1 (Bacfart, Bacfort, mások szerint Groevius) Bálint, erdélyi szász eredetü zeneszerző és lantművész, szül. 1507., megh Pádovában 1576 aug. 13. Többnyire külföldön s leginkább Lengyelországban tartózkodott; 1570. Miksa császár meghivására Bécsbe ment s rövid ideig az udvarnál szerepelt; hosszabb ideig élt Zsigmond Ágost lengyel király udvarában is, kivel bensőbb viszonyban lehetett, legalább egyík munkájának előszavából ez tünik ki. Két munkája maradt fönn: Premier livre de tabulature de lutte (Páris 1564). Bakfarci Valentini Greffl Pannonii Harmoniarum musicarum in usum testudínís factorum (Tomus 1. Cracoviae 1565-69). Ez utóbbi munkáját Zsigmond Ágost lengyel királynak ajánlotta, ki neki, mint a fejedelmi zenekar igazgatójának, nemesi jószágot ís adományozott. Ennek a könyvnek két példánya van meg a bécsi udvari s a krakói egyetemi könyvtárban. Érdekes e művében Fantasia 3 vocum és D'amour me plains cimü két zeneműve, melynek stílusa teljesen magyar, s dallamában, zenei képleteiben félre nem ismerhető a nemzeti jelleg. A Theatrum Musicum c. 1571. megjelent lant-táblázat-gyüjteményben is van Bakfark hazánkfiának két műve. V. ö. Budapesti Közlöny 1870. 21. sz. Bartalus István cikkével: Ujabb adalékok a magyar zene történelméhez. E cikkben ismerteti Bartalus a fönt említett krakói müvet, melyet ő fedezett fel ujabban.
2. B. János, híres magyar lantvirtuóz, alkalmasint fia az előbbinek. Élt és szerepelt a XVI. század végén. Besard Thesaurus harmonicus cimü művében (1603) lantra írt két szerzeménye is van.
(ném.), a serdülő leányok tréfás elnevezése.
(növ.), Melius Juhász szerint Tragus, Gallinaria bacca, skorpíófű, azaz tyikmag, tyikhúr v. tyikszem (Anagallis L.); l. Tikszem. A Tragus szó különben a bojtorjánpázsit, a ballagófü; sőt a kakuárbokornak (Ephedra distachya) is neve Tragium pedíg a Pimpinellának egyik fajneve. Csapó szerint B. v. sebfű a. m. Betonika (l. o.), de B.-nek a bakszakállfüvet is nevezi.
Hazánkban ősszel be szokták takarni földdel a szőllőtőkét, hogy megóvják a téli fagyoktól. Tavasszal azután elhuzzák a földet a tőkéröl, még pedig a tőkesorok közé eső, a sorok irányával párhuzamosan haladó gerincekbe; e gerinceket mondják B.-nak.
(magyarul a. m. majombeliek), a becsuán-ok nyugati ágához tartozó néger nép, mely vasiparáról híres Délafrikában; messze földre ők látják el vasszerszámokkal az egyes néger törzseket.
íparos város Jekaterinoszlav orosz kormányzóságban, a doneci szénmedence középpontja, 10,000 lak., fontos marhavásárokkal.
(Jézus szolgája), sziriai család. Tagjai a görög és arab orvostudomány körül szereztek érdemet. Éltek 750-900-ig Kr. u.
persa nomád néptörzs, mely Lurisztánban és a Kárun folyam vidékén tanyázik. Saját törzsfőnökei alatt él, de azért évi adót fizet a persa kormánynak. Nyelve az uj persával közel rokon kurd nyelv egyik szójárása. Vendégszerető, mint a legtöbb nomád nép, de azért a rablást és fosztogatást sem veti meg. Mohammed hitét csak szinleg követi és sok régi szokást őrizett meg a pogány korból. A bakhtjárok száma a rokon lurikkal együtt 50 s egynehányezer családra tehető.
(ejtsd: -hájz'n) van den Brink, Reinier Cornelis, németalföldi történetiró, szül. Amsterdamban 1809 febr. 28., megh. 1865 jul. 15. Irodalmi dolgozatait (Studien en schetsen) 1860-ban kezdette összegyüjtení. Többi művét Thiele adta ki (Haag 1876-77).
teljes névvel Molláh Abdul-Báki, a legkiválóbb török lirikus; szül. 1526., megh. 1599. Többféle magas hivatalt viselt, és versgyüjteménye (törökül diván), mai nap is mint a legelőkelőbb lírai költeménykötet ismeretes. A nagy Szulejmán idejében élt, aki rendkivüli tisztelője volt a költészet eme szultánjának. A persa Gülü-bülbül címü költeményes munkát is átdolgozta, mely kéziratban a mi akadémiánk könyvtárában is megvan. V. ö. Hammer-Purgstall, Baki's, des grössten türkischen Lyrikers Diwan, Bécs 1825.