az ácsszerkezetekben ferde támasz, mely p. a feszítöbakban a feszítö gerendát, a dűlt szelemen-födélszékben a szelement támasztja meg. L. Bak.
jános, hollandi nyelvtudós, szül. Leydenben 1787., megh. u. o. 1864. 1815. a leydeni egyetem rendkívüli, 1817. rendes tanára lett a görög és római irodalomból. 1857. nyugalomba vonult. Tudományos munkálkodása által főleg a Cicero iratainak kritikáját mozdította elő.
kereskedelmi állomás francia Szenegambiában, a Szenegál balpartján, 2000 lak.; a négerek kunyhói a sikságon vannak, a négyszögletes erőd sziklás halmon áll; környéke termékeny, de egészségtelen. B. fontos kereskedelmi hely; különösen sok földi mogyorót szállítanak el innen. A franciák 1820 óta tartják megszállva.
l. Bákálái.
(ejtsd: bekr), 4 grófság neve az Egyesült-Államokban; az egyik Floridában, a másik Georgiában, a harmadik Oregonban és a negyedik Alabamában. Legnépesebb (7000 lak.) a georgiai. B. (Mount), magas tűzhányó a Cascade-hegyláncban, az Unio Washington territoriumán, Coleman amerikai geologus magasságát 3235 m.-re teszi. Glecsert is találtak rajta.
1. sir Samuel White, korunk egyik legmerészebb és legszerencsésebb utazója; született Thorngroheban Worcestershireben 1821. Mint kitünö lövő, 1845. elefántra vadászni, Cejlonba utazott, ahol, mint leirásaiból kitünik, a népéletnek is figyelmes szemlélője volt. Két utleirása The rifle and hound és Eigtyears' wanderings in Ceylon cim alatt jelentek meg (Lond. 1855, uj kiad. 1874). Részt vett a várnai vasutvonal építésében, aztán budapesti születésü nejével együtt elindult a Nilus forrásainak fölkeresésére. 1861. expediciót szervezett Kairóban és annak élén Speke és Grant elé indult, akik Zanzibárból hatoltak be Afrikába. Előbb azonban, előkészületül, de kivált azért, hogy jól megtanuljon arabul, az Abissziniától Északra eső vidéket járta be, mely utazásainak eredményeit The Nil tributaries of Abyssinia (Lond. 1867; ném. Braunschweig 1868) címü művében közli. 1862. három bárkájával Khartumból a Niluson fölfelé Gondokoroba hajózott, ahol 1863 febr. közepén találkozott Spekekel és Granttal. Ezektől hallotta a Nilus nagy forrás-tavainak hírét. Ők látták az Ukerevét és követték egy darabon a lefolyását is, melyről azt mondták nekik hogy egy másik nagy tóba ömlik és csak abból folyik ki az igazi Nilus. B. elindult hát annak a másik tónak a fölfedezésére és Latukán meg Unyoron át 1864 márc. 16. el is érte a Mvutan tavat, amelyet ő Albert Nyanzának keresztelt el. Megtalálta azt a pontot is, ahol az Ukereve lefolyása beleömlik; de azt nem deríthette ki, hogy a Fehér-Nilus csakugyan az Albert Nyanza lefolyása-e. Utleirásának címe: The Albert Nyanza (London 1866, ném. Jena 1867). Utazás közben megismerte a rabszolgavadászatok borzadalmait és azért 1868. tervezetet nyujtott át az egyiptomi alkirálynak, hogy miképen lehetne a Nilus vidékét elfoglalni a tavakig, elnyomni a rabszolgavadászatot és meghonositani a tisztességes kereskedelmet. Az alkirály elfogadta tervezetét és rábizta végrehajtását. B. 1870. indult el Khartumból kis seregével és rendkívüli fáradalmak után 1871 ápr. 15. elérte Gondokorót. Ott megvetette alapját Izmaila-nak és azután egyaránt küzdve a rabszolgakereskedőkkel, meg a benszülöttekkel, az É. sz. 2°-áig nyomult elő. Erre vonatkozó útleirása Ismaila (London 1874, 2 kötet). 1879. fél évet töltött Cyprus szigetén. (Cyprus as I saw it in 1879. (London 1879, ném. Lipcse 1880.)
2. B. Sámuelné, az előbbinek neje, budapesti születésü nő volt (családi nevét nem ismerjük),. férjével 1862-64-ben együtt tette meg a nagy utat, melynek eredménye a Nilus forrásának felfedezése volt. B. útleirásában sokszor emlékezik meg nagy lelkesedéssel a bátor és harcias nőről ki két izben életét mentette meg, de maga is többször forgott életveszélyben.
