(ejtsd: benfild) Tamás Károly, angol nemzetgazda, szül. 1795., megh. 1880. Sok ideig szolgált II. Lajos bajor király alatt. Nevét a Cambridgei egyetemen tartott előadásaival tette ismertté, hol 1844 óta a liberális iskola tanait hirdette. Ezen előadásai több kiadást értek The organisation of industry (1844) c. alatt. Ezenkivül egyes folyóiratokban elszórva számos cikk jelent meg tőle.
1. Herman Joákim, dán iró, sz. Seelandban 1857 ápr. 20. Első műve: Realisme og Realisten (879); későbbi munkái: kritikai tanulmányok (1880), elbeszélések, mint: Haablöse Slägter (1880), Faedra (1883), Excentriske Novellen (1885), Stille existenser (1886, négy életkép, köztük a pompás Ved Vejen), regények: Stuk (1887), Tine (1889), Under Aaget, s egy kötet költemény Digte cím alatt (1889).
B. 2. Péter György, dán jogtudós és államférfi, szül. 1797., meghalt 1861. Egyideig kopenhágai egyetemi jogtanácsos volt. 1848. országos képviselő lett. Kétszer belügyminiszter s egyideig a közoktatásügyi miniszteriumnak vezetője volt; majd miniszterelnök, visszalépése után pedig titkos tanácsos is juszticiárius lett a legfőbb törvényszéknél.
v. guaza. Kelet-India egyik kedvelt részegítő itala, melyet az ottani kender virágaiból készítenek. Nálunk a gyógyászatban szerepel, mint keserü ízü narkótikus szagu orvosság. Az indiai kender bódító anyaga megvan a mi kenderünkben is kisebb mennyiségben.
v. bányárá v. hánkárá, rablótermészetü afrikai néger nép, melyet Stanley a Kongo ásánti népének nevez.
(a tamulok nyelvén Bangaluru), Maiszurban a britek elő-indiai hűbérállamában B. distriktus (ter. 7550 km2) fővárosa, Madrasztól Ny-ra 398 km.-re (1891) 179.670 nagyobbára hindu lakossal; vasuti állomás. B. jól épült, falakkal körülvett város, élénk forgalommal, számos hindu templommal, a maharadsa palotájával, jelentékeny szőnyegkészítéssel. Egészséges éghajlatánál fogva az angolok nagy katonai teleppé tették. Az angolok 1791. foglalták el; 1811. katonai állomássá tették és 1831 óta a politikai tisztviselők is itt vannak.
egy kicsiny Kohát vidéki afgán törzs Azsiában.
(franc., ejtsd: banzs) Valér de, francia tüzérezredes, a jelenlegi francia tüzér-lövegrendszer megalapítója, szül. Balignicourtban 1833 okt. 17. Rendszerét elfogadták a szerbek és a svédek is. Az 1885-iki antwerpeni kiállításon B. egy óriási ágyut mutatott be, melynek kálibere 34 cm., csövének sulya 37,000 kg., hosszusága 11,20 m. volt s 420-600 kg.-os golyókat lehetett vele lőni, 180-200 kg. lőporral; de az a szerencsétlenség történt, hogy mire a próbáknál a harmadik lövést tették vele, elrepedt. B. mindenképen igyekezett Kruppot a versenyben legyőzni, de ez neki nem sikerült, s e miatt a cail-i gyár vezetésétől vissza is lépett.
v. Kasszándse, egy bántu négertörzs, mely valószinüleg a vadságukról elhirhedt dságáktól ered: de jóindulatuaknak jellemzi Lux, aki őket 1875. meglátogatta. Testüket ricinus-olajjal kenegetik; a férfiak a hajukat akkép borotválják, hogy a fejen maradt haj különböző, furcsa alakokat mutat; némelyek egész fejöket csupaszra borotválják. Az asszonyok egynehány varkoccsá fonják hajukat s a közti helyeken leborotválják; diszül sárgaréz karikát hordanak a homlokukon. A számításban járatosak, tizedes rendszert használnak; az első tiz számjegynek mind külön neve van. Családi életükről megjegyzendő. hogy ha a férfi üzlet végett hazulról eltávozik (a négerek közt híres és élénk kereskedést folytatnak és helyről-helyre vándorolnak), akkor a szalmaözvegy tetszés szerint más férfival v. más férfiakkal él, de ha haza jön az «ur», akkor be kell neki jelenteni, ki v. kik voltak a kitüntetettek s ezektől azután ő a szokásos opandá-t (a nő használatáért járó pénz) beszedi.
(növ.), l. Kányafa.
Hátsó-Indiában fekvő város, mely 1768 óta Sziam királyság fő- és székvárosa. A Menamnak mindkét, de különösen balpartján terül el; egyenes vonalban valami 30 km.-re a folyó torkolatától B.-ot 8 km. kerületben falak veszik körül; e falkerítésen belül vannak a királyi paloták, a királyi tisztviselők palotái és a legszebb pagodák. A pagodáknak aranyozott tornyai, kupolái, piramisai és emeletes födelei, a melyekről a nap sugarai visszatükröződnek, s a nagy kiterjedésü örökzöld kertek a városnak messziről érdekes külsőt kölcsönöznek. A folyó mindkét partját megerősített tutajokon álló boltok és műhelyek szegélyezik, a vizen pedig ezrével mozognak a bárkák, mert minden üzlet, minden forgalom főképen a folyóra szorítkozik. A palotákon, pagodákon és nyilvános épületeken kivül B. csak fa-, illetőleg bambusz-kunyhókból áll. A király, valamint a nagy urak palotái külön-külön vannak falakkal körítve. A királyi pagodák mesésfényüek; egyesek közel 2 millió frtba kerültek. B.-ban a forgalom igen élénk, különösen márciustól juniusig; a kereskedelem nagyobbára a khinaiak kezében van. 1890. 477 hajó (381,474 tonna tartalommal fordult meg B.-ban; köztük 316 angol, 93 német, 24 francia, 18 svéd-norvég és 10 sziámi lobogó alatt. B.-ban osztrák-magyar konzulátus is van. Nem régiben a helyi forgalmat csak bárkák közvetítették; most már kocsik, omnibuszok és 1888 óta lóvasut is van. Pallegoix B. lak. 400,000-re becsülte 1850., ma 500.000-re teszik, kiknek legalább fele khinai és csak valami 4000 keresztény. B. vallási neve: Thanaburi.