(növ., Balanophoraceae, annyi mint makkvirágzatúak), kétszikü növénycsalád a Serpentariák (mások szerint a Santalineák) rendjében. Sisztematikai helyzete kétes, részint a kutyatejfélékhez, részint a Cytineákhoz és Rafflesiaceákhoz húz. E családba gombakülsejü barna vagy vörös, de sohasem zöld szinü, más növényeken élősködő növények tartoznak. Virágzatuk egyszerü buzogány, vagy ágas fürt, számos apró, egy v. kétlaki virágok alkotják; levelök pikkelyalaku. Körülbelül 40 faja kizárólag a tropikus földrészeken tenyészik. Európában csak a Cynomorium coccineum L. és pedig Szardiniában, Spanyolországban, Máltán a mirtusz és Pistacia Lentiscus gyökerein élősködik. Némelyikben összehuzó szer van, azért orvosságnak használják, némelyiket a benszülöttek eszik, némelyik viaszt termel s gyertyát lehet belőle önteni.
félsziget és hollandi kikötőhely Celebeszsziget (l. o.) keleti partján.
nyugatafrikai néger törzs, mely legnagyobbrészt rablásból és lopásból él, de csak idegenek kárára; a saját fajuk között elkövetett lopást a legszigorubban, még halállal is büntetik. Sötét bőrüek, középtermetüek és erőteljes testalkatuak; végtagjaik aránytalanul véznák;.orruk nem annyira belapított, mint a többi négereké; homlokuk erősen hátrafutó; kicsiny és fénylő szemeik vérengző tekintetet kölcsönöznek amugy is vad kifejezésü arcuknak. A férfiak gyapotból készült nadrágot hordanak, a nők csupán ágyékkötényt; hasukat, mellüket, emlőiket fájdalmas bemetszésekkel és égetésekkel tetoválják; a fiukat körülmetélik, a férfiak fogaikat ís kireszelík. Nagy ökörcsordáik vannak, de ökörhust mégis csak halotti torokon esznek. A férfiak a pálmabort mindenek fölött kedvelik, részegesek. A házasságtörés a lehető legegyszerübb. Az egész szertartás abban áll, hogy az illető nőszemély a férfitól egy kötényt kap. A házasság addig érvényes, ameddig a kötény tart. Hogy meddig tartson a kötény, az persze a nőtől függ, de ha elhasználódott, akkor szabad lesz és két évre rá újra férjhez mehet. A nőknek az erdőben kell megszülni gyermekeiket. A B. felette kedvelik a zenét; hangszereket tartanak, amelyekből azonban csak monoton ritmusu zenét birnak kicsalni. Hisznek a jövő életben és igen babonásak.
a kacslábu rákok rendjében, a fedősök (Operculata) csoportjából a Balanídae családnak egyik neme, amelynek fajai a tengerpartokon a sziklákra, továbbá kagylókra és rákokra telepedve élnek. Mintegy 50 faja ismeretes, melyek közül 8 jelenleg élő, mint kövület is, 5 ellenben csakis kövült állapotban ismeretes. Az Európa körül elterülő tengerekből is ismerjük nehány faját, ilyenek p. a B. tintinnabulum L., B. improvisus Darw. és B. crenatus Brug. A cetek különböző fajain más-más B.-faj telepszik meg.
egy neme a sziciliai partokon található két árbocos hajóknak; elől egy nagy orrmányvitorlával, mely egészen, az előárboc ormáig ér.
a hindu hitregében Vaszu Deva és Rohini fia, Krisna idősebb testvére, ki Visnu 8-ik átváltozása volt.
(ejtsd: -lár) Antal Jeromos, francia vegyész, szül. Montpellierben 1802 szept. 30., megh. Párisban 1876 márc. 31. Kezdetben gyógyszerész volt, később a vegytan tanára a Faculté des Sciences és a Collége de France intézetekben. Ő a bronz feltalálója.
(ejtsd:bálárük-le-ben), község Hérault francia départementben, Thau parti tó ÉK-i végében, 800 lak. és már a rómaiak korában ismeretes 50° hőmérsékü sós forrásokkal, fürdőintézettel.
1. Ágoston, régi magyar énekgyüjtő, székely származásu ferencrendi szerzetes, a hittan és bölcsészet tanára és hitszónok, kiadta a csiki ferencrendiek énekes könyvét: Cantionale Catholicum, avagy régi és uj deák és magyar áhitatos énekek c. alatt 1681. és 1685. A ker. katolikusok egyházi énekes könyvét 1719. Csik-Somlyón, sok javítással.
2. B. Árpád (sipeki), szül. Oravicabányán, Krassó- Szörénymegyében, 1840 szept. 1., atyja u. o. az államkincstári bányaigazgatóság titkára és táblabiró volt. Gimnáziumi tanulmányai után kiképeztetését a bécsi politechnikumban, a m.-óvári gazdasági felsőbb tanintézeten s a selmecbányai erdészeti akadémián nyerte. Tanulmányainak befejeztével gazdatiszti állást vállalt. Az 1863. év őszén a m.-óvári, akkor cs. kir. gazd. felsőbb tanintézetbe tanársegédül hivatott meg, honnét az 1865. megnyilt keszthelyi első magyar tannyelvü, akkor orsz. gazdászati és erdészeti felsőbb tanintézetbe nevezték ki segédtanárnak, mely intézetnek azután rendes tanára és az 1874. évtől fogva 10 évig igazgatója volt. Az 1884-ik év őszén a gazdasági tanügy terén szerzett érdemei elisméréséül kir. tanácsosi cimmel a m.-óvári gazdasági akadémia igazgatói állására helyeztetett át. Az akadémián az előző tanévvel az eddig fennállott német tanfolyam végképen megszünvén, B. vezetése mellett az akadémia tannyelve, mely azelőtt egészen német és utóbb német-magyar volt, kizárólagosan magyar lett. B. két izben több hétre terjedő külföldi tanulmányokat tett. Szaklapokban megjelent számos dolgozatain kivül B. főbb művei: Utmutatás a kezdőgazda gyakorlati kiképzésére. Keszthely 1870. Magyarországi fontosabb vadontermő és meghonosodott fák és cserjék leirása, Maly nyomán. Selmecbánya 1870. Általános és különleges növénytermelés alapvonalai. Bpest 1876. Aranyéremmel kitüntetve. Rétmivelés és legelőkezelés alapelvei. Budapest 1876. Nézetek a mezőgazdasági kisérleti telkek berendezése és kezeléséről. M.-Óvár 1886. Általános és különleges mezőgazd. növénytermelés. Hensch Á. közreműködésével. 2 kötet. M.-Óvár 1888. és 1889. Észrevételek gazd. tanintézeteink ügyében. M.-Óvár 1890. A m.-óvári gazd tanintézet 1836. évi állapotának leirása egy remekirónk tollából. M.-Óvár 1890. Azonkivül a keszthelyi gazdasági tanintézet s a m.-óvári gazd. akadémia számos évi értesítőjét szerkesztette; több Hartingerféle szines gazdasági táblához magyar szöveget irt, stb. 1891. a földmivelési miniszterium részéről a németországi gazdasági egyleti ügyek tanulmányozása céljából volt kiküldve s erről szóló jelentése Délnémetország mezőgazd. viszonyainak vázlata cím alatt fentnevezett miniszt. kiadásában 1892. jelent meg. V. ö. Szinnyei J., Magyar Irók.
(vagy Balasov), kerületi főhely Szaratov orosz kormányzóságban, a Khoper balpartján (amely innen kezdve hajózható), 10,100 lak., gabona és faggyukereskedéssel.