Bajna

1. nagyközség Esztergom vmegyének esztergomi járásában, (1891) 2348 magyar lak., postaállomással. Régi gót izlésü és Szent Béla tiszteletére emelt templomát még 1079-ben építették. v. ö. A B. biai uradalom (Jószágismertetés IV. Budapest 1877). 2 Nyitra-B. (Bojna), kisközség Nyitram. nagytapolcsányi j.-ban, (1891) 1271 tót és német lakossal s katonai kórházzal.

Bajnay

Gáspár; XVI. századbeli magyar zeneszerzö. A m. tud. akadémia könyvtárában lévő Hoffgreff-féle énekgyüjteményben egy Dávid királyról szóló éneke maradt fenn, melyet 1549. Temesvárott szerzett. Fentemlített éneket Mátray Gábor a m. tud. akadémia megbizásából 1859-ben több régi dallat együtt kiadta.

Bajnóca

(növ.), Diószegiék alkotta szava a régi Spircea Tourn. génusznak. Most ezt a génuszt felosztották; l. Gyöngyvessző, Tündérfürt és Varjúmogyoró.

Bajnok

szláv eredetü szó, mely mint személynév is használatban volt nálunk az Árpádok korában. Igy 1218-ból ismerjük Boynoch ispánt (Árp. uj okl. I. 162.); ugyanebben az időtájban említi a Váradi Regestrum (Endlicher: Mon. Arp: 709 I. 275. sz.) a Vasvár falubeli Boynucot, ki a szatmári alispán előtt a sógorát, Tecust a felesége meggyilkolásáal vádolta. B. az a cím, a mely a legnagyobb kitüntetés az embersportban. Angolul champion; a németek a bajnokságot Meisterschaft-nak mondják.

A bajnoki címet a sportegyesületek adják. Magyarországon a Magyar Atlétikai Klub honosította meg a bajnokságot részint állami, részint egyleti aranyéremmel és aranyserleggel. Három egymásra következő viadalnál kell a versenyben elsőnek beérkezni a bajnoki cím elnyerésére. Aki először nyeri meg a bajnoki versenyt, az bajnokjelölt lesz, a második és a harmadik mérkőzésnél pedig védelmeznie kell a címet. A bajnok élethosziglan tiszteletbeli tagja a Klubnak. A. K.-on kivül más sportegyesületek is rendeznek bajnoki vemenyeket. Magyarországon csak amatőr bajnokok vannak.

Külföldön: Angliában, Amerikában, Ausztráliában professzionátusok is megszerezhetik a bajnoki címet. Gyakran rendeznek mérkőzéseket a világbajnokságért. Aki ezt megszerzi, folytonosan résen kell, hogy legyen, mert mihelyest kedve jön egy másik professzionátusnak az ő címére, és elég pénzt tud összeszedni a költségek fedezésére, kihívja a bajnokot s ez kénytelen a kihivást elfogadni és védelmezni címét, s ha a rövidebbet húzza, vége a dicsőségnek s a bajnokság átszáll a győzőre.

Bajnok libuc

(állat) (Machetes pugnax Cuv.), a gázlók rendjéhez (Grallatores), a libucfélékhez (Tringidae) tartozó madárfaj, amely hazánkban nem fordul elő csak Európa északi részében p. Németországban, az Északi tenger környékén elég gyakori. Jó rigónagyságú, hosszu gázlólábakkal, többszínü tollazattal; a him nyak- és fejtollai költés idejében nagyra nőnek és gallérhoz hasonlítanak. A hímek a partokon futkosva gyakran összeverekednek; a neve is azért bajnok v. harcos. L. még Libuc.

Bajocien

a geológiában a közép jura egyik felső emelete Ch. Mayer Eymar megnevezése szerint.

Bajoire

(franc., ejtsd: bazsoar), olyan érem melyen több fej van akként elrendezve, hogy csak az egyik látható egészen oldalnézetben, a többiek mögötte egy irányban vannak, úgy hogy ez az egyfej nagyobb részüket elfödi. E szó eredeti alakja állitólag baisoire (bezoár), ami azt jelenti, hogy csók-érem.

Bajom

1. Alsó-B. (Bosendorf, Bojamu), kisközség Küküllő vmegye dicső-szent-mártoni járásában, (1891) 1730 oláh és német lak. - 2. Felső-B. (Baasen, Bázna), nagyközség ugyanott, (1891) 1435 német és oláh lakossal, postahivatal; fürdője, mely Bázna név alatt ismeretes, 291 m. magasságban, kies völgyben fekszik; a XVII. sz. óta ismeretes: parkjában a Szikla, Merkel, Templom, Nerdinánd és Ehrlich-források fakadnak, melyek a fürdőházban elhelyezett melegfürdőt (8 kád), a 4 hideg tükörfürdőt s a két iszapfürdőt ellátják; nevezetessége a szénhidrogéngáz kiömlés. A források jód és brómnátrium tartalmu konyhasós vizek; kiválóan görvélyes, csúzos, köszvényes bajok, idült méhlobok és bőrbántalmak ellen használják, azonkivül 30,000 palackot szállítanak másfelé. A fürdővendégek (600-1000) számára 160 szoba áll rendelkezésre. A fürdő a felső-bajomi lutheránus egyházalap tulajdona. - 3. Kis-B., kisközség Somogy m. nagyatádi j.-ban (1891) 1034 magyar lak. - 4. Nagy-B., nagyközség Biharm. tordai j.-ban (1891) 3980 magyar lak., posta- és telefon-állomás. A templom melletti dombon volt a B-i vár, melyet a fellázadt pórok 1514. leromboltak, a mohácsi vész után azonban Bajomi Ferenc újra felépített és erős sánccal vett körül (1527) de amikor a Bajomi-család utolsó férfitagja, Bajomi István elesett Szigetvárnál (1566), Szapolyai fejedelem ezt a várat Csukal Péternek adományozta, kinek halála után (1592) Báthory Gábor fejedelemtől Nagy András (megh. 1612) hajdúkapitány kapta ajándékul. Később Petneházy Istvánné, Király Anna birtokába került e vár, kinek Erdélybe költözése után a vár lassan-lassan elpusztult. - 5. Nagy-B., nagyközség Somogym. kaposvári j.-ban (1891) 4658 magyar lak.: posta- és táviróhivatallal. Itt szül. Virágh Benedek és itt élt Horváth Ádám.

Bájombe

báyumbe, csak ujabb idők óta ismert afrikai nép, mely a bántu négerek keleti ágához tartozik; ők a négerek tipusától több tekintetben eltérő testsajátságuak; arcélük igen finom, ajkaik vékonyak; nem duzzadtak, állcsontjaik sem kiállók, bőrszinük sötét bronzszinű, középtermetüek, nyúlánk testüek. Férfi és nő egyaránt ágyékkötényt visel, a felső testet meztelenül hagyják és csak a fejedelmek és az előkelők hordanak felső ruhát. Meztelen karjaikon a férfiak vaskarikákat, a nők sárgarézkarikákat hordanak; a nők bokájukon is viselnek sárgatézkarikát. A nők tetoválják a testüket, a férfiak nem.

Bajonett

(franc.), magyarul szurony, puskára tüzhető tőr, nyárs vagykétélü egyenes kard féle szálfegyver, amely Bayonne francia várostól kapta nevét, ahol 1662-ben az első szuronyokat gyártották. L. Szurony.


Kezdőlap

˙