Bana

Árpadkori magyar személynév, mely férfi- és nőnévnek is használtatott; 1263-73 közt egy vasvári várjobbágy neveként fordul elő, aki comesnek, ispánnak is neveztetik; ezen B. a Herén nemzetséghez tartozott s fia, Páris, a Káldy-családnak volt az alapítója.

Bana

indus költő a Kr. u. VII. századból, Szriharzsa Sziladitja király udvari költője volt, akit Harzsakarita cimü, dagályos prózában irt munkájában nagyon dicsőít (kiadta Jihunandas Kalkuttában 7816). Drámája: Parvatipari-nayanátkam, nem sokat érő drámai párbeszéd (kiadta Godabole Bombayban 1872, Glaser Bécsben 1883; lefordította Glaser Triesztben 1886). Mint lirikus Kandikaszatakam, mint regényiró Kadambari cimü könyveket adta ki (ez utóbbit fia fejezte be s kiadta Peterson Bombayban 1883). B. nagy mestere a szónak.

Bána

nagyközség Komárommegyének gesztesi j.-ban, (1891) 2601 magyarajku lakossal; postaállomás. Hozzá tartozik Bábolna puszta (l. azt) hires ménesével. A községhez közel a Várdombon négyszögü sáncolás és körülötte a Castrum Bana nyomai láthatók, mely a legjelentékenyebb királyi várak egyike s várispánság székhelye volt. A XIII. században az oklevelek sűrün emlegetik, krónikásaink szerint pedig a magyarok, mielőtt a Morva vizéig hatoltak volna, elfoglalták B. várát s abba őröket helyeztek.

Banagium

(középkori lat.) hűbéruri, illetőleg földesuri jogot különösen pedig a malomjogot a kizárólagos őrletési jogot jelentette.

Banai

András, ispán, Ivánka fia a Hunt-Pázmán nemzetségből, a gróf Forgách-család őse. Kitüntette magát a Sajó melletti csatában; midőn a király a tatárok elől menekülve lovát elvesztette, B. András adta át neki a magáét, amiért s egyéb érdemeiért IV. Bélától 1253. Gimest kapta. 1255-1256. tárnokmester volt, majd Béla herceg udvarmestere. Négy fia, Tamás, Ivánka, András és leszenyei Forgách Miklós, meg egy leánya, Jolenth, maradt, aki 1277-ben már Ogouch özvegyeként említtetik.

Banalis

(a francia ban szóból), felhivás, közhirré tevés, kegyuri, főuri, amit a főúr a hűbéresnek bizonyos viszontszolgálat fejében haszonélvezet végett átenged; átvitt értelemben: ami minden embernek szabad szolgálatára áll, innen azután ami nagyon közönséges, köznapi s jelentéktelen.

Banán

(növ.), l. Pizang és Paradicsomfüge.

Banana

fontos kereskedelmi helye a Kongoállamnak, a Kongo-torkolat egyik szigetén; 1890. 132 vitorlás hajó fordult meg kikötőjében.

Bánánaevők

(Musophagidae). A kuszómadarak, könnyücsőrüek (Coccygomorphae) csoportjába tartozó madárcsalád, melynek tagjai Afrikában élnek és a kakukfélékhez hasonlítanak. Rövid, széles csőrük, lekerekített szárnyok és hosszu kunkori farkuk vannak. 18 faja ismeretes, leginkább rügy- gyümölcs-, bogyó- és magvakkal táplálkoznak. Nevezetesebbek: 1. a sisakmadár (Turacus Cuv. a. m. Corythaix III.), melynél az 5. evező toll a leghosszabb, fején sisakszerü mozgatható tollbóbita. A T. leucotis Rupp. Abisszinában él, zöld bóbitája zöldesfekete, hasa hamuszürke, kormánytollai vörösek. Hossza 45 cm., szárnyhossza 17 cm. farkhossza 21. - 2. a bánánaevő (Musophaga Isert.), fején nincs tollbóbita, a 4. evező toll a leghosszabb. - 3. a kék B. (M. violacea Isert.), sötét violaszinü, tarkója, szempárkánya biborvörös. Hossza 50 cm.; szárnyhossza és farka 22 cm. Nyugat-afrikai erdőkben él.

Bananák

kis szigetek csoportja a Sierra-Leone parton (Nyugat-Afrika). A B. vulkáni eredetüek, termékenyek; igen egészséges az éghajlatuk, azért az angol Sierra-Leone szanatoriumául szolgálnak; a legnagyobb Banana 7 km. hosszu, 1 1/2 km. széles.


Kezdőlap

˙