zétai fejedelem, anyai ágon a régi szerb királyok utódja, a zétai (montenegrói) Halić dinasztia alapítója volt, mely dinasztia 1360-1421. volt a montenegrói trónon. Meghalt körülbelül 1368. Utódjai fiai: Strasimir, György és II. Bala, Balić voltak. Ez utóbbi túlélte testvéreit és apja fejedelemségének egyetlen ura maradt, sőt azt még nagyobbította is, megnyervén az albániai Durazzót, amelyről magát Durazzói fejedelemnek is irta. Elesett egy csatában a törökök ellen 1385. Utódja: György testvérének fia, II. György ŤZéta és a tengermellék igazhivő önurať volt, aki Dulcignóban székelt és birodalmát a törökök ellen hősiesen megvédte. Ezt halála után követte III Balsa, aki egy ütközetben a velenceiek ellen 1421. elesett. Vele kihalt a Balic-dinasztia, melyet a Cernojevics-dinasztia követett a montenegrói trónon.
így hivják Dél-Amerikában az oly tutajokat, melyeknek közepén egy ponyvavitorlával ellátott árboc van felállítva. Leginkább négerek használják. Máskép Catemarannak is nevezik.
(ejtsd: -hith). Birmingham (l. o.) déli külvárosa (1891) 30,581 lak.
Gled (növ.), l. Balzsamfa.
l. Balzsamok és Balsamum.
Pál (1763-1813), agronom és nemzetgazda, a palermói egyetemen tartott fölolvasásokat, főként azokat az okokat fejtegetve, melyek a mezőgazdaságnak ártanak.
Tivadar, szül. Konstantinápolyban a XII. század második felében. Különböző méltóságokat viselt, végül az antiochiai pátriárkaságot. 1170 körül két kommentárt irt; egyik Zonaras rendszerét követi, s annak magyarázataival van kapcsolatba hozva; a másik Balsamon leghiresebb műve, a Photios Nomokánon-ához irt szkolionai; ezek főleg gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak, s kiegyenlíteni akarják a világi jog és a kánonok közötti látszólagos ellentéteket. A szkolionokat legelőször Hervet adta ki latin nyelven Párisban 1561.; legteljesebben a Rhallis és Potlis Szintagmájában van közölve. Balsamon megmutatja, hogy miben módosították a Bazilíkák a justiniaosni jogot. B. a latin egyházzal szemben ellenséges érzülettel viseltetett.
Canadense, kanadabalzsam, a pinus (abies) balsamea kanadai fának bemetszésekor kifolyó terpentinfajta; halaványsárga, mézszerü balzsam; sajátságos, kellemes szaga, kissé keserü, csipős ize van; gyantából és illanó olajból áll. Leginkább mint ragasztószer használtatik a mikroszkopi gyakorlatban. - B. copaivoe, különböző délamerikai kopaiferák (a caesalpineák közé tartozó nagy fák) kérgében és fás részében foglalt olajsűrűségü, aranysárga v. sötétsárga átlátszó balzsam, melyben egy illatos olaj (C15H24), gyanta jegeces kopaivasav és oxikopaivasav van. Igen gyakran gurjunbalzsammal és zsiros olajokkal hamisítják. Az orvosok belsőleg adják kankó ellen, melyet a B. valószinüleg fertőtlenítő hatásánál fogva gyógyít; nagy dózisban azonban hányást, hasmenést és sok vizelést okozhat. - B. gileadense (mekkabalzsam), a balsamodendron Gileadense Kuhnt (amiris Gileadensis L.) boldogarábiai fa ágainak kifőzése által nyert terpentinszerü balzsam, mely régen gyomorbajok és magtalanság ellen, továbbá mint izzasztó orvosság használtatott; ma már nem igen használatos, mert nagyban hamisítják. - B. peruvianum (perui b.) a miroxilon sanso natense klotsch (toluifera Pereirae Baillon) san-salvadori fának kérgéből nyert balzsam, mely sűrű, sötétbarna, kellemes illatu, keserü, csipős izü, s főkép fahéjsavas benziléterből, gyantából és különböző arómás vegyületekből áll. A lapostetünek és a rühnek kiváló gyógyszere, azonkivül parfümökhöz és a Hoffmann-féle életbalzsam készítéséhez használják, sőt kellemes vaniliaszaga miatt, mint a vanilia pótlószere is