(franc., ejtsd: -kon) a. m. erkély. Balcsik, város Bulgáriában, a Fekete-tenger mellett, meglehetősen jó kikötővel, 30 km.-nyire Várnától, kopár sziklafalak által alkotott fensíkon, (1888) 4272 török, bulgár, tatár és görög lakossal terjedelmes árurakodókkal sajt- és gabonakivitellel, élénk marhavásárokkal. Édesvizü forrásaiért a tengerészek is fölkeresik.
kisközség Kolozs vm. mocsi járásában, (1891) 630 oláh és magyar lakossal, gr. Béldy-féle hires ménessel.
1. Antal báró, Ferenc császár bizalmas embere. Szül. Bécsben 1762., megh. u. o. 1841 jul. 9. Korzikai családból származott és a galiciai udvari kancelláriánál szolgált, majd a német-cseh kancelláriának lett alelnöke. Az 1811-iki pénzügyi válság idején a számvevőszék elnökségét bízták reá, a Napoleon elleni háboru megujulásánál pedig a hadsereg élelmezési ügyét vezette. E nagyfontosságu állásban meg tudta őrizni az uralkodó bizalmát, ki a belügyi politikában leginkább az ő tanácsára hallgatott. Összekötötte őket a forradalom és a Napoleon elleni kölcsönös gyülölet. V. ö. Krones: Zur Geschichte Oesterreichs im Zeitalter der franz. Kriege (1889).
2. B. Manó (némai báró), B. József és Thoroczkay Borbála grófnő fia, született 1807., megh. 1852. Tanulmányait a bécs-ujhely-i katonai akadémiában befejezvén, mint hadnagy kezdte meg szolgálatát a hadseregnél (1827). Négy év mulva főhadnaggyá, csakhamar századossá s őrnaggyá neveztek ki. 1846-ban alezredes, 1848-ban pedig az 51. gyalogezred ezredese lett. Az 1841. évi erdélyi országgyülés Antal (szül. 1802., megh. 1878.) testvérével együtt honosítja. 1848 május 1-én a nemzetőrség szervezésével bízták meg s a nemzetőrségi tanács elnöke lett. Az ideiglenes magyar kormány vezérőrnaggyá nevezte ki, később pedig az Erdélyben állomásozo összes magyar haderő főparancsnoka lett, s mint ilyen vívott egy csatát a császáriakkal, mely hadteste futásával és Kolozsvár elvesztésével végződött, s emiatt a pesti hadi törvényszék előtt kellett magát tisztáznia. 1849 jan. 5-én az ellenség kezébe kerülvén, a császári haditörvényszék mint ezredest nyugalmazta; azonban a szabadságharc bukásával «fegyveres fölkelésben való részvétel» miatt ezredesi rangját elvesztette s 2 évi várfogságra Olmützbe vitetett, hol meg is halt.
(franc.: baldaquin), gazdagon díszített mennyezet, királyi trónusok, szószékek, ágyak stb. felett; ez esetben vagy oszlopokon nyugszik, vagy a falhoz van erősítve.
[ÁBRA] 1. ábra. Baldachin-diszités a roueni székesegyházban.
B.-nak hivják azt a négy rúdon hordott, legtöbbször vízszintes ernyőt is, melyet nagyobb ünnepélyek alkalmával fejedelmi személyek fölé tartanak; amikor a B. nehéz selyem-, brokát- vagy bársonyszövetből készül. Nálunk most majdnem kizárólag a kat. egyház használja körmenetek alkalmával s akkor a szentséget vivő pap megy alatta. Szó és szokás a keletről származik, ahol az uralkodók és más előkelő személyiségek részint méltóságuk jeléül, részint a napsugarak elleni védekezés céljából ritkán mennek ki B. nélkül, mely esetben azt gyakran az alattvalók főbbjei viszik. - Az emlékszerü építészet is igen gyakran alkalmazza a B.-t, a csúcsíves és a korai renaisance-stil (különösen a francia) szobrok fölött oszlopokon (templomok és termek belsejében), tornyokon, külső támasztó pillérek koronázására stb. (L. 1. számu ábrát, mely a roueni székesegyház támasztó-ívének díszítése.) - Az ágy B.-ja vagy az ágy mennyezete eleinte a szoba mennyezetéhez volt kötéllel erősítve (l. 2. sz. ábrát). A XVI. századtól kezdve lejebb száll s az ágy sarkainál álló oszlopok tartják. Még később a fa egészen eltünik a reá rakott szövetek és hímzések redői között.