3. B. János Gilbert, angol botanikus, született Guisboroughban, York angol grófságban, 1834 jan. 13. Apróbb tudományos cikkeivel magára vonván sir William Hookernek, a kewi növénykert igazgatójának figyelmét, 1856-ban a kewi királyi botanikus kert herbáriumának segédfelügyelője, majd a London Hospitalban a növénytan előadója, a Seemans Journal of Botany társszerkesztője, s a nagy London Botanical Exchange Club titkára lett.. 1888 óta az oxfordi növénykert kurátora. Művei közül megemlítendök: The flowering plants and ferns of Great Britain (London 1855); North Yorkshire, studies of its botany, geology, climate and physical geography (1863); On the geographical distribution of ferns through the world (u. o. 1868); Synopsis Filicum (London 1868); Monograph of the Ferns of Brazil (u. o. 1870); Monograph of the British Roser (u. o. 1869); Revision of the Genera and Species of Capsular Gamophyllons Liliacese (u. o. 1870); Monographs Gamophyllons of Papilionacese and other Orders (u. o. 1868-71); Figures and Descriptions from living Specimens of little Known, or new plants of botanical interest (u. o. 1869-71); An Attempt to classify the Plants of Britain according tho theír geological relations (u. o. 1875); Flora of Mauritius and the Seychelles (u. o. 1877). Ezeken kivül igen sok növénygénuszt, különösen kerti virágokat (Aquilegia) dolgozott fel az angol botanikaí folyóiratokban.
4. B. Valentine (Baker pasa), angol tiszt és utazó. Szül. 1825., megh. 1887 nov. 17.; sir Sámuel White B. utazónak. öccse 1848. lépett az ind hadseregbe, 1852-53. részt vett a kaffer s 1855. a krimi háboruban. 1860. kinevezték a 10. angol huszárezred parancsnokává. 1873. leköszönt s beutazta lóháton Persiát meg Afganisztánt; ez utazásáról könyvet is írt. (Clouds in the East, 2. kiad. 1878.) 1874. kinevezték az aldershoti tiszti lovagló-iskola egyik felügyelőjévé, de 1875. börtönre vetették és elmozdították állásából, 1877. török szolgálatba szegődött és részt vett az orosz-török háboruban, nevezetesen a Lom mentén vívott szerencsétlen csatákban. 1879. kiadta The war in Bulgaria c. könyvét (2 köt.). Nem sokára Törökországot ís odahagyta és az egyiptomi hadseregbe lépett. 1883. kinevezték pasának s azt a feladatot bízták reá, hogy hódítsa vissza Szudánt a mahdí követőitől. De 1884 febr. 4., midőn Tokar várának felszabadítására indult, a felkelők megverték. Erre visszatért Angliába, de álláshoz többé nem jutott. Egyiptomban halt meg, utazás közben. Művei közül az említetteken kívül nevezetesek még: The Brítísh cavalry (1858), Our national defences (1860). (V. ö. Lloyd Sanders: Celebrities of the century 86. lap.)
város Oregon grófságban, a Powder folyó mellett, közelében (11 km.-re) vannak a rock hollowi aranybányák.
az equátor közelében levö Baker szigetéről származó guanó-féle, melyet az esőzések megfosztottak nitrogénjétől és így csakís a benne levő foszforsav a ható alkotó része. A hetvenes években került kiaknázásra s ekkor évente kb. 1/4 millió q. került Németországba, ahol szuperfoszfáttá dolgozták fel. A tulajdonképeni B. már elfogyott s ami mai napság ezen a néven fordul elő a kereskedésben, a Csendes tenger szigeteiröl származó guanófoszfátféleség.
(ejtsd: bekwell), város Derby angol grófságban, a Wye partján, (1866) 2285 lak., márványköszörülőkkel, gyapotfonókkal és vasgyárakkal. ÉK-re 3 km.-re van Chatsworth. a dewonshirei herceg kastélya, ahol Stuart Mária 13 évig volt fogságban.
(ejtsd: bákuel) Róbert, angol állattenyésztő, szül. 1726. Dishleyben, Angolországban, megh: u. o. 1795. Mint gazda s különösen mint állattenyésztő nagy hirt szerzett s oly elveket állított fel s követett, melyek az angol gazdasági állattenyésztés haladását nagy mértékben előmozdították. Főképen a ló-, szarvasmarha- és juhfajták okszerű keresztezésével foglalkozott s az erre felhasznált állatok gondos és kitüzött céljainak megfelelő kiválasztásával kitünő tenyészállatokat, sbt uj fajtákat állított elő, melyek legfőbb előnyei közé a helyes testalkat s a gyors fejlődés tartozik.