alkalmaztatik. - B. styracis (Styrax liquidus; Styrax vagy Storaxbalzsam), a Liquidambar orientale Miller (hamamelis-félék) nevü kisázsiai fának kérgéből kifőzés által nyert nem kellemetlen szagu, nyúlós balzsam, mely főkép gyantából és fahéjsaveszterekből áll; azonkivül styracin metastyrol és benzoesav is van benne. Styrax calamita néven a storaxfa kérgének és a balzsamnak keverékét Triesztből hozzák a kereskedésbe; némelykor azonban semmi storax sincs benne. Az utóbbit olajjal keverve és a bőrre dörzsölve, mint a rüh jeles gyógyszerét használják az orvosok; a régi illatos B. pedig a perui balzsamnak olcsó helyettesítője. - B. tolutuanum (toluí balzsam), a miroxilon toluiferum (toluifera balsamum L.) nevü venezuelai és uj-granadai fa kérgéből bemetszés által nyert balzsam, mely kellemes illata miatt leginkább füstölő és szépítőszerek készítésére. továbbá pilulák bevonására használtatik. B. vitoe Hoffmanni (vagy mixtura oleoso-balsamica), Hoffmann életbalzsama; csúzos bajoknál bedörzsölésre, továbbá erősítő szemvizül, mosófolyadékul stb. szolgáló szer, mely nálunk úgy készül, hogy lavendula-, citrom- s szegfűolajból- 1 g.-ot, szerecsendióvirág-olajból és narancsvirág-olajból fél g.-ot, fahéj-olajból három cseppet, perui balzsamból 1 g.-ot 250 g. illatos szesszel (spiritus aromaticus) kevernek és néhány napi állás után megszürik. Hivatalos gyógyszer.
Vitus János, ref. lelkész, tanár, szül. Dombegyházán, Csanádmegyében 1529., meghalt Sárospatakon 1575. Neveltetéséről Jaksits Péternek, a n.-laki várkastély urának özvegye, Anna gondoskodott. Tanulás végett Gyulára küldte, azután a Drágfy B. birtokában levő erdődi virágzó iskolába Kopácsi István keze alá. Mikor ez Nagy-Bányára hivatott meg tanítónak, tanítványa oda is követte, majd követte S.-Patakra is 1549., ahol már ő is a latin és görög nyelv tanításával kezdett foglalkozni. Előbbi pártfogónőjének leánya, Jaksits Anna, kellő utiköltséggel ellátva, Wittenbergbe küldi Melanchton hallgatására, kinek tanácsára megszerzi a bölcsészettudori cimet, de egyszersmind a természettudományok tanulmányozására adja magát ritka szép sikerrel, mi Melanchtont arra birja, hogy miután Jaksits Anna meghalt, Perényi Gábor pártfogásába ajánlja, és az orvosi tudományok tanulására buzdítsa. Perényi anyagi támogatása mellett négy évet töltött a bolognai és pádovai egyetemeken, orvostudori oklevelet nyert, s mint orvos Rómába is ellátogatott, IV. Pál pápa udvarában is működött. 1560. Perényi hivására ennek udvarába tért, hol mint udvari orvos működött, ennek 1567. bekövetkezett haláláig, de egyszersmind gondjait a s.-pataki iskolára is kiterjeszté; valószinüleg ő búzdítá Perényit azon jelentékeny alapítványok tételére, melyek a pataki iskolát az eddiginél magasabb fokra emelték. Tudományos műveltségének híre a trónig hatván, Miksa király címeres nemeslevéllel tüntette ki. Perényi halála után a lelkészi tisztet is teljesítette egy évig a liszkai egyházban, 1571-től pedig haláláig a s.-pataki egyházban, hol egyszersmind a főiskolának is gondnoka és tanítója volt. Résztvett az 1568. tartott kassai zsinaton is. Emlékbeszédet Szikszai Fabricius mondott felette mely Wittenbergben jelent meg 1576-ban. Munkái: De remediis pestis prophilacticis. U. o. 1564. A ker. vallásnak minden ágazatai rövid summában foglalva. U. o. 1571. A magyar chirurgia, azaz a seb gyógyitásának mesterségeiről irt négy könyvek c. munkája kéziratban maradt, de hogy meg van-e még vagy elveszett, bizonytalan. Egy Bolognából irt levelét a szász-besztercei ev. gimnázium 1862-iki értesítője közölte. Irt latin verseket is.
l. Balsa.