(ejtsd: bellimine), város Ulster ir tartomány Antrim grófságában, a Breid mellett (1881) 8883 lak., nagy vászonszövőkkel és fehérítőkkel.
város és kikötő Connaught ir tartomány Mayo grófságában a Moy deltája kezdetén (1881) 5760 lak., kikötőjébe 200 tonnás hajók juthatnak föl.
(ejtsd: bellineszló), város Connaught ir tartomány Galway grófságában; a Suck mellett; (1891) 4772 lak., kocsigyártással, kőbányákkal, híres marhavásárokkal (okt. 5-9.).
Károly József Napoleon, jeles kémikus, szül. Gabrielshütteben Csehországban 1805 ápr. 21. Meghalt 1868 márc. 17. Atyja gr. Rottenhan vasbányájában mint hutaellenőr volt alkalmazva. B. Prágában befejezvén a műegyetemi tanfolyamot, 1893 szeptemberben visszatért szülői házába, hol azonnal gyakorlatilag kezdett a bányászattal és a hutaüzemmel foglalkozni. Azonban már 1824-ben novemberben ideiglenesen, 1826 áprilban véglegesen a kémia segédtanára lett a prágai műegyetemen és 1835 juliusban ugyane szakmából tanárrá nevezték ki. B. kiválóan az erjedési vegytan körüli kisérletekkel foglalkozott.
l. Vitustánc.
(közvetlenül a latin ballista, közvetve pedig a görög ballein, hajítani ige után képzett hadászati műszó), az ellőtt vagy hajított, sulyos testek mozgásának tana. Főfeladata a lövedékek levegőben röpülésök alatt követett pályáját meghatározni. E tudománynak Galilei vetette meg az alapját 1590 körül, s különösen Newton, Euler, Poisson, Jacobi fejlesztették ki matematikai-fizikai elméletét A levegő ellenállásának törvénye még nem lévén elég szabatosan meghatározva, az elmélet többé-kevésbbé megközelítő föltevéseken alapszik. A tüzérek kisérleti próbái sem vezettek még biztos eredményekre, a lövedékek pályáját, az ú. n. ballisztikai görbét illetőleg. Ez a görbe vonal, t. i. a lövedék súlypontjának pályája üres térben, parabola lenne s a gyakorlati számításokban is első megközelítésül, parabolának veszik. A föld vonzó erején s a levegő ellenállásán kivül a lövedék kezdő sebessége játssza a főszerepet e számításokban. Ez uóibbinak meghatározására szolgált azelőtt a Robins ballisztikai ingája (1742), melyet Hutton (1775) tökéletesített. E műszer voltaképen nem egyéb, mint egy erősen megvasalt széles fatuskó, mely a mérleg-élek módjára inoghatólag van felfüggesztve s a lövedékek céltáblájául szolgál. A belelőtt golyó az ingát lengésbe hozza s a lengések számából meg lehet határozni a golyó sebességét a tuskóba hatolás pillanatában. Ma már az elektro-ballisztikai készülékeket, különösen pedig a Le Boulengé belga hadnagytól (1863) föltalált kronoszkópot használják helyette. A B. gazdag irodalmából Didion: Traité de ballistique, Paris 1860, és Mieg: Theoretische äussere Ball. Berlin 1884 cimű munkákat említjük fel.
problema, a hajitott test súlypontja által a légkörben leírt pálya kiszámítása (l. Ballisztika) amivel Newton, Robins és Euler foglalkoztak, kiknek dolgozatait alapul véve Tempelhoff porosz tüzértábornok az 1781-ben kiadott Bombardier prussien cimű francia művében adta elő először rendszeresen a ballisztikai problema megfejtését
a lőpornak egy neme, amelyet lövegek töltésére használnak.
1. Antal, magyar származásu antwerpeni nyomdász. Flamand röpiratát a magyar nemzeti muzeum könyvtára őrzi; címe: Cort Verhael van de gheluckige victorie, die de Christenen hebben ghecreghen teghen de Turck in Hongeryen, waer dat eenighe duysenden Turcken verslaghen syn: haerlieder schepen, met gelt ende ammonitie van oozloghe, hun afghenomen op de Riuire van den Danouwe, by de stadt van Tolna. Geschieht op S. Jans auont lestledem, in dit tegenwoozdich jaer 1599, den XXIII. Juny. Antwerpen 1599.
2. B. Ede, festő és rajztanár, szül. Liptó-Szentmiklóson 1859 dec. 17., elvégezte a lőcsei főreál iskolát és az országos rajztanárképezdét és azután Bécsben meg Münchenben folytatta tanulmányait. 1884. a budapesti V, ker. főreáliskolához nevezték ki a szabadkézi rajz tanárának. Miután rövid idő alatt mint portrait- és genre-festő ismeretessé tette nevét, tanulmányi célból a külföldre indult és Belgium-, Olaszország-, Páris- és Spanyolországban töltött több évet. Az 1892. őszi műtárlaton egy «Pieta» címü nagyobb szabásu képet állított ki; ugyanez évben. a madridi kiállitáson két érmet nyert. 1893. pedig megfestette Hohenlohe elsasz Lothaiai helytartónak portraitjét. Régibb művei közül Lutter főigazgató, Korányi orvostanár, Schlauch püspök, Erkel Ferenc és Szlávy József koronaőr mellképei említendők.
3. B. Mátyás. Szül. L.-Szt.-Miklóson 1844 nov 30-án. Középiskolai tanulmányait a kézsmárki, rozsnyói és lőcsei gimnáziumokban végezte. 1864 és 1865-ben a bécsi, 1866 és 1867-ben pedig a zürichi műegyetemen foglalkozott a kémia és rokon tudományok tanulmányozásával. 1868 őszén dr Nendtvich Károly mellé tanársegédnek neveztetett ki; ugyanazon évben pedig megválasztatott a pestvárosi képviselőtestület által a Preysz Mór megbetegedése következtében megüresedett tanszékre a belvárosi főreáliskolához, hol azóta folyton működik, egyidejüleg 1874 óta a főv. vegyészeti hivatal vezetője is. - 1868 óta a berlini vegyészeti társulat, s 1880 óta a m. tud. akadémia l. tagja. Önálló művei: Das Naphtalin und seine Derivate in Beziehung auf Technik u. Wissenschaft. Braunschweig, Fr. Vieweg u. Sohn, 1870. A vegytan alapelvei 2. kiadás 1877. Budapest, Franklin-társulat. Elemi vegytan 5. kiadás, 1891 Franklin-társulat. Ezen kivül sok értekezése jelent meg bel- és külföldi tudományos folyóiratokban.
több hegycsúcs neve a Vogesekben, l. o.