Baja-khal) nagy tengert jelent; területe 34,900 km2, tehát Belgiumnál jóval nagyobb. A B.-tavat köröskörül magas, erdös hegységek: a Baikal-hegység, a Kamardaban-lánc környékezik, amelyek különösen nyugati részén rendkivül meredekek és arra mutatnak, hogy a B. vulkáni erőknek köszöni eredetét. Partjain sok a kisebb-nagyobb öböl, fok és félsziget. Sok szigete közül legnagyobb az Olkhon. Több mint 200 patak és folyó táplálja: ezek között a legnagyobb az É-i végében beletorkolló Felső-Angara, az 1200 m. hosszu Szelenga és a Barguzin. A tó fölös vizét a rohamos folyásu Alsó-Angara, vagyis Tunguszka viszi le a Jenisszeibe. A B. vize rendkivül tiszta, átlátszó, azurkék szinü és egyes heyein nagyon mély (1248 m. is). Nagy viharok és erős hullámzás gyakoriak, de azért a forgalom elég élénk, 1845 óta gőzösökkel is. Akadályozza a forgalmat, hogy decembertől április végéig a tó be van fagyva Legélénkebb hajóállományok: L-en Bojarszk, É-on Lisztvennicaja. A B.-ban sok és igen jó ízű halat. fognak (évenkint körülbelül 200,000 rubel értékben). Fontosabb állatai: a vándor lazac (salmo omol vagy autumnalis), mely a Jeges-tengerből jő fel, a Comephorus baicalensis. a Phoca foetida stb. Környékén jakutok, burétok és tunguzok laknak.
(ejtsd: béki) Vilmos Balfour angol afrikai utazó, szül. Arbroathban Skótországban. 1824., megh. utazása közben Sierra Leoneban 1864. 1854-ben expediciót vezetett a Nigeren fölfelé a Binue folyóba, hogy tovább kutassa a folyót, amelynek Barth fedezte föl a felső folyást. Utazásának eredménye annak a ténynek megállapitása volt, hogy a nagy Binue folyó (hibásan Csadda) csakugyan a Niger mellékvize. Utleirásának címe: Narrative of an exploring voyage up Ne rivers Kwora and Binue (London 1856).
(ejtsd: béli) FüLöp Jakab. angol költő, szül. 1816 ápr. 22-én Nottinghamben, hol apja. B. Tamás a Nottingham Mercury-t szerkesztette: Glasgowban jogot végzett s 1840-ben ügyvéd lett, de erős költői hajlama az irodalom felé vonzotta, s 20 éves korában befejezte Festus c. müvét, melpben a Faust-mondát dolgozta föl s mely nagy tetszést aratott (10. kiadás 1877.). Tizenegy évvel utóbb jelent meg The angel world c. költeménye (1850), melyet a Festus későbbi kiadásaival egyesített. E költemény, valamint: The mistic (1855 és The universal hymn (1867), már kevésbbé tetszettek. fölemlitendő még The age; politics, poetry and criticism c. szatirikus munkája (1858) valamint The international policy of Ne Great Powers (1861).
a beilli hivatala, vagy hatósági kerülete. L. Bailo.
(ejtd:bajé-jatúr)l. Miksa gróf. osztrák táborszernagy, szül. Latourban. Némt-alföldön 1737., megh. Bécsben 1806 jul. 22., mint az udvari haditanács elnöke. Osztrák szolgálatba lépett 1755. Részt vett a hét éves; báboruban, elfojtotta a németalföldi zavargást 1787., és sikeresen harcolt a francia köztáraság ellen Felső-Olaszországban.
2. B. Tivadar az előbbinek fia, táborszernagy, szül. 1780., kitünt Marengo-nál; Ulinban fogságba került 1811-ben, kiváló katonai magatartásáért a Mária Terézia-rendet kapta. 1848. rövid ideig hadügyminiszter volt; okt. 6. a felkelők a hadügyminiszteri épület udvarában egy gázlámpára felakasztották.
(ejtsd: bályöl,) 8 francia község neve; köztük legjelentékenyebb B. Nord francia départementban, a Lys egyik mellékfolyójánál rokkantak házával, csipke- és vászonkészítéssel, szappangyártással, (1886) 13,335 lak. Római eredetü hely.