[ÁBRA] 2. ábra. Ágy-baldachin.
Az empire-stilus egészen száműzte a B.-t, s ez csak napjainkban kezd ujra tért hódítani.
Báró Baldácsy Antal (l. 2. Baldacci), róm. kat. főur, országgyülési képviselő 1876 okt. 19. kelt végrendeletével s annak 1877 máj. 20. kelt toldalékával a magyarországi protestáns egyházaknak örökös tulajdonul hagyott több mint 8000 holdnyi földbirtokot mindennemü járulékaival együtt. Ez alapítvány az örökhagyónak 1878. bekövetkezett halála után tényleg a hazai protest. egyházra szállott, s ez az alapitványi birtokokat kikerekítendő, ezekhez az alapítvány jövedelmeiből törlesztendő kölcsönösszegen még 3000 holdat vásárolt. A birtokok ügyeinek rendezése s a rajtok álló terhek törlesztése még mindig nem ért véget, de a jövedelemből máris körülbelül 30,000 frtnyi összeg osztatik ki évenként a tulajdonos egyházak között, mit azok előlegesen meghatározott különféle egyházi célokra fordítanak. Az alapítvány kezelésével egy jogigazgatót bíz meg a felügyeletet gyakorló 22 tagu bizottság, melybe mind az öt ev., és mind az öt ref. kerület, ugyszintén az unitárius vallásközség egy egyházi és egy világi tagot választ.
Ágost Károly Ede, német ornitologus, szül. Gierslebenben 1812. évi ápr. 18-án; 1833-tól Berlinben teologiát tanult, 1836-ban házi nevelő és 1839-ben gimnáziumi tanár volt Köthenben, ahol Naumann buzdítására az ornitologia művelésére adta magát. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1850-ben a német ornitologiai társulat. Mint lelkész 1868-ban nyugalomba vonult és 1870 óta Koburgban él. 1842 óta több ornitologiai utazást tett, beutazta az alsó Dunát, a Bánátot s a Kárpátokat. Blasius társaságában befejezte Naumann Naturgeschichte der Vögel Deutschlands c. munkáját és 1849-58. kiadta a Naumannia cimü madártani folyóiratot. Ezen kivül több madártani művet írt. Különösen a madarak szaporodását s a fészeképítés és költés módját tanulmányozta. Legujabb műve: Das Leben der europäischen Kuckuke (Berlin 1892).
János, olasz államférfi, szül. Livornóban 1790., megh. 1876 okt. 19. 1844. toscanai pénzügyminiszter volt. Mint szenátor a Ridolfi miniszteriummal együtt bukott meg az 1848 jul. 30-iki köztársasági demonstráció következtében.
II. Lipót nagyherceg Gaetába hivta s 1849 máj. 24. az ujonnan alakított konzervativ kormány élére állva, 1850. Bécsben járt a nagyherceggel s onnan hozta magával az u. n. toscanai szeptemberi törvényeket, melyek az alkotmányt bizonytalan időre felfüggesztették s a sajtószabadságot megszorították. Mint pénzügyminiszter emelte a közvetett és közvetetlen adókat, hogy az ország zilált pénzügyein valamit lendítsen. 1852. ősszel merényletet követtek el ellene. Állását 1859 májusban hagyta el. Megirta II. Lipót nagyherceg életrajzát (Firenze 1871).
falu Luzern svájci kantonban a B.-i tó déli végében. A tó 5 km. hosszu, 1/2 km. széles; lefolyása a Baldegger
l. Baldr.
Bernardin, guastallai apát, olasz idillköltő, szül. 1553., megh. 1617. Sok nyelvet tudott s a többi közt egy magyar-olasz szójegyzéket irt össze; ezt Simonyi Ernő fedezte föl Nápolyban s Toldi F. adta ki (Adalékok a régi magyar irod. történetéhez 1870). De később Simonyi Zsigmond kimutatta, hogy B. szótára csak Verancsics ötnyelvü szótárának hibákkal teljes kivonata, tehát egyáltalán semmi értéke sincs nyelvünk történetére.