(spany. Bandolon, Bandora, Bandura). a lanthoz hasonló hangszer, kevesebb vagy több acél- vagy pendülő bélhurral ellátva. Hasonló hangszerek a Pandora vagy Pandura, Pandurina, Mandora, Mandola v. Mandura, Mandoer. Azonos hangszerek a Mandolinnal (l. o.).
(ejtsd: bándoll) község, Var francia départementben, a Földközi-tenger öblénél 2000 lak., akik jó borokkal és déli gyümölcsökkel ütnek élénk kereskedést; hordóipara jelentékeny.
vagy Bandonbridge (ejtsd: bendnbrids), város Munster ir tartomány Cork grófságában a B. partján (1891) 3997 lak., jelentékeny vásárokkal és szeszgyártással.
(koboa), cseh nemzeti hangszer, mely nem egyéb mint egy üvegkorsó, bőrrel behuzva s ezen néhány lószőr kifeszítve; ezek nedves kézzel érintve a nagy bőgőhöz hasonló hangot adnak. A hangolás a korsónak több v. kevesebb vizzel való megtöltése által történik. Bőr és lószőr hiányában esetleg e célra kisebb és nagyobb ivópoharakat is használnak, melyek szintén viz betöltésével hangoltatnak; a hangokat ekkor úgy idézik elő, hogy egy posztóval v. börrel bevont pálcával ütnek az egyes hangolt poharakra.
l. Kancsítás.
(Bandsemasszin v. közönségesen Bandsir), 1. a XIV. század végén alapított önálló szultánság volt Borneo DK-i részén, a Nagara folyó körül mintegy 15,400 km2 területtel. 1857 a hollandiak elfoglalták; - 2. az ugyanily nevü hollandi kormányzóság fővárosa a Baritóval összeköttetésben álló Kazsu partján; körülbelül 25,000 lak. A város két részre oszlik: az európaira és khinaira; a házak nagyobbára cölöpökön állanak. A kereskedelem tárgyai: aranypor, gyémánt, rotang, guttaperka, só, gyapotkelmék, vasszerszámok, üvegedények, stb.
(Bonjoewangie), egykor önálló tartomány, ma kerülete Beszuki hollandi tartománynak Jáva szigetén. Beszukival együtt területe: 9656 km2 61,300 lak. Hegyei közt sok a még most is működő vulkán, éghajlata egészséges; földje igen jó kávét terem. Föhelye B. a Bali-szorosnál.
(Bandtkie), 1. György Sámuel, bevándorolt német eredetü lengyel történetiró, nyelvész és bibliográfus, szül. Lublinban 1768 nov. 24. megh Krakóban 1835 jun. 11. Tanult Jénában, Halleban és Szt.-Pétervárott; 1798-ban a boroszlói Erzsébet-gimnáziumban a lengyel nyelv tanára lett, 1811-föl kezdve pedig Krakóban a bibliográfia tanára egész haláláig. Kiváló szlávista volt. Irt egy lengyel-német szótárt (2 köt. Boroszló 1806), lengyel nyelvtant németek számára (u. o. 1808). Dzreje narodu polskiego (A lengyel nép története, 2 köt. Boroszló 1830 és 1835) a lengyel történeti irodalom egyik legjobb munkája. Bibliográfiai tartalmú a Historya drukarn Krakowskich (A krakói könyvnyomtatás története, Krakó 1815), s A lengyelországi és litván-nagyhercegségi könyvnyomtatás története (3 köt. Krakó 1826).
2. B. János Vince, az előbbeni testvére, szül. Lublinban 1783., megh. Varsóban 1851. Jogtanár volt Varsóban; munkái: Jus Culmense Varsó 1814), Jus polonicum (Boroszló 1831) és Historya prawa polskiego (A lengyel jog története, Varsó. 1850).
János Vince, lengyel jogtudós és varsói egyetemi tanár, szül. 1783., megh. 1851. Jogtörténeti munkái: Jus Culmense (1814); Jus Polonicum (1831) és Historya prawa polskiego, a. m. a lengyel jognak története (1850).
(Bandusiae fons), forrás, melyet Horátius énekelt meg (Od. III. 13) és amely Sabinum nevü birtoka mellett volt; belőle folyt ki a Digentia (ma Licenza).